Mégis Léteznek Véletlenek?

13.

Nem akartam túl messzire menni,szerettem volna még beszélni Atival szóval leültem egy közeli padra. Túl sok volt nekem ez egyszerre muszáj volt egy kicsit eljöjjek.

Lénától megtanultam hogy minden okkal történik és ha valami rossz kerül az utamba,az is csak azért történik úgy mert úgy kell lennie. De mi ez a sok furcsaság mostanában? Semmi összefüggés...
Épp hogy találok egy jól fizető munkát,de rá pár napra kómába kerülök,majd álmomban szerelmes leszek Azahriáhba,és mikor felkelek előkerül a nővérem aki évek óta lelépett. Hova vezet mind ez?
"Beszélnünk kell!"-Zökkentett ki üldögélésemből az Árontól kapott üzenet.
-Szép! Még van pofája rámírni és még el is hiszi hogy majd válaszolok neki...rohadna meg!-Mérgelődtem magamban,kicsit hangosabban a kelleténél.
-Valaki nagyon kihozhatott téged a sodrodból.-Szólalt meg a padra leülve Sanci. -Te nem Atinál vagy?-Néztem rá csodálkozva.
-Nekiálltak egy projektnek és nem akartam a terhükre lenni,szóval amikor nem figyeltek eljöttem.-Mormogta a napszemüvege alól ki-ki tekintgetve. Kicsit félelmetes az alak hogy őszinte legyek,de mindenesetre nagyon tetszik az orra.
-Fel se tűnt nekik?
-Megszokták.-Gyújtott rá egy dzsóra.
-Te nem kérsz?-Ajánlgatta.
-Leszokóban vagyok..minden cuccról.-Jeleztem.
-Baszki igazad van!-Nem lehet túl jóarc a nővéred ha ennyire ki vagy készülve tőle.-Kuncogott a nem létező bajsza alatt.
-A lehető leggonoszabb ember akit ismerek. Anyuék engem is elszúrtak,de Hannánál valami kétszer annyira félrement mint nálam,biztos vagyok benne hogy Atin keresztül is nekem próbál keresztbetenni.-Engedtem ki magamból gondolataim.
-Te is olyan jó vagy túlgondolásba mint én.-Fújta ki a már jól ismert szagú füstöt.-Én lelépek, te pedig menj vissza Atihoz,majd max Desh lelép ha olyan van.-Eloltotta a csikket majd felült és elballagott.

Kis ücsörgélés után eldöntöttem hogy visszamegyek,ezért megtettem ugyanazt a lift utat. Attila beengedett az ajtón és most egy baráti öleléssel fogadott. Valamiért ez jobban érintett mint amikor arra mentem be hogy Hannával beszél.
-Kérlek mondd el mit mondott. Egész életemben próbált tönkretenni az a nő,beleneveltek egy...egyféle gonoszságot amit szeretett, és merek fogadni hogy szeret rajtam gyakorolni.-Engedtem ki magam a szorításból.
-Csak elmesélte hogy valahogy megszerezte a számom,és hogy lepjünk meg téged mert hazajött.-Mondta,mintha a legtermészetesebb dolgot közölte volna.
-Szerintem én lépek,jó szórakozást?-Köszönt el Desh,majd egy ökölpacsival elbúcsúzott tőlünk.

Kellett egy kis idő hogy elfogadjam a tényeket,mindenesetre már nem akartam elmenni.
Fel se tűnt hogy Atinak így megnőtt a haja,hozzászoktam hogy mindig össze-vissza áll.
-Lehet egy kérdésem?-Ültem le a kanapéra hajamat igazgatva.
-Lökjed!
-Miért voltál bent ennyit nálam? Rengetegszer álmodtam veled...-Szépen lassan elhalkulva mondtam el az igazságot,időközben mintha meggondoltam volna magam.-Néha hallottam hogy dúdolsz.
-Ja...Hát kajak mindig bent voltam..Kérsz valamit?-Terelte a témát.
-De azt kérdeztem hogy miért tartottad ezt ennyire fontosnak.
-Megszerettelek meg ilyenek,aztán a portás régen mindig nézte a videóim ezért is mindig felengedett szóval éltem a lehetőséggel.-Vont vállat,a szemembe se nézve.
-Megszerettél? Ennyi idő alatt? És a hisztis exed nem is hiányzik?-
Na igen ez az,amit nem kellett volna felhozzak,egyrészt azért mert semmi értelme,másrészt azért mert az is lehet hogy csak barátilag értette,magyarul elszúrtam.
-Ő hónapok alatt nem nevettetett meg annyiszor,mint te 2nap alatt.-Nézett végre a szemembe.

