•BEFEJEZVE•
••••••••
Mit tennél, ha álmaid hercegének nem te lennél az egyetlen hercegnője? Lelöknéd a fehér lováról? Leütnéd a másik hercegnő fejéről a koronát? Vagy átpártolnál a herceg testvéréhez?
Brooklyn Roberts fiatal létére már-már esküvőjé...
• Ne ilyen szorosra! - jajdúltam fel miközben Charlotte olyan szorosra húzta ruhám fűzőjét, hogy rendesen éreztem, ahogy húsomba vág. Eléggé ízléstelen lenne, ha fehér ruhám vérben ázna. • Le kell nyűgöznöd a Clark testvéreket! - parancsolt rám, majd újabbat rántott a ruhámon mire még a levegő is tüdőmbe szorult. • Minek? - értetlenkedtem a tükörbe nézve barátnőmre aki visszapillantott rám amolyan "te is tudod miért" féleképpen. • Franc se akarja lenyűgözni azt az öntelt majmot. • Most melyikről beszélsz? - nézett rám homlokráncolva mint aki tényleg nem tudja, hogy kire értettem. • Austin! - vágtam rá hangosan és még lábammal is dobbantottam egyet. • Oh, akkor ez esetben Claytont kell lenyűgöznöd. - rántott vállat és megveregette vállamat, hogy végzett a ruhámmal, ami egy egyszerű, lenge nyári darab volt. Végig simítottam az alján, majd még egyszer megnéztem magam a tükörbe, aztán Charlotte felé fordultam készen állva a családi partira. • Miért kéne? - még mindig nem értettem mire akar kilyukadni. • Azért, hogy ne csak a kamu pasid legyen! - forgatta meg szemét és leült az ágyra. Reménykedtem benne, hogy már elhagyta a " Keressünk Brooklynnak pasit" tervét, de ezek szerint sajnos még mindig nem és ahogy ránéztem barátnőm arcára, olyan elszántságot sugárzott, hogy még egy ideig nem is fogja. • Jaj Charlotte, azt hittem ezt már megbeszéltük. - sóhajtottam nagyot és elővettem egy aranyos szandált amit majd fel akarok venni - Amúgy is, ezt nem mondhatod ki hangosan! - tettem mutatóujjamat szám elé ezzel jelezve, hogy mennyire titkos dologról van szó. • Jaj, ne aggódj már ennyit! Tiszta pattanás lesz a fejed és nemhogy a Clark testvérek fognak átnézni rajtad, de még egy pedofil is legyint egyet és inkább elmegy dolgozni valami normálisnak mondhatót. - dobta hátra haját beszéd közben én pedig csak pislogtam rá kitágult szemekkel miközben próbáltam felfogni szavai értelmét. Minek ellenség, ha valakinek ilyen csodás barátja van? Ha így folytatja tényleg teli leszek pattanásokkal a hülyeségei miatt. • Sajnálom Logant, hogy egy szobában kell lennie veled.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Még egyszer, utoljára megigazítottam hajamat aztán egy nagy levegőt véve elindultam le a lépcsőn ami a nappaliba vezetett ahol valószínűleg az egész társaság bosszankodva vár rám, mivel a megbeszélt időt kissé átléptem. Bár szerintem nem árulok el nagy titkot ha, azt mondom, hogy az egészhez egy fikarcnyi kedvem se volt. Mennyivel jobb lett volna, bekuckózni a puha ágyba meleg takarókkal és sok sok nasival egy film társaságában? Mondjuk, ez a két nap, meg az elkövetkező pár, simán vászonra való lenne. Dráma és komédia kategóriát tökéletesen kimeríti. Na jó, még talán a horror is jöhet...
Meglepődtem amikor a nappaliban csak egy személy várt rám kitartóan a körülbelül tíz helyett. Valószínűleg besokkolhattak és szitkozódva kivonultak tűzet rakni meg hasonlók. Azt hiszem arról már lemondhatok, hogy bármikor is meg fog kedvelni a Clark család. Bár annyira nem is értem saját magamat, hogy még is miért törekedek ennyire, hogy úgymond befogadjanak, miközben két hét múlva valószínűleg már soha többet nem fognak látni és remélem én se őket. Többet nem akarom hallani a Clark szót. Olyan mint valami átok...
