24.rész (Szerelem Rész)

352 18 1
                                    

Éppen fejhallgatóval a fejemen néztem egy interjút a fiúkkal, mikor kopogtak az ajtón. Levettem a fejemről és az ajtóra néztem, ami közbe kinyílt. Dani jött be és becsukta maga mögött az ajtót, majd be is zárta. Felültem az ágyon, törökülésbe, és nagy szemekkel néztem rá.
-Szia - mondtam.
-Szia - nézett rám furán. Leült nekem háttal, aztán hátradőlve a fejét az ölembe hajtotta. A szemébe néztem, miközben beletúrtam a hajába.
-Mondjad - nevettem, mikor egy ideje már mosolyogva fürkészte az arcomat.
-Gyönyörű vagy - suttogta, mélyen a szemembe nézve. Minden alkalommal olyan jól esik, amikor mondja. Lehajoltam hozzá és megcsókoltam.
Mindenféléről beszélgettünk, aztán szóba jött valami.
-Mi történt azzal a lánnyal? - kérdeztem egy idő után.
-Mi? - kérdezett vissza, összeráncolt szemöldökkel.
-Akiről szól a Szívtelen... - rágtam a szám szélét - Nem kell róla beszélj, ha nem akarsz - vágtam rá gyorsan, mert gondoltam kényelmetlen a téma számára.
-Dehogy, semmi baj - rázta azonnal a fejét. A kézfejem a mellkasán pihent, ő pedig azt simogatta. - Sok évig együtt voltunk és nagyon szerettem - sóhajtott - Talán az első lány volt, akit tiszta szívemből tudtam szeretni, és sosem lettem volna képes bántani. Úgy éreztem, hogy ez az érzés kölcsönös is. Aztán... - mondta, de megakadt - Elmentem egy koncertre. Hajnalig tartott, későn estem haza. Együtt laktunk már. Amikor hazaértem, a nappaliba már érdekes volt, hogy volt egy férfi cipő, de gondoltam, hogy csak az enyém és ott hagytam véletlen. Aztán amikor a szobánkba értem, egy másik sráccal aludt. - mesélte, és éreztem, hogy nehéz neki a téma. - Azonnal eljöttem és másnap reggel átmentem összeszedni a cuccaim. Kevinnél laktam, majd pár héttel később jött az ötlet, hogy vegyünk egy lakást együtt - fejezte be. Már nem mosolygott és nem nézett rám
-Sajnálom - mondtam, elhúzva a számat.
-Nem kell. Én se sajnálom már. Akkor sajnáltam, mert rettenetesen fájt, de már tudom, hogy jól döntöttem, mikor nem fogadtam vissza.
-Miért gondolod így? - kérdeztem, oldalra döntve a fejem.
-Mert, ha másnap megbocsájtok neki, mikor kéri, akkor talán sose szeretek beléd - nézett végre a szemembe. Elmosolyodtam és megcsókoltam.
-Szeretlek - suttogtam, a csók közbe.
-Én is szeretlek - mosolygott a csókba. Azt az szakította félbe, hogy csörögni kezdett a telefonom. Mindketten odakaptuk a fejünket.
-Mit akar tőlem anyám? - néztem megrökönyödve a kijelzőre.
-Hát ezt jó embertől kérdezed. - vágta rá Dani és felült.
-Nem mondtam, hogy mehetsz - kaptam el a vállát és visszahúztam. Elvettem a telefonom, és fogadtam a hívást.
📞Szia anya - köszöntem bele, normális hangsúlyban.
📞Csakhogy felvetted - morgott. Megforgattam a szemeim és Dani hajat piszkáltam.
📞Miért hívtál?
📞Azért, mert a szomszéd, tudod a Margit - magyarázta és éreztem, hogy ez rosszul kezdődik.
📞Igen, a Margit - helyeseltem fintorogva.
📞Na annak van egy fia. Kicsit idősebb, mint te - magyarázta és gyorsan összeraktam a képet.
📞Nem, anyu, nem kell a szomszéd Margit fia - közöltem szórakozottan, mire Dani felvont szemöldökkel nézett rám.
📞Nem kérdés volt. Hétvégén lejössz és találkozol vele - közölte ellent mondást nem tűrő hangon - És nincs az, hogy nem, mert akkor költözhetsz is vissza Szegedre. - mondta, majd ezzel bontotta is a hívást. Könnyes szemekkel leemeltem a fülemtől a telefont. Szerettem volna azt hinni, hogy viccel. De képtelen voltam. Tudtam, hogy nem. Már régóta baszogatott azzal a sráccal és, ha azzal fenyegetőzik, hogy vissza költöztet hozzájuk, akkor tényleg nem viccel. Dani felült és velem szembe volt.
-Mi az? - kérdezte, két keze közé véve az arcom.
-Anyám azt akarja, hogy járjak a szomszédjuk fiával... És... Ha nem, akkor vissza kell költöznöm - motyogtam. A fiú magához húzott és az ölébe ültetett, én pedig a vállába fúrtam a fejem.
-Meg oldjuk, oké? Beszélj a bátyáddal - ötletelt.
-Anya ellen nem tud tenni semmit. Már régóta ő a kirekesztett gyerek otthonról. - motyogtam.
-Nincs semmi megoldás? - kérdezte egy idő után.
-Talán apám tud beszélni vele, de ő sem biztos - emeltem fel a fejem és elvettem a telefonom.
Emma:Apu! Tudsz beszélni anyuval? Megint össze akar hozni a szomszéd sráccal
Rögtön kaptam is választ.
Apa:Persze, kincsem, megpróbálom
Emma:Imádlak! Köszi
Erre már csak egy szívet küldött. Visszadobtam a telefonom az ágyra és megint Danihoz bújtam. A hátam simogatta és apró puszikat nyomott a fejemre.
-Ha... Esetleg tényleg le kell költöznöm, akkor megígéred, hogy... - kezdtem de megakadtam.
-Hogy? - kérdezett vissza kedvesen.
-Hogy nem keresel mást - suttogtam. Két keze közé vette az arcom és mélyen a szemembe nézett.
-Megígérem - mondta komoly tekintettel. Nyomtam egy puszit a szájára, aztán visszadöntöttem a vállára a fejem.
-Akkor nem is akarsz találkozni vele? - kérdezte, a hajammal babrálva.
-Nem. - válaszoltam egyszerűen, mire felnevetett és nyomott egy puszit a homlokomra.

Kedvenc párosom<3

Tiltott szerelem... đŸ„€đŸ’•||✅Where stories live. Discover now