Utazás (✔️)

15.

Logan, már két napja eszméletlen volt, eldöntöttem, hogy, abból, amit kaptam, kevés "ügynöki képzés", miután eltűntem otthonról, kiderítem, hogy ki tette ezt. Betábláztam a napjaimat, suliba mentem, majd edzésekre, aztán Loganhez, majd haza, tanulok, majd nyomozok, aztán éjfélkor, lefekszem, de ez nem jött össze, igaz csak egyszer próbáltam, de hajnali kettőnél előbb nem hagytam abba a munkát.

Akkor szerda reggel, már annyira kimerült voltam mind lelkileg, mind testileg, hogy nem tudtam magam kontrollálni, ahányszor megláttam Tylert, neki akartam menni, de hol Josh, hol Jason, hol Dylan, vagy Susan, vagy épp Lisa, vagy George fogtak vissza. Lacrosse edzésen, kiadtam a dühöm egy részét, majd Esztétikus edzésen, Crystal tartotta bennem a lelket és igyekeztem nem kimutatni, hogy mennyire szarul vagyok. Aztán elmentem Loganhez, befeküdtem mellé és észre se vettem, hogy elaludtam.
-Halihó!-Léptek be a többiek, mire felébredtem.
-Sziasztok!
-Van valami fejlemény?-Ült az ágy mellé Dylan.
-Nincs, állítólag javul az állapota és meg fog gyógyulni, de továbbra is kómában van.
-Mióta nem aludtál?-Foglalt helyet Jason, az ágy végében.
-Hajnali kettőkor elaludtam.
-Haza kéne menned pihenni.-Mondta Josh, aggódó tekintettel.
-Maradok.
-Vel, menj csak, mi itt leszünk!-Mondta Crystal és hozzábújt Jasonhöz.
-De mi van, ha felébred?
-Akkor rögtön hívunk!-Mondta szintén aggódó tekintettel Lisa.
-De kérlek, most menj haza pihenni.-Kérlelt Susan, mire bólintottam.
-Hiányzol! Szeretlek! Kérlek, ne hagyj magamra!-Suttogtam Logannek, majd megpusziltam a homlokát.

***

Amikor hazaértem, fogtam magam és olyat csináltam, amit eddig még soha, elővettem egy üveg bort, leültem a tábla elé, amire a gyanusítottakat írtam és a nyomokat. Elhatároztam, hogy megkeresem Logan motorját és keresek bármi nyomot a környékén. Megittam, az egész üveg bort, majd felültem a motoromra. Belül tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége, de annyira nem érdekelt, hogy teljesen elnyomtam ezt az érzést még egy pohár vodkával.

Amikor megérkeztem a roncshoz, lepattantam a motoromról és elkezdtem nyomok után kutatni. Tekintve, hogy nem voltam józan, nem voltam túlzottan hasznos, de találtam puskaport a földön és kerék nyomokat is találtam, tehát megtudtam, hogy kocsiból lőttek. Egy ideig még próbálkoztam, majd elővettem a motorom tartójából az üveg vodkát és meghúztam.
Egy idő után feladtam a keresgélést és úgy voltam vele, hogy majd visszajövök holnap, józanon. Fogtam magam és elindultam haza, de előtte, még Logan motorroncsa mellett, megittam a maradék vodkát. Befordultam az utcámba, egy kocsi velem szembe jött, így elrántottam a kormányt, lerepültem a motorról és bevertem a fejem, ami elkezdett vérezni, de nem igazán érdekelt, visszaszálltam a motoromra és hazavezettem.

