A könnyeimmel küzdve rohantam le a lépcsőn. Lábam dobbanásainak hangját a falak verték vissza fájón. Alig láttam valamit, de nem bántam volna azt sem, ha legurulok, és nyakamat szegem. Fájt, ami történt. Szívem majd megszakadt attól, hogy képtelenek elfogadni, csak mert fiú vagyok, nem lány, ahogy elképzelték párom szülei az életét.
Soha nem voltam tiszteletlen. Egyszer sem szóltam, akkor sem, mikor nem éreztem helyénvalónak, amit mondtak. Csak az járt a fejemben, akiért dobogtam, de mindig van egy határ, amit ha átlépnek az emberek, már megesik, hogy nem viseljük el.
Nálam ma volt az a nap, mikor túlcsordult minden. Csak álltam a veszekedés középpontjában, majd mikor megkérdőjelezték érzéseinket, ott volt elég. Nem akartam hallani, ahogy gyalázatosan beszélnek arról, ami számomra kedves. Gyáva mód rohantam el, magam mögött hagyva mindent.
Kicsapva az ajtót rohantam bele a sötét, hideg estébe. A könnyeim peregtek, minden levegővételért küzdöttem. Fájt a gondolat, hogy elveszíthetem, de képtelen voltam még több mérget elviselni.
A buszmegállóig száguldottam. A kijelző szerint még volt tíz percem, így megálltam az árnyékban, és nyakamat behúzva halkan sirattam el érzéseimet.
– Ne sírj! – fékezett le előttem egy alak. Hangját, illatát azonnal megismertem. El akartam futni, de ő nem engedte. Magához ölelt. Nem tudtam őt eltolni, mert a szerelem, ami bennem tombolt nem engedte. Józan eszem azonban mást súgott; be kellene ezt itt fejezni!
– Nem kellene itt lenned! – szipogtam.
– De igen! – erősködött. – Túl sokáig hagytam, hogy azt higgyék hóbort vagy csupán, mint sok más dolog az életemben, de elmondtam nekik az igazat – csuklott el az ő hangja is.
– Milyen igazat? – remegtem meg egész testemben.
– Azt, hogy szeretlek! Azt, hogy úgy érzek irántad, mint anyu apu iránt, és fordítva! – Szavai szívemig hatoltak, mire felsírtam hangosan.
– Nem akarom, hogy miattam veszekedjetek! – zokogtam.
– Harcolni fogok érted, értünk! – jelentette ki.
– Szeretlek! – suttogtam, de tudtam, hogy érti, mert ajkai apró csókot hintettek arcomra, beleöntve az érintésbe szerelmét, kitartását felém.
------------------------------------------------------------------
Sziasztok! Néha egy fájdalmas pillanat is hozhat vallomás.
YOU ARE READING
Vallomások /Befejezett/
RomanceÉletünk folyamán rengeteg emberrel találkozunk. Van, aki barát lesz, mások többek. Egy-egy ismerkedés igazi kaland. Rádöbbenünk az úton, hogy tetszik, amit látunk. Ha az érzések elmélyülnek, egy idő után a felszínre törnek. El akarjuk mondani, mit r...
