Those Angel Eyes..-D.M f.f.

Part 7

(író: mindenki tudja a jelenetet, én meg úgy gondoltam nem írom bele, sajnálom akinek így nem tetszik :/// )

Elérkezett a december. Első karácsonyom a Roxfortban. Bizony...Hermione hazamegy, míg én úgy döntöttem inkább maradok. Úgyis kevesen lesznek, és én szeretem a magányt.  Most is bent voltam a szobámban, feküdtem az ágyamon, mellettem a baglyommal és olvasgattam az egyik mugli könyvem. Hiába vagyok én is az, már ráálltam, hogy ezt mondogassam. Tehát olvasgattam és nem voltam éppen a legjobb formámban. Szomorú voltam...azt hiszem. De el nem tudnám mondani miért. Jól teljesítek a suliban, vannak barátaim, szép a szobám, még azért szeretnek a szüleim...Vajon most jön az a pillanat amikor Pitontól tanácsot kéne kérnem? Nem akarom zavarni, és ha még én sem tudom mi a bajom, akkor nem is látom értelmét. Majd ha rájövök, akkor megkeresem.

Ezzel el is vetettem a gondolataim és olvasgattam tovább. Már a fejezet közepénél tartottam amikor kopogtak, és csak kikiáltottam egy "csak tessék"-et. Nyílt az ajtó, és bár fel nem néztem, mégis tudtam ki léphetett be. Kissé halk, egyáltalán nem siető léptek. És a tipikus tusfürdő illat..

-Hol voltál ennyi ideig? Az egész kastélyt felbolygattuk érted.

-Amint látod itt voltam és vagyok is, és éppen olvasok. Amúgy meg, -tuk? Te is kerestél?

-Azt azért így nem mondanám, de hasonló.

-Köszönöm Draco, hogy így aggódsz értem, de nem kell, nem terveztem meghalni, meg hasonlók. Max a jövő héten.

-Nagyon vicces.-ironizál, de már tudjuk jól.-Hazamész, vagy itt maradsz a téli szünetben?

-Maradok.- itt lenézett a földre, mintha az a nyamvadt parketta olyan érdekes lenne-Te gondolom mész?-ezt inkább kérdeztem mint mondtam.

-Igen, egy időre.

-Ezt meg hogy érted?

-Hát 21.-én nyilván elmegyek, de már 24.-ére itt leszek ismét.-itt már kérdezni akartam, hogy...-Ne kérdezd, hogy ennek mi értelme. Én sem értem apámékat.

-Legalább töltesz velem is időt!- ugrottam föl, hogy megöleljem. Ja, amúgy egész végig állt. Ha nem kínálom hellyel, akkor nem is ül le? Na majd most!

Úgy ugráltam és örültem, hogy ráborultunk az ágyamra, én legurultam róla és közöltem vele, hogy ha már itt fekszik akkor üljön mellém és beszélgessünk meg hasonlók. Közölte, hogy nem tervez sokáig maradni, de azért törökülésbe helyezkedett és belekezdtünk. Szó volt arról, hogy ő eddig miket kapott karácsonyra, és minek örült a legjobban. Meg tőlem is megkérdezte, nyilván. Rákérdeztem, hogy a varázsló világban, milyen ínyencségek vannak így karácsonyra, és hallottam egy, két érdekes dolgot. Olyan 2 óra múlva Draco elköszönt tőlem, és könnyes búcsút véve, visszament a szobájába, hogy bepakoljon arra a 3 napra, amíg távol lesz..

-------------------------------------

Az első napom egyedül a Roxfortban. Mármint semmi félreértés, vannak rajta kívül is emberek, de a barátaim közül senki sem maradt itt.. Fogtam magam, kikászálódtam az ágyból, és elkezdtem elkészülni reggelire. Belenéztem a tükörbe miután megmostam az arcom. Te jó ég! Tényleg úgy néztem ki, mint ahogy régen elképzeltem egy boszorkányt. Próbáltam kifésülni a hajamat, kisebb-nagyobb sikerrel. Úgy döntöttem, hogy "úgysincs kinek tetszek" alapon, csak felkötöm egy kontyba, aztán majd később foglalkozok vele. Felkaptam a pizsimre egyik kedvenc Mardekáros, kötött pulcsimat és felhúztam egy szürke melegítő nadrágot. Nagy luxusba mentem, csak egy papucs, és egy nagyon vastag, karácsonyi zokni, mert azokat imádtam. Szépen, komótosan lecsoszogtam enni. Egyedül ültem az asztalnál, és ez valószínűleg másnak is feltűnt.

