I Still Hate You [BEFEJEZETT]

02

~ AKUTAGAWA SZEMSZÖGE

Még jó, hogy letudtam foglalni Dazai-t csak a bajt hozta volna a maffia tervére. Egy új tag volt a nyomozók között. Fehér hajú volt. Nem is volt annyira csúnya.

-Hé kislány mi a neved? - kérdeztem tőle, bár nem nagyon örült neki.
-Még jó, hogy fiú vagyok! És Dazai meg fog minket menteni! Öm nem fogsz győzni!
-Majd azt meglátjuk. Dazai-nak is van gyenge pontja.
-Honnan tudod! Nem is ismered.
-Inkább te nem ismered.
-Ő a felettesem. Már hogyne ismerném?
-Szóval te vagy az aki le tud engem győzni?
-Hmm?
-Egy ilyen fiú akinek csak a szégyen látszik az arcán, azt hiszi legyőzhet engem? A kezeid levannak kötözve és a lábaid is. Már most nyertem. - fogtam meg az állát és egy gonosz mosolyt toltam az arcomra.
-Ehh! Hadjál békén! - kiabált.
-Ne aggódj. - kieresztettem a kezét és a lábát - Küzdj meg velem. Most!
-De, de hisz egy furgonban vagyunk.
-És akkor mivan? Képesség : Vihar kapujában.
-He!? Fenébe...Te vagy Akutagawa? - reszketett a félelemtől.
-Igen. És most meghalsz. - megint egy kis vigyort tettem az arcomra. Átszúrtan a képességemmel a testét. Össze esett és sikítozott.
-Ahh! Segítség! - sírta el magát.
-Ezzel nem mész semmire! Még, hogy simán legyőzől engem. Még a nyomomban sem vagy.

~ ATSUSHI SZEMSZÖGE

Itt fogok meghalni, ha nem teszek semmit.
-Nem. Fogok. Meghalni. - próbáltam kinyögni ameddig lábra álltam.
-Chh. - közeledtem felé de amikor tettem egy lépést megtámadott. A képessége nagyon erős. Ha így folytatom tényleg meghalok...
-Miért? Miért csinálod ezt?
-Mi közöd van hozzá?! És amúgy meg a gyengék meghalnak míg az erősebbek felül kerekednek.
-Én nem vagyok az...-már vagy 6-szor átszúrta a testem. Kezdett minden homályosodni pedig pont oda értem hozzá. Nem hagyhatom...

~ AKUTAGAWA SZEMSZÖGE

Közelített felém. Vajon nem hat rá az erőm? Az lehetetlen hiszen lassul. Mikor már csak egy karnyújtásnyira volt tőlem elájult és rámesett. Megfogtam. A teste csupa vér volt egy kettő bemélyedéssel. Súlyosan megsebesült. De...Miért is aggódok érte. Mindegy most nem ez a lényeg.

-Akutagawa! Gyere ki a kocsiból! És hozd ki Atsushit is! - szóval Atsushi a neve. Felvettem és kivittem. Dazai volt az és a munkatársai - Most szépen add át nekünk, vagy megölünk téged is. - mondta ridegen Dazai. Nem értettem de mivel egyedül voltam nem volt más lehetőségem. Mielőtt átadtam belesúgtam a fülébe : Most te győztél. De én nyerem meg a háborút. Amikor kimondtam kezdtek magától begyógyulni a sebei. Nem tudom még, hogy mi a képessége. De még eszméletlen volt nem tudhatná használni. Amikor elkezdtem Dazai felé menni megszorította a ruhámat, és azt súgta : majd meglátjuk, aku...ta...gawa.