Condominium [L.S]

52.

Lassan egy hónapja már, hogy Harry megállás nélkül dolgozik. Az eddig kiadott dalai nagy sikert arattak, nagyon büszke vagyok rá! Tudom, hogy ez kemény munka, de azért jó lenne, ha legalább 1 napot velem töltene. Nem lenne nagy kérés, csak vele szeretnék lenni és egy kicsit elfelejteni hova csöppentünk. Tényleg csak ennyit szeretnék, de jelenleg bármit is kérnék tőle, hatalmas kérés lenne. Tisztában vagyok vele, hogy dalokat ír és nem elég rá 1 nap.. Tudom, hogy fáradt, de azért lehetne szüneteket tartani.. 

Pontosan hajnali 1-kor szokott haza érni, és már fél kettő is elmúlt. 

Aludtam volna el, mikor betoppant a szobába.

-Szia bébi! - Feküdt rám.

-Mhm.. Szia.. - Mosolyogtam rá. 

-Aludj nyugodtan.. - Megráztam a fejem.

-Te nem vagy fáradt? - Túrtam a hajába.

-Most nem! - Kuncog. -Pörgök!

-Pörögsz? 

-Uhum! - Vigyorog. -Viszont, ha álmos vagy, aludj nyugodtan!

-Dehogyis! - Jókedve van. Haza ért. Egyből elmúlt az álmosságom. -Nem vagyok álmos..

-Neem? - Húzta el a szót.

-A-a! - Vigyorogtam.

-És ha azt mondom, hogy van egy jó módszerem az alvásra? - Harapta be a száját. Ez most tényleg igaz? Nem álmodom? Jól hallottam, hogy majdnem 1 hónap után, jókedvvel, nem fáradtan, felajánlotta, hogy szexeljünk? -Csak annyi a lényeg, hogy jól szórakozunk, aztán úgy elfáradunk, hogy csak másnap este kelünk fel? - Végre! Hiányzott ez a Harry! -Egyébként is.. 2 hétig itthon leszek veled! - Súgta már a fülembe. A hideg kirázott, amikor a fülembe suttogott. 

-2 hétig? - Lepődtem meg.

-Igen! Nemsokára karácsony! - Karácsony? Annyira elvoltam a kis magányos világomban, hogy nem érzékeltem milyen gyorsan telik az idő. Ha egyedül vagy, egybefolynak a napok..

-Ohhh! Tényleg! - Karoltam át a nyakát. -Nekem csak az a legfontosabb, hogy együtt legyünk! 

-Sajnálom, hogy elhanyagoltalak! Hidd el, nem akartam! - Mondta szomorúan. 

-Ne foglalkozz ezzel! Mostmár együtt vagyunk! - Csókoltam meg. Csókunk lágy volt és érzéki. Nem akarta elsietni a dolgokat. Annak ellenére, hogy én mennyire kívántam, hagytam, hogy Ő irányítson. 

Számtól finoman elszakadt, majd át tért a nyakamra. Ahogy beszívta az illatomat, jólesően felmordult. A hajába túrtam, mire végig nyalt a nyakamon. Hideg rázva felnyögtem, mire óvatosan átbújtatta a fejemen a pólót. A gatyájához nyúltam, majd miután levettem róla, Ő is így tett velem. Nyálcsorgatva nézett végig meztelen testemen. Hát igen, azért majdnem 1 hónap kihagyás után, én is pont így reagálok. Egy ideig csak szemeztünk egymással, mintha nem érhetnénk egymáshoz. 

Az első lépést én tettem meg. Finoman a hátára fordítottam és lassú csókba hívtam. Finoman betette egy ujját, mire a szájába nyögtem. Lassan mozgatta a kezét. Szüntelenül nyögtem. Már annyira hiányzott, hogy az hihetetlen! Miután érzékelte, hogy mehet a második ujja is, betette. Nem várt sokat, egyből csúszott a harmadik is. Szapora légzésem elárult, ugyanis ujjai helyett megéreztem lüktető férfiasságát. Nagyon lassan magára ültetett, majd mindkettőnkből felszakadt egy megkönnyebbült, jóleső nyögés.

 Amikor már jónak éreztem, hogy mozogjak, lassan kezdtem. Harry megkönnyebbült nyögése mégjobban felizgatott. 

-Annyira szeretlek! - Mondta a szemembe nézve. -Nem csinálok többet ilyen hülyeséget! - Csókolt meg lágyan. Annyira szeretem, hogy arra szavak nincsenek. 

Lassan mozgatott magán, nem siettünk sehova.

Végig szeretkeztük az éjszakát. Hát mit ne mondjak, ránk fért.