•BEFEJEZVE•
••••••••
Mit tennél, ha álmaid hercegének nem te lennél az egyetlen hercegnője? Lelöknéd a fehér lováról? Leütnéd a másik hercegnő fejéről a koronát? Vagy átpártolnál a herceg testvéréhez?
Brooklyn Roberts fiatal létére már-már esküvőjé...
Kora reggel az ébresztőm hangos csengésére keltem. Ha tehetném, csak rácsapnák egyet, hogy hagyja abba és aludjak tovább, de a mai nap az egy igen fontos nap. Akármennyire is szenvedtem és fáradt voltam, -pedig korán lefeküdtem- felkeltem készülődni.
Kettőig még elég sok dolgot kell elintéznem, így nem terveztem átöltözni, már most felvettem azt a ruhát amiben majd a reptérre megyek. Csak egy egyszerű bő, fehér pulcsi, hozzá egy fekete leggings és a felső alá egy fehér topp. Kényelmes még is stílusos.
A reptérre bőven megfelel.
Bementem a kis fürdőmbe, ahol elvégeztem a szokásos reggeli rutinomat, hajamat felfogtam, és csupán csak a szemöldökömet csináltam meg. Nem látom sok értelmét a nagy sminknek.
Ezek az én gondolataim, na de amikor kivonultam a konyhába reggelizni, és megláttam Charlotte-ot enni az asztalnál... hát Ő máshogy látta a dolgokat.
Ajkait vörösre festette, haja kivasalva, lábain fekete szaggatott farmer felül pedig a rúzsávval megegyező színű topp volt.
Most, vagy ennyire izgatott lett az utazás miatt, vagy tényleg érez valamit Logan iránt és le akarja nyűgözni.
• Jó reggelt! - köszöntem, majd öntöttem magamnak egy csésze kávét és leültem vele szembe az asztalhoz. • Szia! - mosolygott rám. Boldogsága rám is átragadt pillanatok alatt, vissza mosolyogtam rá. • Izgulsz? - kezdett el beszélgetni. • Még nem. - rántottam vállat. • Annyira abszurd helyzet, hogy még el se tudom hinni, hogy tényleg ezt csinálom. Valószínűleg majd, akkor fogok nagyon izgulni, ha már Floridában leszünk. • Hé, Brook! - fogta meg az asztalon pihenő kezeimet. • Nem kell izgulnod, megérdemli az a szemét! Mi pedig, Én és Logan, támogatunk titeket és mindenben segítünk. Hidd el, Clayton is megvéd ha elkezd kötözködni az a rohadék, mocsk... • Rendben Charlotte, köszönök mindent! - felálltam a székről, megkerülve az asztalt barátnőmhöz sétáltam és jó szorosan megöleltem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mivel autónk nincs, Charlottenak még jogsija se, -bár nekem sincs, de azért vezetni tudok- taxit hívtunk ami szerencsére időben érkezett, mivel a tervezetnél később sikerült elkészülnünk, megint.
Az út maga nem volt több mint félóra, így amikor megérkeztünk nagyjából még ugyanannyi volt mindent elintézni. Claytonnal tegnap óta nem beszéltem, ezért azt se tudom, hogy hol várnak, vagy hogy éppen hol kéne találkoznunk.
• Oh Charlotte, mondtam, hogy ne hozz ennyi mindent! - fordultam morogva a bőröndével szenvedő barátnőmhöz. Pink bőröndje, amin egy nagy C betű díszelgett, közel akkora volt, mint Ő. A taxiből a sofőr kivette neki, de utána már neki kell szenvednie vele. Azt se értem, hogy bírta a házból levonszolni. • Morgás helyett, segítenél inkább? - csapott bosszúsan a bőröndjére, amit nem bírt felküszködni a járdára. Orrom alatt motyogva mentem hozzá, majd rántottam egy nagyot a táskán mire az végre feljött csakhogy én meg elestem. Agyvizem már rendesen forrt, főleg amikor megláttam, hogy már csak húsz percünk van. Fenekemet leporolva álltam fel dühösön majd intettem egyet barátnőmnek, hogy most már ideje lenne indulni.
