Kezdet - December 19., péntek

17.2K 368 17
                                    

Sziasztok! Itt van a legújabb rész, még nagyon friss! :) Bocsánat, hogy mindig ilyen estefele hozom, de valahogy mindig ekkorra leszek kész vele. :D Ezen kívül még EGY Kezdet rész lesz, amit ha minden jól megy, még a hét vége fele hozni fogok, jövőhéten pedig hozom a legújabb, EGYÜTT RÉSZT! :) Nem is szaporítom tovább a szót, fogadjátok sok szeretettel! Ha tetszett, jelezzétek valahogyan! <3


Hétfő reggel a suli előtt a srácokkal sorozatokról beszélgettünk, amikor Reni hozzánk lépett és egyenesen rám meredt.

- Cortez – szólt halkan, de én a másodperc töredéke alatt felkaptam a fejemet. Ha az irodalomon kívül szól hozzám, akkor fontos lehet. Mekkora szégyen. – Te ugye ismered a sulirádiósokat?

- Aha. Miért? – kérdeztem kicsit meglepetten.

- Megtennél nekem egy szívességet?

- Persze – vágtam rá túl gyorsan. Dave, aki általában utálja, ha valamiről lemarad, azonnal kérdezősködni kezdett, ezzel egyben kimentve engem a kényes helyzetből.

- Csak valami meglepetés dolog – legyintett Reni.

- De be ne mondass rólam valamit!

- Dehogy – nevetett fel. Egy ideig még figyeltem, ahogy elvannak egymással, aztán feltápászkodtam a földről.

- Gyere, ilyenkor már bent vannak – szóltam, Reni pedig bólintva követni kezdett. Átvágtunk az aulán, végigmentünk a lépcsőn aztán az ismerős ajtót látva bekopogtam. Jártam már itt párszor, a sulirádiósoknak hoztam pár CD-t. Pár másodperc múlva Ákos nyitott ajtót.

- Na, mondd – biztattam Renit.

- Te vagy a suliújságos, nem? – ráncolta össze a szemöldökét a srác, miközben tetőtől talpig végigmérte.

- Igen.

- Jó ötlet volt a Carol Bells karácsonyi zenének. Felhasználjuk, egy csomóan szeretik – csevegett fesztelenül, mire egy gyors pillantást lövelltem felé. Azt hiszem vette a lapot.

- Az jó, örülök.

- Na és? Miben segíthetek?

- Betennétek ezt első szünetben? – nyomott a kezébe egy CD-t, mire Ákos szörnyülködve bámult Renire. Oké, én nem vállalok felelősséget, ha szar számot rakat be, én csak elhoztam.

- Ez komoly?

- Aha.

- Hát jó, de csak mert jövök eggyel neked – szólt ezúttal nekem. – De nem vállalom a felelősséget, ha meg akarnak lincselni ezért a zenéért – motyogta. Na tessék, akkor már ketten vagyunk. – Nem hiszem, hogy sokan rajonganak érte.

- Vállalom a felelősséget – ajánlotta fel Reni, azzal ott is hagytuk a stúdiót. A lépcsőn felfelé csendben mentünk, amikor Reni hirtelen megszólalt.

- Miért jön neked egy szívességgel? – érdeklődött.

- Eltörte a Green Day-CD-m – feleltem felidézve a szívszaggató pillanatot. Egyik kedvencem volt az a lemez, de baleset volt, nem haragudtam érte. Kis idő múlva viszont már kellően volt okom rá.

Első óra után az udvaron ácsorogtunk és a hétvégét terveztük, amikor a rádióban lement a Let It Snow és Ákos beleszólt a mikrofonba. Tudtam, hogy most következik a szám, amit Reni kért, ezért kíváncsian füleltem. Kár volt.

A Szent Johanna Gimi - Cortez szemszögeWhere stories live. Discover now