I Still Hate You [BEFEJEZETT]

11

-Chh! - fordultam el Akutagawától.
-Mi az? Csak nem hiszed, hogy én leszek ebben a kapcsolatban a lány szerepében. - nevetett fel.
-De! Jó lenne. Ez megszégyenítő! - nevettem fel én is.
-De hiszen te lányosabb vagy mint én. - gyorsan odalökött a falhoz és adott egy kis puszit a szám szélére - Ezért is szeretlek téged annyira Tsushim. - ölelt át.
-Akkor miért nem lányt választottál. - mormogtam az orrom elé még én is vissza öleltem.
-Emlékszel hol találkoztunk először?
-Igen. Amikor elraboltál minket. - mondtam gúnyos hangon.
-És mond csak hiszel az "első látásra szerelem-ben"?
-Ez egy babona, bár attól függ mire érted.
-Amikor találkoztunk először azthittem egy lány vagy. - nevetett fel -Nem akartalak volna bántani, megtetszettél nagyon. De mivel nem ismertelek csak a külsőd tetszett meg. És amiután azt mondtad fiú vagy felcsillant a szemem és mégjobban megakartalak ismerni. Azután 1 héttel már nem bírtam a várakozást és találkozni akartam volna veled ezért felakartam robbantani a bankot mivel tudtam, hogy oda fogtok menni, de te bentvoltál a bankban ezért még többet lehettem veled.
-Szóval te robbantottad fel a bankot. - durciztam be.
-Te miattad csináltam. Szóval lényegében a te hibád. - nevetett fel - De ez az eset már, hogy 2 hónapja megtörtént. Teljes mindegy mitörténik a múltban ha te még mindig az enyém vagy.
-Szeretlek...Akutagawa. - fúrtam bele a fejem mélyen a kabátjába.
-Én is. - tette a fejét az én fejemre. Egy kis idő után elindultunk mind a 2-en haza, sajnos elváltjak útjaink de csak egy kis időre. Igaz nem volt mellettem de az illatát éreztem mindenhol. Lehet, hogy sosem utáltam Akutagawát csak...nem mertem magamnak bevallani? Bárhogy is legyen...én szeretem őt. 5 perc sétálás után haza értem. Miért is szerettem bele Akutagawába? Ezt kérdezgettem magamtól de nem tudtam válaszolni. Tippelgettem de semelyik sem fedi a valóságot. Egyszerűen csak, megszerettem. Jó lenne tudni az okát de az ráér. Nemsokára karácsony és nem tudom mit fogok venni Akutagawának. Már mindenki másnak megvettem az ajándékot. 2 hét és karácsony csak addig találjak ki valamit...Ezzel a kapcsolat dologgal is letámadott...még senkim sem volt. Ő lesz az első. Pedig már kicsi sem vagyok. De abban az árva házban a lányok valahogy nem kedveltek. Na de a múltam nem is fontos, ahogy mondta Aku a múlt az már múlt, nem kell rágondolni. De miért mondta azt, hogy nem költözünk össze...Nem mintha zavar na csak...azt hittem szeretné végülis már egy pár vagyunk. Magamhoz öleltem egy párnát és magam elé suttogtam jó éjt Akutagawa rá pár percre már álomba lettem ringatva. Mikor felkeltem reggel nyitva volt az ablak, meg kell, hogy mondjam eléggé hideg volt. Bezártam az ablakot és elmentem munkába. Dazai-san már várt de úgy tett mint ha tegnap semmi sem történt volna ezért utánoztam őt mint ha én sem tudnék semmiről.