Mikor nagyjából sikerült felfognom, hogy itt van, itthon van és sikerült elszakadnom tőle, hazamentünk. Mindkét kocsi szinte teljesen egyszerre gurult be a ház elé és mindketten megmorgattuk még a motort, miközben egymásra mosolyogtunk. Leállítottam a motort és kiszálltam az autóból. Danival egyszerre értünk az ajtóhoz és maga elé engedett. Rámosolyogtam aztán bementem előtte.
-Jöttünk - mentem be a nappaliba, ahol a fiúk fifáztak.
-Tetek? - kérdezett vissza Bruno. Ekkor sétált be mögöttem Dani.
-Napot - intett.
-Te? - kérdezte Peti döbbenten.
-Azért ennyire ne örüljetek nekem - röhögött fel Dani. A fiúk lekezeltek vele én meg közbe bementem a konyhába.
-Éhesek vagytok? - néztem ki megint.
-Jah - válaszoltak vissza szinte egyszerre. Kitaláltam, hogy milyen kaját kéne csináljak és gyorsan nekiálltam. Tejszínes csirkére gondoltam rizzsel. Éppen főtt a rizs, amikor valaki átölelte hátulról a derekamra és nyomott egy csókot a nyakamba.
-Te is eszel, ugye? - motyogta a hajamba, lehajolva hozzám.
-Megpróbálkozhatok vele - sóhajtottam egyet.
-Kérlek egyél. - nyomott egy puszit a fejemre.
-Te is tudod, hogy nem olyan egyszerű - fordultam felé és megsimítottam az arcát. Az arcom fürkészte a kék szemeivel, amikor valaki bejött a konyhába. Dani gyorsan hátrébb lépett.
-Nyugi, csak én vagyok - tette fel a kezét Kevin védekezően, miközben elsétált mellettünk. Kivett egy energiaitalt a hűtőből és vissza ment a nappaliba. Dani visszajött elém és megint átölelte a derekam. Megfogtam az arcát és a hüvelykujjammal simogattam az apró borostát az arcán. Lehajolt hozzám és ajkait az enyémre tapasztotta. Belemosolyogtam a csókba, közben pedig nyelveink táncot jártak.
-Oda fog égni a kaja - mondtam, miközben véletlenül sem szakadt el tőlem.
-Nem zavar - mondta.
-Engem igen - toltam el a mellkasánál, felvont szemöldökkel néztem rá. Visszafordultam a pult felé és megkevertem a rizst meg a húst. Lassan kész is lett, és kiraktam az asztalra tányérokat, majd a kaját is.
-Fiúk, kaja! - szóltam ki a nappaliba, mire mind a konyhába jöttek. Leültünk, mindenki szedett magának és elkezdtünk enni. Legalábbis a srácok biztos. Én egyenlőre csak turkáltam az enyémet és próbáltam összeszedni minden erőm ahhoz, hogy ezt megegyem. Egy kéz csúszott a bal combomra, mire Danira kaptam a tekintetem. Csak féloldalasan nézett rám.
-Egyél - tátogta. Visszafordultam a tányéron felé és felvettem a villám. Apró falatokat ettem, így elfogyott nagyjából a tányér negyede, ennyit bírtam egyszerre enni. A fiúk is közbe végeztek, úgyhogy összeszedtem a tányérokat és nekiálltam mosogatni, amíg a fiúk beszélgettek mögöttem az asztalnál.
-Áhhá, szóval ez a Laura - mondta mögöttem Spacc, amire felfigyeltem.
-Jah, együtt dolgoztunk meg jóba lettünk - válaszolt Dani, nekem pedig felszaladt a szemöldököm.
-Jaja, jóba, mi? - röhögtek fel a fiúk, pont úgy, mint akik értik a helyzetet.
-Ne kombináljatok könyörgöm. - sóhajtott Dani.
-Na, tán ennyire csúnya - fordultam meg és felugrottam a pultra, velük szembe. Kihívóan néztem a fiú szemeibe, aki a szája szélét rágva gondolkozott, hogy mit mondjon.
-Hát végülis csúnyának nem csúnya. - ment bele a játékomba. - De barátja van - egészítette ki, tettetett csalódottsággal.
-És ez nálad mióta akadály? - kérdezte Manuel, fel sem nézve a telefonjából.
-Kurva vicces. Nem utazok kapcsolatra, kösz - döntötte hátra a fejét és lehunyta a szemét. Tudtam, hogy nem gondolja komolyan, viszont nekem rosszul esett, amit mondott. Leugrottam a konyhapultról és inkább felmentem a szobámba.
Szerkesztői szemszög:
A fiúk furcsán néztek a lány után, nem értették mi lelte. Kivéve két embert. Kevint és Danit.
-Na ezt meg mi lelte? - kérdezte Milán, a lépcső felé nézve.
-Fogalmam sincs - ingatta a fejét Manuel. Dani azt se tudta hirtelen mit kéne csináljon. Hisz tudta, hogy mint a barátja utána kéne menjen, viszont, titokban is kell tartani a dolgot. Végül Kevin kelt fel. Ahogy elhaladt Dani mellett észrevétlenül közelebb hajolt hozzá.
-Jó úton haladsz, tényleg - jegyezte meg cinikusan. Dani lehajtotta a fejét és valószínűleg fejben már rég agyon ütötte magát.
Emma szemszöge:
Az ágyamon ülök és az ujjaimat piszkálom, mikor valaki kopog, majd benyit.
-Jöhetek? - dugta be a fejét Kevin.
-Gyere - vontam meg a vállam. Bejött, aztán becsukta maga mögött az ajtót. Leült az ágyam szélére, majd felém nyújtotta a jobb karját.
-Gyere ide - kérte, én pedig odamásztam és az ölelésébe bújtam. - Tudod, hogy nem úgy gondolta - motyogta a hajamba.
-Tudom, és azt is, hogy a fiúknál akart terelni, de attól még szarul esett. Mivan, ha velem se gondolja komolyan, Kevin? - ültem fel vele szembe. A fiú kérdőn nézett rám - Ha én is csak arra kellek neki, hogy ágyba vigyen? - halkultam el a végére.
-Na ezt verd ki a fejedből. Hidd el, hogy képtelen lenne téged kihasználni. Szinte mindennap beszéltünk azután, hogy elmondta nekem, mi is van köztetek. Ahogyan rólad beszélt, az a csillogás a szemébe vagy az öröm a hangjába. Sosem láttam egy barátnője mellett se ilyennek - mondta. Ha nyugtatni akart csak, ha igaza volt, rettenetesen jól esett, amit mondott. - Évek óta ismerem, tudom, hogy, képes lenne megváltozni. Akár 180 fokban is megváltozna a kedvedért. Szeret téged, csak még új neki ez az egész, mert tényleg nagyon régen volt hosszabb kapcsolata. - magyarázta,
-Kösz Kevo - öleltem meg megint.
-Hányszor ugassam még el, hogy nem kell? - nevetett és eltolt magától. Felkelt az ágyról, nyomott egy puszit a homlokomra, és kiment. 1 másodperc se telt el, mikor megint bejött.
-Gyors meggondoltad magad - nevettem fel.
-Haha. A barátod üzent, hogy menj át, ha beszéltünk - kacsintott rám, mire én hozzávágtam egy párnát. Visszadobta és röhögve kiment a szobámból. Mosolyogva megforgattam a szemem és felálltam az ágyról.
Jajjj, Dani🤦🏻♀️
