Those Angel Eyes..-D.M f.f.

Part 9

El sem hiszem! December 24! Végre jön vissza Draco. Ismét izgatottan keltem ki az ágyamból. Nem tudom, hogy a többiek hallották-e de egy kis örömtáncot eljártam, hogy "KARÁCSONY VAN!" Kitaláltam, hogy kicsípem magam. A reggeliért csak leszaladtam illetve a posta is ugye érkezett. Mindennel felszaladtam és nekikezdtem a készülődésnek. Kifésültem (szokásosan a hajamat) és felkötöttem a fejem tetejére, egy lófarokba, és elől raktam a hajamba 2 fehér, gyöngyös csatot. Az egyik legkülönlegesebb fülbevalómat raktam be a fülembe. Arany és egy piros szívecske van rajta. Egy egybe részes szoknyát vettem fel. Smaragdzöld színű, és gyönyörű. Majdnem minden karácsonykor ilyesmit veszek fel. Amikor a ruhámat igazgattam, kopogást hallottam. Tudtam, hogy nem lehet Draco mivel még csak most lehet a vonaton. Kinyitottam és az ikrekkel találtam szemben magam. Mindketten rám mosolyogtak, majd végignéztek rajtam.

"Szent Merlinre, de csinos vagy!"- mondták egyszerre, én meg elmosolyodtam a bókon. Láttam, hogy valami van a kezükben, de a hátuk mögött tartották. 

"Fiúk. Az mi?"- mutattam a csomagra.

Odaadták nekem, én pedig egyre jobban elkezdtem mosolyogni. Kibontottam és egy kékes-zöld kötött pulcsi volt benne, amit egy S betű díszített.

"Anya szokása, hogy minden évben köt nekünk egy pulcsit, és úgy gondoltuk jó ötlet lenne. De ha nem tetszik, nyugodtan..-"

Nem tudták befejezni mivel szinte folytak a könnyeim a boldogságtól. Nagyon hálás voltam a srácoknak, és persze az anyukájuknak is. Konkrétan még csak pár napja ismerem őket úgy rendesen, de már befogadtak. Áldani fogom ezeket a fiúkat, amíg élek.

"Borzasztóan örülök és nagyon nagyon köszönöm. Nagyon tetszik!"- felhúztam a pulcsit, és ismét előkerestem a kamerát. Lőttem egy képet hármunkról, ahogy a neves pulcsinkban pózolunk. A képet kiraktam a falamra, ahova a többi fotót is fogom majd tenni, amit a lányokkal, és persze Dracoval készítek. 

Odamentem a kis asztalkámhoz és elvettem onnan a fiúk ajándékát. Hozattam nekik pár csokit, cukrot, nyalókát, illetve most ebből a közös képünkből adtam nekik egy-egy másolatot belőle. Ők is megköszönték és elmentek. 

Éppen rendezgettem az ajándékokat, és amint kész lettem siettem le, ahogy csak tudtam, ugyanis bármelyik percben megjöhet. Maximum 5 percet vártam, és nyílt az ajtó. Amikor Draco belépett sikítottam egy picit és odaszaladtam hozzá. Átkaroltam a nyakát és úgy öleltem. Szegényt el kellett már engednem, mert túlságosan szorítottam. Megragadtam a kezénél és felrángattam a lépcsőn, a szobámig meg sem állva. Mikor beértünk becsaptam az ajtót magunk után, és lenyomtam az ágyamra.

"Ne rángass ennyire!" - mordult rám Draco.

"Bocsi, na"- mentegetőztem, de nem vett komolyan a fülig érő szám miatt. Megforgatta a szemét, de én láttam azt az elfojtott mosolyt. Gyorsan megragadtam az ajándékát, amit becsomagoltam egy szürke dobozba, zöld masnival, és leültem mellé az ágyra.

"Tessék. Boldog karácsonyt Draco!" - megengedett egy féloldalas mosolyt, és kibontotta a dobozt. Felvont szemöldökkel konstatálta, hogy nem kevés dolgot raktam bele. Volt benne 3 csomag M&M, Reese's, Oreo, amit még nem kóstolt, illetve egy csomag Haribo. Innivalónak raktam bele Coca Cola-t, és pár darab Capri-Sun-t mivel én egyszerűen imádom. Miután ezeket mind kipakolta, megtalálta a doboz alján a karkötőket.

"Ez meg mi?"

"Ez egy barátság karkötő. Mindig rajtad kell, hogy legyen, nem veheted le, kivéve ha fürdesz. Nekem is van egy. Ugyanolyan." 

Végül elrakta a zsebébe. Kicsit rosszul éreztem magam. Talán nem tetszik neki, vagy utál engem? 

