Megjelölve

14. R É S Z

Freya

18+-os 🌶️ jelenet következik, ha nem érdekel vagy undorító lenne ne olvasd el.

A külső fény átszűrődik a vízesésen, kékes fényt adva a barlangnak. A rohanó, csobogó víz hangja megnyugtató fehér zajként visszhangzik a barlangban.

- Ó, Addom. Ez csodálatos.

A lapos kövek lépcsőként szolgálnak, és Addom stabilizálja a lábamat, amikor kilépek a vízből. A barlang hőmérséklete kellemes, de meztelen testem csuromvizes, és borzongás fut végig rajtam.

- Fázol?

Addom hátulról közeledik, és ismét a karjaiba zár. Az alfa anyagcseréjének hihetetlen melege felmelegít, de feleannyira sem, mint az a hőhullám, amely a puncimból árad kifelé, amikor érzem, hogy vastag erekciója a fenekemhez nyomódik.

- Ó...

A kezei végigsimítanak a testemen, stimulálva és felmelegítve a bőrömet. A mellbimbóim ruganyosak az érintése alatt, és a nemem lüktet, amikor érzem, hogy az ujjbegyei súrolják a tincsem tetejét. Úgy érzem, meg kellene mondanom neki, hogy hagyja abba, de a szám nem engedi.

- Hamarosan melegedni fogsz - suttogja a fülembe. - Hasker és Kadmon hoznak fát a tűzhöz.

A szemem a kőpadló egyik mélyedésébe esik. Ahogy a látásom alkalmazkodik a gyenge fényhez, észreveszem, hogy a szélei feketék, és tele van régi tüzek maradványaival.

- De hogyan fognak fát hozni? - Kérdezem. - Nem tudják átvinni a vízesésen anélkül, hogy ne ázna el.

Mintha csak végszóra, csikorgó léptek és halk hangok hallatszanak a barlang legtávolabbi végéből. Hasker és Kadmon az, akik a másik irányból jönnek.

- Ennek a barlangnak sok elágazása van - magyarázza Addom. - A bejáratok rejtve vannak. Ez egy titkos hely, amiről csak a falkám tud.

- Honnan tudod ezt biztosan? - Kérdezem. - Úgy értem, lehet, hogy valaki más is járt itt, amíg te távol voltál?

Addom beleszimatol a levegőbe mögöttem. Az orra majdnem olyan hangot ad ki, mint egy szuszogó kutya, és hideg futkos a hátamon a szexi hangtól, ahogy úgy érzem, mintha egy igazi vadállatember karjaiban lennék.

- Bízz bennem - mondja. - Senki más nem járt itt. Megérezném a szagukat?

- Tényleg? - Kérdezem csodálkozva. - Csak néhány gyors szaglásból meg tudod mondani, hogy ki járt itt?

Addom a nyakamhoz simul az arcával. Az orra még mindig úgy szimatol, mint egy vadászkutya, néhány éles, gyors szippantást követ egy hosszabb belégzés.

- Nem csak az, aki itt járt. - A lehelete csiklandozza a fülemet, amitől libabőrös leszek, és megborzongok az izgalomtól. - Meg tudom mondani, hogy mit ettek. Ha megsebesültek. Ha betegek.

Az ujjbegyei végigsimítanak az alsó hasamon, és egyre mélyebbre hatolnak a rövid szőrzetembe. Megérinti a puncim felső részét, és az alatta lévő apró bimbó azonnal újra felébred, és az érintésére feldagad az izgalomtól.

- Ha tüzesek.

A másik keze végigsimít a testemen, követi csupasz bőröm minden egyes kontúrját. Felnyögök, és hátradőlök neki, miközben a melleimet szorítja, és a mellbimbóimat csipkedi. Megcsókolja a nyakamat és a vállamat, és éles, kemény fogai végigsimítanak a húsomon.

És mindeközben az a hosszú erekció lüktet a hátsó felemen.

Ekkor veszem észre, hogy Addom dorombol. Mélyen dübörgő hangot ad ki, mint egy hatalmas dzsungelmacska. Olyan mélyen, hogy nem is annyira hallom, mint inkább érzem, ahogy vibrál az izmaim rostjain keresztül, megnyugtat és ellazít.