"Hát te, itt egyedül depressziózol?"- szólított meg az egyikük.

"Én Gred vagyok, ő meg Feorge.."- nyújtották kezüket.

"Hogy kik?"- kérdeztem vissza.

"Csak ugratunk. Szóval én vagyok Fred, ő pedig George!" - na most már kezet fogtam velük. Miért is ne? Hátha elszórakoztatnak majd. Úgyis magányos leszek még 2 napig. Megkérdeztem leülnek-e hozzám és hezitálás nélkül lehuppantak. Elkezdtünk beszélgetni, majd egyből jobb kedvre is derültem. A fiúk nagyon kedvesek, és humorosak. Kaja után eljöttek velem a klubhelyiségbe és fel a szobámba. Ott mivel volt ég 3 üres ágy, az enyémen kívül, lehuppantak és folytattuk a csevejt. Kérdeztem őket is, hogy pontosabban kik, és meséljenek a családjukról. Amint kiderült, Weasley-k, akiket Draco nagyon nem kedvelt, de legalább érdekes dolgokat tudtam meg róluk. 

"És ti hányan vagytok tesók?"- itt egymásra néztek, nagy levegőt vettek és kimondták egyszerre.

"7-en. Velünk együtt!"- tette hozzá Fred.

"Azta. Nem semmik vagytok. Na adjatok egy névsort, én pedig megpróbálok megjegyezni mindenkit."

Felsoroltak mindenkit a családjukból, meg még a végére a szüleiket is odatették. Ennyi embert egy családba. Túl sok nekem. De biztos jól megvannak, és aranyosak. Végül meginvitáltak engem magukhoz, és mondták, hogy valamikor feltétlenül menjek el hozzájuk. Megígértem nekik, hogy nem szabadulnak tőlem.

Elővettem a kamerám, nem azt amibe a napló bejegyzéseket rögzítem, hanem a simát, amivel képeket készíthetek képeket. Az ikrek azt mondták tudják mi ez a szerkentyű, ugyanis az apjuk a Mágiaügyi Minisztériumba dolgozik, a Mugli Tárgyakkal Való Visszaélés Ügyosztályon. Hűha, jó hosszú. Meg elvileg gyűjti is a kacatokat. Biztos örülni fog majd nekem. Szóval lőttünk a fiúkkal pár képet, majd elköszöntünk egymástól és visszavonultak a saját szobájukba. 

Megvacsoráztam és elmentem lefürdeni. Amikor jöttem ki, a hajamat törölgetve eszembe jutott valami. Mi lenne ha írnék Draconak egy levelet? Hiányolom, és kíváncsi vagyok, hogy vajon neki is hiányzom? Megragadtam egy pergament, tollat meg tintát és elkezdtem körmölni. 

Kedves Dray!

Hogy vaaaagy? Már hiányollak, pedig még csak ma léptél le. Sose fogsz megszabadulni tőlem :D Remélem jól érzed magad otthon. Majd mindent mesélj el, ha visszajöttél. Karácsonyra szeretnél valamit tőlem? Én terveztem neked venni valamit, de fogalmam sincs minek örülnél, ami nem én vagyok haha.

Unalmas nélküled.. :(

Puszi, Sarah x

Fogtam drága baglyomat, a csőrébe adtam a levelet, amit befújtam egy kis parfümmel, és összekötöttem, majd kinyitottam az ablakot és útnak engedtem. Hajat szárítottam, és azzal a tudattal aludtam el, hogy Draco mindjárt itt lesz..

Igen! Nem csalás, nem ámítás, visszatértem így majdnem 1 év után :D. Már feladom a bocsánatkéréseket, de igyekezni fogok, mert megjött a kedvem. Puszi, puszi életkéim :3