"Köszönöm az ajándékokat. Igazán tetszenek."

"Nincs mit"- csak ennyit tudtam mondani. Lehet túlreagálom, de nekem fontos lett volna, hogy felhúzza. Nem tudtam fogok-e ajándékot kapni, de nem is számított. Kérdeztem, hogy milyen volt az a pár nap a családjával, és ő mesélt egy keveset, aztán elment. 

Igazából elgondolkodtam, hogy én ezt vártam ennyire? Lehet ennyi idő alatt ő is elgondolkodott, és kitalálta, vagy rájött, hogy nem kellek neki. Ete volt már. Őszintén nem mentem el vacsorázni, de éhes voltam nagyon. Korgó hassal feküdtem az ágyamon, a plafont bámulva, amikor mintha kopogást hallottam volna. Odamentem az ajtómhoz és kinyitottam.

"Nem jössz megint egyet sétálni?"

"Most nagyon nincs hozzá kedvem, ne haragudj.."

"Gyere, ígérem nem bánod meg."

Így is tettem. Gyorsan belebújtam a papucsomba, és felkaptam a pulcsit amit Mrs. Weasley kötött nekem, majd kiléptem az ajtón. Kimentünk a klubhelyiségből, és elkezdtünk sétálni a folyosón. Elértünk egy részt ahol volt egy hatalmas ablak és annak a párkányára leültünk. Egy ideig csendben kuporogtam majd átnyújtott nekem egy dobozt, ugyanolyan zöld masnival.

"Azt hitted tőlem nem kapsz ajándékot? Nyisd ki."

Máris jobb kedvre derültem, de amikor kinyitottam elöntött a boldogság. Egy barna, plüssmaci volt benne, amit egyből meg is ölelgettem. Egy szál, gyönyörű fehér tulipán, és végül egy eszméletlenül szép, smaragdzöld masni, amit a hajamba rakhattam. Ránéztem a fiúra és könnybe lábadt a szemem.

"Ennyire azért csak nem szörnyű.."- nevetett, én pedig könnyeimet törölgetve vontam egy hatalmas ölelésbe, amit rendesen viszonzott, és hagyta, hogy öleljem, nem tolt el magától. Én csak néha-néha szipogva köszöngettem neki, ezeket a csodás ajándékokat, ő pedig megsimogatta a hátamat.

"Boldog karácsonyt Sarah!"- suttogta, miközben még mindig öleltem.

"A legjobb karácsonyom. Köszönöm Draco.."

Elengedtem és rámosolyogtam. Végre ő is megtette, rendesen, amitől még jobban mosolyogtam. Már a fogaim is látszódtak, és elkezdtem kuncogni. Ő is, ami miatt meglepődtem, de elég jót nevettünk. Amikor hallottunk lépteket, egyből kapcsoltunk és elkezdtünk visszafele futni. Nevettünk, és úgy futottunk a klubhelyiségbe. Gyorsan elmormoltuk a jelszót, és rohantunk egészen a szobámig. Bementünk hozzám és már ösztönösen huppantunk az ágyra.

"Olyan jó látni, hogy mosolyogsz és jól érzed magad!"- mondtam neki, mire abbahagyta. - "Jól érezni magad, és szórakozni nem bűn. Mosolyoghatnál gyakrabban, nagyon aranyos." - Draco elkezdett pirulni, mire elkuncogtam magam. Elővettem a kamerám, és kértem, hogy pózoljon be szépen, mert ez a kép kikerül a falamra. Annyira nem volt kedve hozzá, de mégis sikerült egy kép amin látszik, hogy mosolyog. Kiraktam a falamra, és kibontottunk pár édességet és innivalót. Késő estig nasiztunk, aztán elfáradtunk így úgy döntöttünk lefekszünk aludni. Draco is egyedül lett volna a szobába, ezért megkérdeztem maradna-e itt velem. Beleegyezett, és befeküdt a mellettem lévő ágyba. Megragadtam a macimat, amit tőle kaptam, és odafordultam hozzá.

"Jó éjt, Dray!"- nyújtottam a kezem egy öklösért.

"Jó éjt, Sarah!"- nyújtotta ő is, és a pulcsija ujja felcsúszott, így láttam, hogy ott a kezén a karkötő. Észrevehette, hogy figyelem, mert visszahúzta a kezét, és ennyit szólt. -"Ne örülj annyira neki. Csak tetszett."- fordult el a másik oldalára, de én akkor is mosolyogva aludtam el, azzal a tudattal, hogy bizony kifogtam a legeslegjobb embert, egy életre...

(GYEREKEK NAGYON FANGÖRCSÖLÖK!! Szerintem pusztulat jó rész lett! Mit gondoltok?)