Hogyan juss el A-ból C-be

"nine"

                          •Esküvő helyszín•

Az étterem, ahol a Clark család foglalt asztalt, szavakkal nem leírható. Egy olyan embernek, aki minden hétvégi vacsoráját hasonló helyen tölti, annak ez csak egy lenne a sok közül, mert ha nagyon belemegyünk a részletekbe, nem egy nagy
durranás, unalmas, de nekem pont ez nyerte el a tetszésemet. Semmi extra, semmi giccs vagy fényűző jelenség, hanem a régi építésű épület magáért beszélt. Itt ott kopott fala nem az olcsóságot jelképezte, hanem inkább az épület érdekes történetét. Téglafalait feketére festették és az ajtó köré óriás üvegeket építettek, ezzel modernebbé varázsolva kicsit. A bejárat felé vezető utat alacsony sövény vezette végig ami néhol meg volt világítva, a növények között pedig hosszú, kopott bordó szőnyeg húzódott.

• Ez lenne az? - kérdeztem rá a kocsiban ülve. Sikeresen megérkeztünk késés nélkül, ami nagy szó.
Clayton leparkolt az étterem elé a Mustangjával pontosan a többiekkel egyszerre. A Clark szülők mellénk, Austin, Brianna és az Ő családja pedig eggyel arrébb.
• Elvileg. - válaszolt Logan hátulról a telefonját nyomkodva.

Kiszálltunk mindannyian a kocsiból, oda sétáltam a járdán rám váró Claytonhoz aki kezét nyújtva kérte, hogy megfogjam - amit meg is tettem, hisz elvileg egy pár vagyunk - és úgy indultunk az étterem felé.

Mrs Clark elégedetten nézett végig fián, aki egy fekete öltönyt viselt fehér inggel és hozzá illő elegáns cipővel. Ha tudná mennyit könyörögtem a makacs fiának, hogy magára húzza ezt a göncöt, már nem lenne ennyire büszke..
Én, Claytonhoz öltözve egy fekete, selyem hatású ruhát vettem fel pár elegáns kiegészítővel feldobva a már így is gyönyörű ruhát. Charlotte és Logan már nem voltak ekkora összhangban, barátnőmön egy elegáns, magas derekú, trapézaljú nadrág díszelgett egy ugyan olyan, baba kék felsővel és magassarkúval kiegészítve, Loganen pedig egy egyszerű ing plussz farmer páros volt. Austinon a szokásos, öltöny készletének az egyike lógott rajta - most éppen egy szürke - a mennyasszonyán, Briannán pedig egy világos pink, földig érő nyári ruha volt. És akkor ott van az állandó kakukktojás a csapatban, Sara.
Nem véletlenül erőltette Mrs Clark a kiöltözést, mivel nem a sarki kocsmába jöttünk, de sajnos, még ennek a nőnek a haragja se szab mindenkinek határt, így nyugodt szívvel megjelent Sara, egy combközépig érő vörös ruhában aminek még mély dekoltázsa is volt, csak hogy teljes legyen a mai adag szívroham.

A bejárat előtt a teljes Clark családdal megvártuk Brianna szüleit és húgát akik a kocsi lezárása miatt kicsit lemaradtak.
Amikor Mrs Clark meglátta Sarat - vagyis inkább a ruháját - az arca felvette ugyanazt a színt, olyan vörös lett. A nyakán kiduzzadtak az erek, kezeit pedig ökölbe szorította.
• Sara drágám, nem fázol? - kérdezte meg a nő az érkező lánytól. Hangjával próbálta nyugodtságot sugallni, de nem igazán sikerült neki, tikkelő jobb szeme elárult. Ezt a lány is észrevette, mert összébb húzta mellénél a ruhát és szülei mögé bújt.

Az épületbe belépve, lágy zene fogadott, amit egy élő zenekar biztosított a helység közepén. Mindenhol barna és bézs szín uralkodott, ezzel eleganciát és nyugodtságot adva a környezetnek.
Nem véletlenül kellett helyet foglalni, jobban szétnézve, hely már nem volt sok.
Az ajtó mellett volt egy kisebb pult, ahol egy pincér fogadott minket, aki segítene eligazodni, csak hogy még ki se tudta nyitni a száját, Mrs Clark már rögtön intézkedni kezdett. Kezdődik...

• Clark névre van asztalunk. - jelentette ki, levette magáról vékony kabátját és a szótlan pincér kezébe nyomta aki döbbenten figyelte a tovább sétáló nőt. Valószínűleg nem előszőr járhat itt, mivel elsétált a sarokban lévő nagy asztalhoz és le is ült oda. Természetesen az asztalfőre.