I Still Hate You [BEFEJEZETT]

03

*1 héttel később* AKUTAGAWA SZEMSZÖGE

A maffia megbízott egy új munkával. Bombát kellett vinnem egy bankba. Olyan álruhában voltam, hogy még én sem ismertem volna fel magamat, szóval nem kell aggódnom. Mikor bementem hamar leraktam amiért mentem és gyorsan kisétáltam volna de meghallottam egy ismerős hangot. Megfordultam és a fehér hajú fiú volt az. Elfelejtettem a nevét szóval nem tudtam kiabálni neki. Oda futottam hozzá.

-Hé te! - megfogtam a kezét és vittem a kijárathoz de ő kirántotta - Bízz bennem! Gyere! - mondtam kétségbe esve. Bármelyik pillanatban robbanhatott volna a bomba.
-Nem! Azt sem tudom ki vagy. - nézett bele a szemembe. Meghallottam egy kattanást. 100% hogy az órám jelzett hogy 5 másodperc múlva robban a bomba. Ráugrottam a fiúra és azzal félre löktem még pajzsot tettem körénk. Leesett a parókám és a sapkám. Most már úgy is teljesen mindegy volt, mindenki meghalt a bombától ha jól láttam kivéve aki a két kezem között hevert.
-Akutagawa!? - kiabált.
-Kuss. - ő csak elvörösödött, elég kényelmetlenül nézhet ki odakintről ez a póz szóval megértem.
-Öm, ha verekedni jöttél én...
-Nem verekedni jöttem, mellesleg örülj, hogy megmentettem az életedet! - vágtam bele a szavába.
-Kiengedsz magad alól...? - kérdezte de már a paradicsomok is irigykedhettek rá.
-Nem. Ha megmozdulok akkor eltűnik a pajzs és ránkzuhannak a kövek és meghalunk. Vagy inkább ezt szeretnéd?
-N-nem! Inkább megvárom a segítséget. De...mi lesz azokkal akik ottkint vannak. - mozdult meg de én rátettem a fejem.
-Már meghaltak a robbanásnál. És ne mozogj ha nem akarsz meghalni!
-Oké..! - kezdett már kicsit kényelmetlen lenni nekem is úgy 10 perc után, és a karjaim is zsibbadtak - Bírod még? - kérdezte elszontyolodva.
-Ne miattam aggódj! - köhögtem egyet.
-Amúgy miért mentettél meg...? Az ellenséged vagyok. - odahajoltam annyira az arcához hogy maxmimum 1 cm lehetett közöttünk.
-Csak én végezhetlek ki. - igaz a bombát is én tettem le de nem így akarok vele végezni.
-ÖMM, I-IIZÉ nem vagy kicsit közel?! - pirosodott el újból.
-Chh. - húztam el a fejem.
-Tudod! Attól még, hogy megmentettél  utállak! - fordította el a fejét.
-Én is. - mosolyodtam el. Már eltelt fél óra és nem jött senki értünk. Komolyan mire van a rendőrség?! Kinyírom az összeset amint kiszabadultunk.
-Figyu mi a képességed?
-Öm tigrissé tudok változni.
-Oké. Változz át és amikor leengedem a pajzsot próbáld megfogni azt a 2 kissebb követ én meg megtartom egy külön pajzsal ezt a nagyot jó?
-Persze de...hogy mászok ki alólad.
-Csak próbáld meg!