15.rész

100 13 0
                                    

Xavier pov.

Visszakísértem a szobákban, ahol kétkedve tekintett rám.

- Antoan...

- Miről van szó, Xavier?

- Üljünk le. - nyeltem nagyot, mikor tette amit kértem - Valamit elkell mondanom a családomról...

- Mi az, kedvesem? - fogta meg a kezem.

- Kalózok vagyunk... - mondtam ki gyorsan.

- Tessék?

- A szüleim... Kalózok.

- Ugye csak tréfálsz velem szépségem? - nézett rám megilletődve.

- Nem. - feleltem lehajtott fejjel - Apám Black Pearl kapitány, anyám pedig Fehér Angyal.

- Te jó ég. És... És mi van a nagybátyádékkal?!

- Thomas bácsi volt Vipera, Márk bácsi pedig Szirén.

- Hallottam már legendákat Black Pearl kapitányról és legénységéről, de hogy neki a gyermeke legyen a kedvesem...!

- Antoan... - nagyon megijedtem. Most akkor elhagy engem, vagy megvet? Nem bírom ki, ha elveszítem őt. Megfogta kezemet és rá szorított. Könnyes szemekkel néztem fel rá. Remegett minden tagom. Most akkor elküld, vagy közli, hogy nem hajlandó egy kalóz gyermekét szeretni?

- Ne félj szépségem. - csókolt homlokomra - Eszem ágában sincs elküldeni téged.

Átjárt a megkönnyebbülés és a nyakába borultam.

- Szeretlek!

- Én is szépségem, de azért egy kicsit mérges vagyok! - koppintott orromra - Miért nem szóltál?

- Féltem, hogy elítélsz. Úgy ismertél meg, mint csillagász diákot. Ha kimerült volna, hogy kalóz vér folyik az ereimben...

- Akkor? Nem lett volna semmi. - cirógatta arcomat - Nem mondom, hogy nem lepett meg. De az fáj, hogy titkolóztál előttem. Hisz engem nem érdekel a származás, engem csak az édes kis Xavierem érdekel, aki kedves, okos, édes és mérhetetlenül szerény.

- Antoan! - eredtek meg könnyeim és mellkasába fúrtam arcomat - Köszönöm!

- Ugyan, te voltál az, aki összesített az utcáról és megajándékozott a szerelmével.

- Mert elloptad a szívemet. - csókoltam meg. A kezét lágyan az arcomra simítva húzott közelebb.

- Még egy picit zavar, hogy nem mondtál igazat. - simogatta arcomat.

- Kiengesztellek, ha szeretnéd. - néztem szemeibe elpirulva.

- Igen? - kérdezte gyengéden a falhoz nyomva. Teste enyémhez simult, ami még jobban zavarba hozott.

- Igen. - nyögtem halkan és nyakába karoltam, hogy lehúzzam magamhoz - Amit csak szeretnél.

- Én csak téged akarlak. - suttogta és az ajkamra hajolt. Remegve viszonoztam neki, míg felsője aljához nyúltam. Ő erre megragadta a derekam és az ágy felé fordított. Finoman lelökött rá, majd rám feküdt és hevesen mart ajkaimra.

- Annyira kívánlak. - dörmögte fülembe.

- Akkor mire vársz? - nyögtem én is türelmetlenül.

- Csak te rád. - dörgölődött hozzám és tovább folytatta kényeztetésem. Az arcán növő borostája már csiklandozta a nyakam. De ez kellemes borzongással töltött el és én sem voltam rest állvonalát csókolgatni. Benyúlt az ingem alá és a hideg ujjaival a már felhevült bőrömet kényeztette. Ajkamba harapva túrtam hajába.

A kalóz király (BEFEJEZETT)Where stories live. Discover now