Tiltott szerelem... 🥀💕||✅

28.rész

Ki néztünk egy közeli éttermet, és mind jónak találtuk, ezért abba maradtunk. Mivel nem akartunk az otthoni ruhákba menni, gyorsan átöltöztünk. Két ruha között vaciláltam, a tükör előtt állva. Egyik egy nadrág, blúz kombó, a másik pedig egy kötött pulcsi, szoknyával és térd csizmával.
-A szoknyás - állt meg Dani a szobám előtt és nekidőlt az ajtófélfának.
-Gondolod? - mértem újra magamhoz azt a ruhát.
-Tudom - biccentett mosolyogva és lement. Felvettem azt a ruhát és megálltam a tükör előtt. Tetszett, amit láttam.
Így néztem ki:

Felkaptam a táskám, aztán még utoljára a tükörbe néztem és lementem. A fiúk a nappaliba ültek, és beszélgettek. Mindegyikükön egy farmer volt, valami bő, de azért normálisan kinéző pulcsival. Mikor leértem rám néztek.
-Azta kurva - mondta Manuel, végig nézve rajtam.
-Nagyon szörnyű? - fordultam körbe.
-Viccelsz? Kurva jól nézel ki, Kicsi - közölte Kevin.
-Kivételesen én is annak érzem magam - gondolkodtam el és lopva Danira mosolyogtam, aki szintén engem nézett és apró félmosoly kúszott a szájára.
-Na, menjünk - állt fel Milán. Már majdnem mind kimentek, mikor feltűnt, hogy nincs nálam a telefonom.
-Fent hagytam a telefonom, mindjárt jövök - szóltam a maradék fiúnak, és az emeletre mentem. Megtaláltam a készüléket és a táskámba raktam, aztán megfordulva egy mellkasába ütköztem. Dani röhögve elkapta a hátam mielőtt hátra esek. Nevetve kapaszkodtam meg a karjába. Mindkét kezével átkarolta a derekam és homlokát az enyémnek döntötte.
-Gyönyörű vagy - mért végig a szemeivel.
-Köszönöm - mosolyodtam el. Ő is mosolyogni kezdett, amitől gödröcskék jelentek meg az arcán. Lehunytam a szemem és megcsókoltam. Azonnal viszonozta és belemosolygott a csókba.
-Rátok várunk, ha nem zavarna! -rontotta el Kevin a szép pillanatot. Dani elvált tőlem és megforgatta a szemét. Kuncogva mentem el mellette és lesétáltam a lépcsőn. Kevin tartotta az ajtót én pedig kimentem. Pár perccel később már az utcán gyalogoltunk az étterem felé. Azért nem kocsival mentünk, mert úgy gondoltuk, hogy pezsgőzünk. És mivel karácsonykor sok a rendőr, ezért nem kockáztattuk meg az autót. Gyalog egy bő fél óra volt az út, amit végig beszélgettünk. Ott, egy eldugottabb részre ültünk le, hogy azért ne jöjjön oda minden második ember a fiúk miatt. Rendeltünk, aztán folytattuk a beszélgetést.
-Szilveszterkor van bulitok? - kérdeztem őket, közben megkaptuk az italokat. Belekortyoltam a Colamba, és körbenéztem a többiek között. Dani mellettem ült, és óvatosan a combomra csúsztatta a kezét. Szerencse, hogy Kevin ült a másik odalamon. - Miaz? - kérdeztem, mikor egy ideje már csendben ült mindegyikük. Aztán leesett. - Mindegyikőtöknek. Igaz? - tettem fel a kérdést csalódottan.
-És konkrét az ország 5 felébe - tette hozzá Peti és lehajtotta a fejét, egyikük sem volt képes rám nézni.
-Fasza - mondtam, aztán lehajtottam a fejem és Dani hatalmas tenyerét bámultam, ami a combomon pihent. A hüvelykujjával fel-le mozdulattal simogatta a belső combom. Kínos csend telepedett közénk, nem szóltunk egy szót se.
-Na. Karácsony van, erről majd beszélünk később - könyököltem az asztalra. - Következő két nap ki merre? - tettem fel a keresztkérdést.
-Én a szüleimhez megyek - tette fel a kezét Milán.
-Szintén - biccentett Peti.
-Csatlakozom - közölte Bruno és Laci is szinte egyszerre, mire röhögve egymásra néztek.
-Én is - mondta Kevin.
-Én holnap bátyámékhoz - gondolkodott el Dani. Manura néztem, aki csak csendben ült. Évek óta nem karácsonyozott családdal. Minden évben egyedül volt. Összeszorult a szívem erre a gondolatra. Elővettem a telefonom és apu számát kezdtem hívni.
📞Szia kincsem - szólt bele kedves hangon.
📞Szia apu, annyi a kérdésem, hogy holnap hozhatok valakit? - kérdeztem, mert úgy volt, hogy én is családozok holnap.
📞Barátod? - lepődött meg apu.
📞Nem, nem a barátom - közöltem furán.
📞Jó, persze hozhatsz - hagyta rám.
📞Imádlak, köszi.
📞Van mit - nevetett fel
📞Na, szia.
📞Szia
És ezzel be is fejeztük a beszélgetést.
-Én vezetek - mutattam fenyegetően a bátyámra. Felnevetett és hálásan nézett rám.
-Megbeszéltük - tette fel a kezét védekezően. Kihozták a kajánkat, és enni kezdtünk. Végig beszélgettünk és rengeteget nevettünk. Már bőven elfogyott az étel, meg egy-két pohár alkohol is, amikor hazaindultunk. Kint már sötét volt, azonban gyönyörű volt, ahogy a lámpák világítottak a hó pedig még mindig esett. A többiektől egy kicsit lemaradva Danival beszélgettünk.
-Szeretném elmondani a többieknek - szólaltam meg hirtelen.
-Mi? - kapta rám a tekintetét.
-Unom, hogy nem beszélhetek rólad úgy, mint a barátom. Unom, hogy nem csókolhatlak meg nyilvánosan. Unom, hogy titkolóznunk kell mindenki előtt. - fakadtam ki hirtelen. A többiekre nézett aztán megállított és velem szembe állt, megfogta mindkét kezem.
-A döntés a tiéd. Ha azt szeretnéd, hogy folytassuk így megértem. De azt is, ha szeretnéd felvállalni. - mosolygott, mire én is elmosolyodtam és nyomtam egy puszit az arcára.

Kedvenc párosom🥲💕 Nah, vajon a többiek hogy fogadják a hírt?