Valahol a Balatonnál °|Befejezett|°

6. fejezet

December 30.

Reggel fáradtan de leginkább nyúzottan nyitottam ki a szemem.
-Jó reggelt! - Nyitott be cseverésző hangsúllyal Berni.
-Mhm. - Morogtam.
-Naa, gyere, indulunk! - Nevetett és bemászott mellém.
-Mégis hova? - Ráncoltam a homlokom.
-Sétálunk, a parton.
-Én így? - Mutattam a takaró alatt lévő lábamra.
-Nem megyünk sokat. - Simogatta meg a fejem. Szép lassan kivánszorogtam az ágyból, és fogat mosni indultam.
-Jó reggelt. - Köszöntött Kornél, miközben a fél fogkefe kilógott a szájából.
-Szia. - Köszöntem vissza.
-Imádom amikor durcás vagy. - Szólt utánam.
-Én meg utálom amikor ilyen vagy - Válaszoltam csípőből. Fogmosás után kifésültem a hajam, majd átmentem öltözni. Felsőnek egy szürke hosszú ujjút vettem fel, rá pedig egy ujjatlan fekete garbót, alulra egy fekete csőfarmert mellé pedig az azonos színű csizmámat. Az asztalról felkaptam a kis tükrömet és feltettem a fekete szemhéjpúdert amit a szülinapomra kaptam.
-Kész vagyok. - Mentem ki az előszobába.
- Szuper, de még hárman nincsnek meg. - Nézett fel Ábel a telefonja nyomkodásából.
-Okés, semmi gáz. Beszélhetnénk? - Kérdeztem.
-Mondd. - Tette zsebre a kezét.
-Nem megyünk kicsit arrébb? - Utaltam arra, hogy Apa, Berni és Berni barátja is ott állt. A konyhában kötöttünk ki.
-Ábel... - Kezdtem de közbe vágott.
-Nem kell semmit mondanod. - Az arca kifejezéstelen volt.
-Hagyd már, hogy befejezzem. - Kérleltem.
-Tessék.
-Szóval...nem állt szándékomban megbántani! Én ugyanúgy a haverod leszek és voltam. Nem állhat közénk egy ilyen. - Néztem rá csalódottan.
-Egy ilyen? Úgy érted egy csók? - Röhögött fel kínosan.
-Nem! Hanem egy vita!! Annál jobbak vagyunk, mindketten. Bocsáss meg. Te tényleg szuper srác vagy és jól is nézel ki, de... - Nem fejeztem be csak leszektem a fejem.
-De neked Kornél kell. - Mondta lazán. Csodálkozva néztem a szemébe, ezt ő sem gondolhatta komolyan.
-Ez vicces volt. - Röhögtem fel, de ő nem nevetett. Nem gondolkoztam csak odasiettem hozzá és megöleltem.
-Neked ő kell. - Suttogta a fülembe. Nem reagáltam csak némán kapaszkodtam izmos karjaiba, a szavai pedig visszhangoztak a fejembe: Neked ő kell...

Sziusstok! Itt az újabb rész! Kérnék véleményt.

Szép délutánt!❤