Mégis Léteznek Véletlenek?

1.

A kertemben ülök,vázlatokat készítek egy tea társaságában. Nem maradok kint sokáig mert már be van borulva és dörög az ég .Nagyon hálás vagyok hogy 19 évesen a saját ruha márkámnak köszönhetően már egy házat is tudtam venni ahol egyedül élek. Najo..mégsem. Léna a legjobb barátnőm folyton nálam van,mintha csak velem lakna. Na de vissza az elejére.

Egész karrierem során ez a kedvenc munkám. Jelenleg Ati táncosainak én tervezem a jelmezeket/ruhákat. Bevallom hozzám is közel áll a tánc. Nem rég talált rám a management,ami számomra hatalmas megtiszteltetés,hisz igen,oda vagyok Atiért mint sok más lány. Mindig is tudtam a létezéséről, de csak 2021-ben figyeltem fel rá,amikor kijött a Camouflage. Hihetetlen inspiráló volt számomra az album. És hát viszonylag sokat segített.

Egy gyerekkori trauma miatt drogfüggő lettem. Elég keményen és rengetegszer visszaestem/esek,de persze úton vagyok a gyógyulás felé. Minden tiszta pillanatomért hálás vagyok,pont ma egy hónapja nem csináltam semmit.

-Jázmin azt akarod hogy az összes vázlat és ruha anyag elázzon? Gyere már be ennyire még te sem lehetsz ilyen szerencsétlen-zökkentett ki a gondolataimból Léna. A legtisztább lelkű és a legkedvesebb ember akit ismerek.

-Megyek de mondjuk nem bánnám ha segítenél becuccolni-Válaszoltam miközben láttam az első villámot.

-Amúgy nem akarod megmutatni Atinak a vázlatokat? Vagy meddig nem mersz még ráírni? -Vagy csak megint "nincs kedved,meg amúgy is biztos elfoglalt" mint az elmúlt 3 hétben?-Faggatott ironikusan barátnőm.

-Ami azt illeti..pont mára beszéltem meg vele egy találkozót hogy megnézze a kész jelmezeket,meg csak úgy dumálni egyet.-Mondtam meg neki az igazat.

-Még a végén lány kérés lesz.-nevetett. Na de tényleg írj már rá!-folytatta,abban a hitben hogy csak vicceltem.

-Mondom ma találkozunk,de tényleg semmi komoly. Viszont nagyon izgulok;mi van ha elbaszok valamit? Nem leszek neki szimpatikus? Valami rosszat mondok? Mi lesz akkor ha ne adj isten fikás lesz az orrom?-Mondtam ki hangosan a gondolataimat,mire Léna olyan nevetésben tört ki hogy már a hasát fogta.

-Majd rakok el neked zsepit.-Nyugtatott

-Kicsit szar hogy beleestem. Úgy értem reménytelen-Mondtam.

Ahogy kimondtam Léna rögtön elővette a tarot kártyáit és választ keresett bennük minden kérdésemre. Kisebb-nagyobb sikerekkel.

__________________________________

Ati egy viszonylag eldugott,kis kávézót keresett valahol a város szélén. Oda felé úton nyilván izgultam de azzal nyugtattam magam hogy biztos odáig lesz a jelmezekért. 20 perc buszozás és egy séta után megérkeztem a helyre,ahol rögtön megláttam Attilát,és a mellette ülő barátnőjét. Kicsit olyan érzésem volt mintha én lennék a harmadik kerék,de ez gyorsan változott. Borzasztóan feszült volt a hangulat.

-Hali-köszönt teljesen közvetlenül és lazán,pedig rajta is érezhető volt a szorongás -Ő is szerette volna látni a terveket ha nem baj.-Nézett a mellette ülő lányra.

-Sziasztok! Semmi gond,örülök ha érdekelnek a munkáim-néztem a barátnője szemébe,akiben nem volt túl nagy kedvesség.

Nem is a munkáimat nézte hanem folyamatosan engem hesszelt,amit Ati is észrevett ezáltal a hangulat csak még inkább feszültebb volt.

-Nekem nagyon tetszenek! Mikorra tudjátok elkészíteni az összeset?-kérdezte egy kicsit félénkebb és visszafogottabb hangnemben amit nem értettem.

Mondták hogy kicsit introvertáltabb de azt hittem ennél bővebb lesz a találkozás.

Átbeszéltünk mindent,beszélgetés közben fel is oldódtunk mind a ketten. A barátnője egyszer csak felállt és kiviharzott a kávézóból.

-Figyu ne haragudj,ha hazaértem írok instán,befejezzük ezt a beszélgetést és elmagyarázom hogy mi történt. Tényleg sajnálom,de mennem kell.-Az elköszönés előtt egy halk "bazdmeget" még elmormogott és ment a lány után.

__________________________________

Otthon csalódottan elmondtam mindent Lénának,mikor reagálhatott volna az egészre pont rámírt. Léna kényszerített hogy olvassam fel neki hangosan.

"Szia Mina,ez most kicsit cink lesz tudom,de pont a találkozás előtt vesztünk össze ami mostanában egyre gyakoribb,gecikínosan éreztem magam,remélem benned nem keltett hasonló érzéseket ez az eset. Nagyon szeretem ezt a lányt,rettentően félek hogy elveszítem."

-Miafasz a pali most kajak a ruha márkád nevén hív-nevetett Léna

-Na megragadtad a lényeget...miért nyílik meg nekem? Miért mond el ilyet? És miért zavar ennyire hogy más lányról beszél amikor most találkoztunk életünkben először?-soroltam kérdéseim.

-Akarod hogy elővegyem az ingám?-próbált segíteni az ezoterikus beállítottságú barátnőm.

Nem megyek sokra vele..most mit válaszoljak?

Sziasztok! Úgy gondoltam mivel mostanában időm is engedi belekezdek egy ff-be. Igyekszem minél izgalmasabb sztorit írni,és persze figyelni arra hogy mindenki kellően bele tudja magát élni.Lenne igény a folytatásra?