Accidental ⭐ luke hemmings ⭐ befejezett

a s h t o n

Heeeeey guys!
Ti lenni kiadni ha megtudni mire készülni én...
Na szóval csak az az őrült ötletem támadt, hogy most a fejezet csak Luke bácsika szemszögéből lenne...mert na. Remélem az is tetszeni fog.....meg öhm...na. Picit rövid lett.
Jah és egy pici változás történt, mert a történet is új nevet kapott és én is. Ne lepődjetek meg, mert rájöttem, hogy a Strong az sokkal találóbb Brooke-nak és Lukey-nak. Nekem meg a blackmagicboom, amit ne is kérdezzetek...hosszú sztori. Öhm...hogy olvasnátok? Bocsikaaa...na húztam...jó olvasást! :*♥

U.i.: És mééég valami...átléptük a 7,4K-t és....ahw. Az első rész is meglépte az 1K-t...KÖSZÖNÖM ♥♥♥

L U K E

Persze a beszélgetésünket követően nem éreztem magam jobban. Sőt! Most vissza kell mennem Brooke-hoz? Mikor nem is szeret?
Na várjál csak drága Luke! Kibaszott 5 napja ismered! Mégis...WHUT THE FUCK bajod van?
Nem könnyű dolog az élet, de ezt nem vártam volna. Aki ismer, vagyis Cal, Mikey és Ash...pontosan tudják, hogy mennyire is éltem kicsapongó életmódot eddig. Nagyon is azt éltem.
Ekkor halk csoszogást hallottam.

"Merre van a mosdó?" ásított egyet és alaposan meglepődtem, hogy mekkora szája is van. Miért csak ilyenkor tudja kinyitni ilyen nagyra?

"A folyosó végén jobbra." kalauzoltam. Megfordult és én csak ekkor vettem észre, hogy tulajdonképpen csak egy tanga van rajta meg valami kis falat melltartószerű.

Figyeltem a formás seggét, míg el nem tűnt a szemem elől...majd beindult a fantáziám. Férfiból vagyok és ezt meg is éreztem, amikor előrébb akartam dőlni. A boxeremből sátrat csináltam. Oh! Itt könnyíteni kellene! Ám ekkor hallottam az ajtó nyikordulását.

"Nincs kedved egy reggeli menethez?" vigyorogtam rá, mire beharapta húsos ajkait és rám vetette magát.

Durván lesmárolt, majd végigcsókolta kidolgozott testem. Mikor elért a boxerem széléhez nemes egyszerűséggel lehúzta és nem habozott. Teljes méretemet bekapta. Felnyögtem...mikor is csengettek.
Élesen beszívtam a levegőt, mert pont ekkor gyorsított be, na meg mert meg mernek zavarni.
Lehúztam a fejét a farkamról és bocsánatkérően néztem rá. Felhúztam a boxerem.

"Megyek már!" ordítottam. Gyorsan kerestem egy pólót és magamra rángattam, valamit valami nadrágféleséget.

Mikor kinyitottam egy nem várt vendég érkezett.
Ashton.

"Csá haver." üdvözöltem.

"Jah. Neked is szép reggelt." üdvözölt és az ajtóból félretolva bement a lakásba. Már csak a hangját hallottam bentről. "Öltözz ribanc. Nem kellesz ide." vágta Arza..izéhez a cuccokat. A csajszi csak nyafogva és fintorogva jött ki hozzám.

"Lukey! Ki ez a kis pöcs aki leribancozott?"

"Ő csak..."

"Na köszi a jelenlétet..rontod a levegőt Arzaylea. Húzzál csak el!" terelte Ashton Arzizét ki az ajtón. Mikor kitoloncolta a ruháit is utána dobta.

Én csak tátottam a számat, mint aki nem is tudja, hogy mit látott.

"Nincs idő arra, hogy így nézzél rám. Eddig eltűrtük a srácokkal, hogy olyan életet élsz amilyet, de könyörgöm Lucas! Már 25 éves vagy! Ideje lenne felnőnöd! Láttad a cikket?" kérdezte.

"Milyen cikket?" néztem ráértetlenül.

"Fel voltam rá készülve, hogy nem." mondta a fejét rázva. Előhúzta farzsebéből az iPhone-ját, kattintott párat és a képembe dugta a cikket.

Miközben olvastam fel sem tudtam fogni, hogy mit írnak!

Hogy csak érdekből lennék VELE? Ezek megbuggyantak? Már éppen kerestem volna rá még más cikkekre..mikor Ash kikapta a kezemből.

"Ezt nem a neten vagy SMS-ben kell megtenned! Oda kell állnod Brooke elé és vele konzultálni! Nem támogatom azt az ötletet, hogy ezzel a kurvával járjál össze! Nézz már magadra vagy magadba! Hova süllyedtél Lucas? Mi lesz a bandával? Már nem fontos neked a zene? Pénz kell? Tudod mit? Gondolkodj egy kicsit és amíg nem döntessz úgy, hogy normális életet élsz és újra visszatérsz a zenéhez. Addig ne keress minket. Sehogy!" nyomatékosította a monológját és kiviharzott a lakásomból és ezt egy ajtó bebaszással zárta.

Fantasztikus!
Most akkor meg mi az Isten nyila legyen? Nem csinálhatok azt amit akarok.
A picsába is! Ashtonnak végtére is igaza van.

Nem tudom mi szokott ilyenkor lenni az emberrel, mikor rájön, hogy hibázott. Hogy már ami megtörtént az megtörtént. Mert bizony egyszer élünk. Nagyon sokszor hangoztatjuk, de mindenki tudja. Vagyis senki sem tudja, hogy mikor jön el az a bizonyos Végső Nap. Lehetséges, hogy ez az utolsó napom. De...valami tényleg megrengetett. Az pedig az őszintesége volt. Arzizét nem akarta úgy kiterelni, hogy most beszélnünk kell vagy ilyesmi, hanem a képébe vágta, hogy egy büdös kurva. Most mondjam, hogy nem? Azt nem tehetem. Egyrészt Ash miatt, másrészt a srácok miatt, harmadrészt a fanok miatt...negyedrészt pedig Brooke miatt. Aki..aki nem tudom. Elfogadott. És tessék!

Hirtelen mozogni kezdtek a végtagjaim. A gitárt szedtem elő öntudatlanul és papírt meg ceruzát.
Nem tudom, hogy mi üthetett belém...de a papíron egy szöveg jelent meg tíz perc elteltével. Igen. Én írtam. Oh istenem! De rég nem írtam dalszöveget!
Felvettem a gitárom és mostmár tudatosan kezdtem el lejátszani azokat a gondolatokat. Mert igen. Azok ki nem mondott szavak, gondolatok, cselekedetek voltak. Olyan dolgok, amelyeket csak úgy nem tudunk véghez vinni. A zene segítsége kell, melyben jobban ki lehet fejezni az érzelmek kavalkádját.
Fogalmam sincs hogy mi lehetett ez a 'sugallat'. Vagyis...de. Tudom. Brooke.