Október 7. (szerda)
Még mindig nem tudom leírni, hogy mennyire hálás vagyok a sorsnak, hogy ezt így összehozta nekem, de ezt majd később. Hűűű. :)
Reggel, amikor kiléptem az ajtón, akkor jött ki a szomszédból Roli is, aki észrevette, hogy egyszerre értünk ki, úgyhogy bevárt, amíg a kapuval szerencsétlenkedtem, majd gyorsan megigazítva a ruhámat odaléptem hozzá.
- Szia - mosolyogtam rá zavartan.
Az út nagy részében nem nagyon beszélgettünk sok különösről, jobbára csak felszínes témák kerültek szóba (házi, dogák, tanárok, időjárás, stb.), miközben simán mentünk egymás mellett (persze én így is élveztem) egészen addig, amíg az óriási zavaromban valahogy nem csúsztam meg a járdán.
Emiatt majdnem elestem, de Roli szerencsére reflexből elkapta a derekam, így nem csúsztam el az apró kis kavicsokon.
Mint valami filmben.
Akármennyire is égett ezután a fejem, az érintésére valami különös melegség töltött el belül, ami miatt akaratlanul is elmosolyodtam, ő pedig csak szórakozottan rámnézett.
- Vigyázz magadra, Szöszi - mondta egy bujkáló mosollyal az arcán.
Ahhw, de szeretem.
A második óránk Horváthtal lett volna, de ő még mindig nem volt, ezért egy teljesen ismeretlen tanár jött helyettesíteni.
- Na, sziasztok - integetett a tanárnő. Harminkét éves lehetett kábé, az arca kimázolva, barna haj, szőke melír, öltözéke pedig egy fehér hosszúujjú volt szőrmés mellénnyel és sötétkék farmerrel - Molnár Laura a nevem, és jó ha megismertek, mert én tanítom majd a rajzot.
- Azt nem Várady tartja? - kérdezte Barni.
- Év elején még úgy volt, de nem rég változott a terv - csapta össze a tenyereit - Most viszont mindenki csináljon magának egy gyönyörű, szépen kidolgozott névtáblát! Nem elég csak a név, az olyan kis béna, legyenek körülötte minták, rajzok, a betűket cifrán, egyéni betűstílussal írjátok, és díszítsétek. A mai órán ez a feladat, és nem fogadok el olyat, hogy valaki tíz perc múlva kész is - jelentette ki, majd leült a tanári székre és elkezdett rajzolgatni (?) valamit.
Nem zavarta, hogy nem rajzóra van, hanem matek, de mindegy.
Szünetben, amikor a rajztanárnő kiment a teremből, Ricsi kifakadt.
- Ha egész évben ez a liba fogja tartani a rajzot, én eskü kinyírom magam - jelentette ki tényként - Nála még Mikike is jobb volt - közölte, mire Roli felröhögött a becenéven, amit Váradynak adtak.
Hé, Váradyt ne tessék bántani! :)
Csak remélni tudtam, hogy a rajz-kört nem Molnár tanárnő tartja, mert tényleg elég irritáló, már most.
Fizika után szépen átmentem a rajzterembe az első rajz-körre, és helyet foglaltam egy egyszemélyes padban leghátul, az ablak mellett.
Amikor becsengettek az órára, belépett az ajtón Molnár Laura tanárnő.
- Ez a 11/A? - kérdezte.
- Nem. Ez a rajzterem - felelte Kitti az első padból.
- Akkor nem itt tartok órát... - motyogta, majd sarkon fordult.
A teremben egyszerre lélegeztünk fel, a következő pillanatban pedig belépett Várady (Mikike :D) az ajtón. Huh, ez az.
- Sziasztok - köszöntött, majd a teremben leült a tanári asztalhoz. - A mai, első órán mindenki grafittal lerajzolja az álmát, szabadon választott módszerrel. Újaknak mondom, a rajzaitokra majd pontokat lehet kapni, óra végén mindenki kihozza, én pedig eldöntöm, hogy mennyit. A maximum egy rajzra az 5 pont, 30 pont összegyűjtésekor pedig ötöst lehet szerezni. Általában hazavihetitek majd a rajzaitokat, a ma készülteket viszont beszedem - mondta - Na, mehet a rajzolás. Őszintét kérek, csak én fogom látni, esetleg a szüleitek, ha fogadóórán valakié szeretné megnézni.
Egy ideig töprengtem, mi lehetne. Végül elkezdtem Rolit lerajzolni.
Tudom, elég gáz, de hát őszintét kértek, nem?
Ehhez volt kedvem.