Amikor hazaértem, fogtam magam és belevertem a kezem, a tükrömbe, ami sok apró darabra tört, amitől elkezdett vérezni a kezem, azok a szilánkok, amik a földre estek, elvágták a lábam és az is elkezdett vérezni.
-Ejha Drága Cicám! Mintha dühös lennél.
-Takarodj innen!
-Most mi van?
-Tyler húzz innen, mert megöllek.-Mondtam, miközben, mivel holt részeg voltam, írtam a többieknek, hogy baj van, aztán visszanéztem Tylerre.
-Ugyan, mi a baj?
-Mi a baj?! Mi a baj?! A testvéred kórházban fekszik, lehet, hogy meghal és te azt kérdezed, mi a baj?!-Üvöltöttem neki, neki szaladtam és elkezdtem ütni a mellkasát, de lefogta a kezeimet és elmosolyodott.-Eresz el te seggfej! Engedj el, mert megöllek! Er.....-Nem tudtam befejezni, mert megcsókolt.-Ezt hányszor akarod még eljátszani? Te barom! A múltkor még leribancoztál!
-Jó, hogy mondod, azt nem fejeztük be!-Mondta mosolyogva, levette a pólóm, majd a gatyám, nem tudtam szabadulni.
-Szállj le rólam!-Üvöltöttem, de hiába, megfogta a fenekem, a másik kezével pedig úgy szorított, hogy a körmei felsértették a bőröm.
Felkapott, úgy, hogy az egyik keze a fenekemet fogta továbbra is, a másikkal pedig elkezdte simogatni a combom, majd ráfektetett a kanapéra, levette a pólóját és elkezdett a bugyimban matatni. Hiába rúgkapáltam, nem ment, nem tudtam szabadulni a szorításából.
-Szállj le rólam, vagy megöllek!-Mondtam és az volt a mázlim, hogy meghallotta a többiek járművét.
Fogta magát, visszavette a pólóját, majd visszaadta rám a ruhát, aztán kiment a hátsó ajtón. Fogtam magam és elővettem, mégegy üveg bort. Kopogást hallottam, kimentem az ajtóhoz és kinyitottam.
-Sziasztok!-Mondtam és belekortyoltam a borba.
-Vel! Te részeg vagy?-Lépett be Crystal, majd utána a többiek.
-Nem! Jól vagyok!
-Mi történt a tükröddel?-Nézett rám Dylan.
-Dühös voltam!
-Vel! Mit csináltál?-Kapcsolta fel a lámpát Jason.
-Au! Ez éget!
-Jesszusom Vel!-Vette ki a kezemből a piát Susan.
-Jézusom!-Jött oda hozzám George, Josh és Dylan, miközben Jason és Crystal összesöpörték az üvegszilánkokat és Susan és Lisa intézték a piát.-Mi történt? Mit csináltál?-Tették fel sorba a kérdéseket.
-Hát nézzük, fogtam magam és megittam egy üveg bort, majd elmentem Logan motorjának a roncsához, nyomoztam egy kicsit, aztán megittam egy üveg vodkát, majd majdnem elcsaptak, ezért lerepültem a motoromról és bevertem a fejem, utána belevertem egyet a tükörbe, amitől az széttört, ezért vérzik a kezem és a balesettől a fejem. Beleléptem véletlen az üvegszilánkokba, ezért vérzik a lábam, aztán Tyler rámmászott, ezért vérzik a hátam és szerintem véraláfutásos lesz a combom, majd, amikor meghallotta, hogy jöttök, elrohant én pedig elővettem a bort, amit valamiért elvettetek.-A szavak csak ömlöttek belőlem és nem tudtam megállni, hogy ne beszéljek.
-Tyler itt volt?-Feszültek meg Jason izmai.
-Igen, de ne.......
-Meddig ment el?-Szakított félbe Josh.
-Nem történt meg, ha erre vagytok kíváncsiak!
-Meddig ment el?-Emelte meg a hangját Dylan.
-Nem volt rajta póló, rajtam meg csak fehérnemű volt, hiába próbáltam menekülni, nem ment.
-Jó, elég volt!-Mondta Crystal.-Gyere Vel! Engedek neked vizet, aztán nem megyünk el, amíg nem alszol.-Mondta, megfogta a karom és felhúzott az emeletre, Susannel és Lisaval együtt, míg a fiúk bementek a szobámba.

Megfürödtem és kijózanodtam. Mégis mi ütött belém? Tettem fel magamnak a kérdést. Tiszta hülye vagyok!
-Ezt megmagyarázod?-Mutatott Jason a táblára, amikor beléptem a szobába.
-Semmi fontos.
-Vel, azzal nem segítesz Logannek, hogyha, mikor felébred, te már nem élsz.-Mondta Dylan, miközben bekötözte a kezem, a lábam és a fejem.
-Vel, nem őrülhetsz bele ebbe!-Mondta Jason a tábla felé mutatva.
-Nem halok meg és nem őrülök bele. Nézzétek, sajnálom a mai viselkedésem, köszönöm, hogy eljöttetek, de mostmár elmehettek.-Mondtam, majd lekísértem a barátaimat.
-Vel! Vigyázz magadra!-Szóltak rám egyszerre.
-Jó! Köszönöm!-Mondtam, majd bezártam az összes ajtót.
Felmentem lefeküdni és szinte rögtön elnyomott az álom.
-Ne! Ne! Ah! Ah! Ne! Engedj!
-Hé, hé, hé! Semmi baj!-Rohant be a szobá ba Logan.-Semmi baj! Itt vagyok! Örökké itt leszek melletted! Még a halálon túl is! Szeretlek!-Mondta és szorosan átölelt.
Amikor kinyitottam a szemem, már reggel volt, a párnám tiszta víz volt a sírástól és Logan sehol. Eldöntöttem, hogy nem megyek suliba, hanem bemegyek Loganhez.

Amikor bementem hozzá, befeküdtem mellé és hozzábújtam. Már alig volt cső benne, de továbbra sem reagált.

***

Este, amikor hazaértem, a szobámból hiányzott a tábla, amin minden rajta volt, semmi nem maradt belőle.

***

Újabb egy hét telt el, Logan nélkül. Újabb egy hét félelemben. Újabb egy hét rémálmokkal. Újabb egy hét rettegve. Suli után bementem Loganhez és egész délután és este benn feküdtem.
-Örökké itt leszek! Örökké itt leszek melletted! Még a halálon is túl! Szeretlek! Nagyon szeretlek!-Súgtam a fülébe és hozzábújtam.
-Én is téged Virágszál!-Súgta vissza nekem.
-Logan?-Néztem fel rá, ekkor már sírtam.
-Ki más?
-Logan!-Mondtam és a nyakába ugrottam és reméltem, hogy ez nem csak álom.-Srácok!-Üvöltöttem ki, mire mindenki berohant.
-Úristen, Logan!-Lépett be Dylan.
-Istenem Logan! Szeretlek!-Mondtam és egyre erősebben szorítottam magamhoz.
-Én is téged, de nem kapok levegőt.-Mondta, majd két kezébe fogta az arcom.
-Ne haragudj.-Mondtam sírva, mire Logan letörölt egy könnycseppet és megcsókolt.
-Ne sírj!-Mondta, majd megint megcsókolt.-Sírni csak a győztesnek szabad!
-De én most nyertem!-Mondtam és megcsókoltam.