Transfer Student[WinRina]

5

Soyeon POV:

Az elmúlt hónapokban nagyon jól szórakoztunk a többiekkel, hiszen találtunk magunknak megfelelő játékszert. Karina teljesen megfelelő személy arra a célra, hogy kiszórakozhassuk magunkat és csináljunk vele olyan dolgokat, amiknek soha nem lesznek következményei. Az új diák megérkezése sem okozott problémát, hiszen minden lehetséges módon próbálom a bandánkba invitálni, ám ezt egyáltalán nem akarja elfogadni. Folyamatosan köszönget és próbál beszélni Karinaval, aki úgy tesz, mintha ott sem lenne. Okos lány, nyilván tudja ha beszélni merne Minjeongal, annak következményei lennének, amit úgy gondolom szeretne kihagyni. Unatkozni kezdtünk a szünetben, így gondolkozni kezdtünk, mit kellene csináljunk Karinaval. Támadt is egy ötletem, amit megosztottam a lányokkal.

-Amikor bejön az ajtón, Minjun tedd ki a lábad és ha abban megbotlik, biztos vagyok benne, hogy valakit le fog önteni a kakaóval.-ördögi vigyor kúszott ajkaimra. Pár méterrel állt csak odébb Yura, aki szintén közénk való. Nem kell félteni egyáltalán, ezért is választottam őt ki erre a célra.

-Te mekkora egy rossz ribanc vagy.-nevetni kezdett Minjun, mire csak hátradobtam a hajam, hiszen ezzel tisztában vagyok.

-Ez egyértelmű. Már várom a látványt és az események leforgását. Azt meg tudom mondani, hogy nagyon jót fogunk szórakozni.-nevetni kezdtünk. Az említett személy is megjelent, Minjun pedig azt tette, amit mondtam neki. A lábát kitéve Karina elé a lány megbotlott és a kakaó tartalma Yura fehér ingére fröccsent. Mindenki elkezdett nevetni kivéve Yurat, aki azt hiszem most lett a lehető legdühösebb.

-N...Ne haragudj! Nem akartam.-próbált mentegetőzni, de késő volt. Yura a hajánál fogva ráncigálta ki a teremből, majd a mosdóban a földre vágta.-Kérlek ne haragudj, nem akartam. Nem tehetek róla, hogy Minjun kitette a lábát.

-Kurvára leszarom kirakta ki eléd a lábát, nem tudsz odafigyelni.-kiabálni kezdett. Az ajtót bezártuk, így nem fognak tudni bejönni ha bármi zajt hallanának.-Most pedig megfizetsz, amiért a drága ingem tiszta kosz lett.-megindult a lány felé, aki védekezni próbált a kezével, de semmi esélyem sem volt.

-Miért teszed ezt velem? Nem akartam semmi rosszat tenni ellened és nem is tettem. Kérlek fejezd ezt be.-könyörögni kezdett, mire Yura elkezdte tépni a haját. Ettől Karina térde rogyott, majd próbálta megvédeni magát. Nem hagytuk neki, hogy védekezhessen, ezért is fogta le Minjun a bal karját én pedig a jobbat. Élvezet volt végignézni, ahogy elverték. Mindannyian kellően kiszórakoztuk magunkat, és ott is hagytuk a padlón szenvedni Karinat. Mielőtt azonban még elmentem volna, leguggoltam hozzá s megszólítottam. Állánál fogva emeltem fel a fejét, miként teljesen rám szegezheti a szemeit. Arca véres volt, a szája felrepedt, testén pedig lila foltok foglaltak helyet, de ez cseppet sem érdekelt.

-Nem megmondtam neked, hogy ne kezdje el figyelmetlen lenni?-az arcába nevettem.-Elkövettél egy hibát, ami miatt újra megkaptad a magadét. Még mindig nem érted? Sose fogjuk ezt befejezni.-szemébe nézve, gúnyosan nevettem ki.- Túl jól szórakozom a nyomorodon, és eszem ágában sincs ezt az egészet abbahagyni.-felálltam. Térdemmel még állon rúgtam, amitől hátra is esett. Egy nagy szisszenést hallottam, majd szipogást. Ehhh.....sírva fakadt? Istenem de szánalmas.-Jobban tennéd ha megölnéd magad. Senkinek sem vagy fontos, mindenki csak lenéz téged. Nincs hasznod.-ezekkel a szavakkal hagytam ott a mosdó padlóján vergődni.

Karina POV:

A sírásom nem akart megszűnni, ahogy a testem fájdalma sem. Egy mosdó padlóján ültem és nem volt senki, aki segített volna rajtam. De mit is várok másoktól ha még én sem tudok segíteni magamon? Esetleg igaza lehet Soyoungnak. Ha megölném magam sokkal jobban járna mindenki, hiszen nem kellene egy mihasznával foglalkoznia senkinek. Ő és a kis barátai megkapják amit akarnak, az osztálytársaim le sem szarnák mi történt, s anya egy idő után talán nem emlékezne rám. Próbáltam felállni a padlóról, hogy minimálisan összeszedjem magam, de elhagyott az a maradék erőm is, ami volt. Képtelen lettem volna felállni, ezért sem próbálkoztam egy idő után. Éreztem a szám szélén, hogy folyik valami, ezért a kezemmel letöröltem azt. Nem lepődtem meg, amikor a véremet láttam a kezemen. Ez is csak a szokásos. Hangokat kezdtem el hallani kintről, ezért erőt véve magamon bebújtam az egyik wc-be. Csak remélni tudom, hogy nem ők jöttek vissza.