Többször is elmosolyodtam a rajzolás közben. Óra végére sikerült befejeznem, és szerintem nagyon jól sikerült. Van Roli-rajzolásban rutinom. :)
(Utólag egyébként kiégek magamon, de mindegy.)
Várady egyesével hívta ki a gyerekeket névsor alapján.
- Székely Levendula.
Rajzomat magamhoz szorítva (nehogy lássák a többiek, az nagyon ciki lenne) kicsoszogtam a tanári asztalhoz.
Letettem Várady elé a rajzot. Kissé megdöbbent, amint meglátta a rajzon Roli arcát, amint éppen oldalra néz, és azzal az istenien édes mosollyal... Szent Atya Úristen, mit beszélek itt? Istenien édes mosoly? Te jó ég, ne már... :)
A rajzomra öt pontot kaptam (ez az! :D), amin egy első padban ülő a-s lány (valami Mira a neve, ha jól emlékszem) eléggé felháborodott. Ezt még mindig nem tudom értelmezni.
Óra után elég sokáig pakoltam, úgyhogy én maradtam a teremben legutoljára.
- Levendula - szólított meg Várady. Ketten voltunk. - Gratulálok a rajzodhoz, nagyon szép lett - mosolygott.
- Köszönöm - vigyorodtam el.
- Semmiség. De ha szabad megkérdeznem, miért pont őt rajzoltad? - kérdezte mosolyogva.
- Végülis álmot kellett rajzolni - suttogtam elvörösödve, mire megsimította a vállam és kiment a teremből.
Mi a bánat? Hogy jönnek belőlem ilyen szavak? Ettől a mondattól még most is ég a fejem.
Otthon a házim megírása után felmentem Messengerre. Roli írt.
Ahogy megláttam a nevét az értesítések között, azonnal megnyitottam az üzenetét.
Roli: szia
Fülig érő mosollyal válaszoltam.
Levendula: szia:)
Egy pár másodpercet várt a válasszal, majd gépelni kezdett.
Roli: okeees, nem tudom, mennyit tudsz, de most komolyan, nem vagyok egy nagy művész, de kajak ilyen rosszul rajzolok? xdd
Levendula: Nem tudom, miért?
Roli: Várady felhívta anyámat, hogy korrepetálni kéne xdd és hogy kérdezzelek meg, hogy van-e kedved
Ez egy kicsit ledöbbentett.
Roli: már bocs h így letámadlak vele
Levendula: Nem, nem dehogy is. Mármint korrep rajzból?
Roli: aha xdd
Levendula: hűha :)
Roli: azért az már eredmény, hogy rajz korrepre szorulok, nem mondhatod
Levendula: :)))
Levendula: Visszatérve, nekem erről eddig nem mondott semmit, de nekem oké, szívesen segítek:)
Roli megköszönte, leírta újra, hogy "bocs amúgy, hogy így random lerohant ezzel", de te jó ég, mi az, hogy bocsássak meg, mit bocsássak meg, ott vigyorogtam, mint egy idióta. :D
Várady pedig a kedvenc tanárom lett.
Azt hiszem, enyhén köze lehet annak, hogy beszervezett kettőnknek korrepetálást kettesben, ahhoz, hogy ma tanítás alatt lebuktam az álom-rajzom miértjével.
Úristen! :)
Levendula: És mikor legyen? Vagy hogyan?
Roli: hát, én se vagyok valami felkészült, elhiheted xd
Vigyorogva olvastam a válaszait.
Roli: neked melyik napok jók? általában
Mindegyik, nincsenek programjaim.
Levendula: igazából bármelyik, rugalmas vagyok:)
Élettelen vagyok.
Roli: akkor péntek-hétvége ne legyen
Levendula: Nem terveztem :)
Roli: hétfő? mondd, ha van jobb ötleted amúgy
Levendula: Nekem teljesen jó a hétfő
Ezt az utóbbi üzenetemet beszívezte. Ahhw.
Roli: okeees
Roli: akkor jók vagyunk
Roli: a többit majd még meglátjuk sztem
Levendula: Rendben :)
Ezután nem írt sokat, csak megköszönte megint, majd elbúcsúztunk, de nem baj, mert lényeg a lényeg, hogy hétfőnként korrepet tartok Rolinak. Úristen! :DMai nap - 5/5*: imádom. :)
YOU ARE READING
Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."
Teen FictionÖsszetört szívek, szerelmes pillantások, felejthetetlen emlékek. Nincs olyan kamasz, aki ezeket ne élné át, és a kedvenc zenéjét hallgatva, valami igazán nem ajánlott nasival a kezében merengjen ezeken. Így van ezzel főszereplőnk is - teljes nevén S...