Nem tudtam eldönteni hogy mit mondjak vagy hogy mit gondoljak,össze voltam zavarodva. Abban sem voltam biztos hogy tényleg szeretem-e,vagy csak fontosabb lett mint egy egyszerű barát. Igazából ő a legszebb ember akit eddig egész életemben megismertem,mondhatnám ezt a kinézetére, de ezt az egész lényére értem. Annyira más mint ahogy elképzeltem őt...

Ati szemszöge:

Fogalmam sem volt arról hogy Mina ilyen rossz kapcsolatot ápol a nővérével,ha tudom,fel sem veszem neki a telefont,de ettől elvonatkoztatva is nagyon furán viselkedett velem.
Kérdezgette miért voltam bent vele végig amire nem igazán tudtam mit kéne mondjak. Mondjam azt neki hogy azért mert beléd szerettem csak még magamnak se merem bevallani? Vagy mondjam azt hogy csak mert olyan szimpi voltál?

-Most mi ez a csend? Szerintem nem mondtam semmi olyat amivel megbánthattalak volna. Sőt...-Törtem meg a csendet.
-Ja nem azzal foglalkoztam csak eszembe jutott hogy mennyi munkát kell pótoljak,igaz szerencsére Léna segített bár neki is sok volt ezt így egyedül,meg mondta hogy kifogyott az anyagokból úgyhogy venni kell új cuccokat,meg vannak új ötleteim csak félek hogy mire lerajzolom kimennek a fejemből és...-Hadart megállíthatatlanul.
-Most mondanám hogy igyunk meg egy sört hogy lelazulj,de szerintem abban egyetérthetünk hogy nem lenne a legjobb megoldás,szóval csak vegyél egy mély levegőt.-Simítottam meg a kézfejét mibe teljesen beleremegett.

Lehet csak az fogott meg hogy szép,de az meg lehetetlen mert ő nem csak szép. Sokkal többet jelent nekem annál...azt hiszem.

Szóval igen,láthatólag eléggé zavarba jött az érintésemtől,ami rosszat nem jelent ha tényleg szeretem,és márpedig én szeretem.

Jázmin szemszöge:

Teljesen zavarba hozott ahogy megfogta a kezemet,nem erre számítottam. Ati szokásához híven máris elkezdett valamiről beszélni,amit én csodálattal figyelek még akkor is ha nem mindig értem. Kis idő elteltével már teljesen megszoktuk egymás társaságát és jókat nevetgéltünk,egészen addig míg újra zavarba nem hozott.
-Nem ebbe a ruhába kellett volna jöjjek,sehogy sem előnyös,és még én akarok itt lenni a ruha tervező.-Nevettem fel a saját nyomoromon.
-Szerintem nagyon szép vagy benne,kiemeli a vékony alakod,kifejezetten tetszik!
Szintén nem erre számítottam,főleg nem arra ami ezután következett.
Ati a kanapé másik felén volt,és csak annyit láttam hogy megindul felém.
Sötét barna szemei a tekintetemet keresték,de mivel nem járt sikerrel az államnál fogva próbálta meg azt. Gyengéden végigsimította az arcom,amitől teljesen bepirultam,majd az államnál megragadva közelebb húzott magához.

Kedves olvasók,lehet találgatni mi fog történni a következő részben🤷‍♀️