Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."

85. Valentin-nap

Február 14. (hétfő)
Valentin nap! :)
Reggel, a suli előtt álló csapattal beszélgetés közben kiszúrtuk a közeledő Sacit. Cuki, bojtos sapkája félig a szemébe csúszott, nagy, puha sálja volt, a kabátja pedig nem lehetett túl vastag, egyszer-egyszer meg is diderett a hideg szellő miatt, de mindenesetre jól állt neki. :)
- Hiányoztál! - suttogtam, amikor odaért hozzánk, mi pedig átöleltük egymást.
- Te is - mosolyodott el.
Földrajzon öt perc erejéig osztályfőnöki órát tartottunk.
- Akkor mindenki fél ötre itt lesz az iskolánál. Lányok rózsaszínben, fiúk meg normális külsővel - mondta Pásztor, mire bólintottunk - Saci, örülök, hogy itt vagy. Már minden rendben otthon?
- Aham, köszönöm - bólogatott Saci.
- Ezt örömmel hallom. A mai délutánra jössz? - kérdezte Pásztor Sacit.
- Ááá, nem. Ezt most szerintem kihagyom - mosolyodott el Saci szomorúan.
- Rendben, megértem - biccentett Pásztor.
Suli után megígértem Sacinak, hogy majd írok neki a buliról.
Otthon Napsugárral befontuk egymás haját (én két fonatot kaptam), majd megcsináltuk a sminkeinket.
Felvettem a ruhámat, majd a picit magassarkú cipőmet és már kész is voltam.
Amikor Casso csengetett, már nyitottam is az ajtót.
Az említett, ahogy meglátott, egy óvatos mosollyal az arcán tetőtől talpig végigmért, majd megszólalt.
- Megyünk?
- Persze - bólintottam.
A suliba érve Justin Bieber Baby-je hallatszódott az előadóteremből.
(Endávözlájk béjbi, béjbi, béjbi, ooooh... köszönöm a figyelmet :D)
Megkerestük a társaságunkat, leültünk melléjük, majd amikor elkezdődött a bál, szokás szerint fel lett kérve a mélyen tisztelt diáksereg, hogy táncoljunk a párunkkal.
Ekkor már beindult a Passenger Let Her Go című száma, amit egyébként nagyon szeretek, úgyhogy vigyorogva hagytam, hogy Casso magához húzzon és a refrénnél átfogja a derekam. Ahhhw. <3
Bár az utóbbi időben úgy éreztem, idegesít ez az egész szerelmes-dolog, most Cassoval lassúzgatva máshogy állok a Valentin-naphoz. Egészen tetszik. :)
Miután befejeztük a táncolást (én még eltáncikálgattam volna egy darabig, de sajnos kegyetlenül le lett váltva a zene valami sokkal pörgősebbre), Casso kiment Ricsiékhez az udvarra, én pedig a büfé felé vettem az irányt, ahol beálltam a sorba, és unottan nézelődtem az aulában, aztán egyszer csak észrevettem valakit. Pontosabban valakiket.
Kitti egy 9/A-s sráccal, Tomival beszélgetett az aula másik felében, akivel közben láthatólag számot cseréltek.
Már akkor, előre tudtam, hogy ha ez kitudódik, kitör a balhé, tippem se volt, hogy ezt mondjam-e Ricsinek.
Végül úgy döntöttem, hogy nem láttam semmit.
Ha Kitti valami olyat tesz, mondjuk megcsalja Ricsit, az hamar kiderül, ha meg nem, akkor teljesen felesleges a balhé, egyébként se az én dolgom.
Miután sorra kerültem, a jegesteámmal leültem egy padra az előadóteremben, miközben a táncoló diákokat figyeltem.
- Szia - mosolyogtam Cassora, aki közben leült mellém.
- Helló - nézett rám elmosolyodva.
Annyira helyes. A sötétbarna hajába csendben beletúrt, majd egy bujkáló mosolyra húzta a száját valami kifejezetten szép, arra járó csajnak, aki erre csak elpirulva lehajtotta a fejét, Casso pedig halkan elnevette magát.
Aztán a nagy nőcsábászat közben leesett neki, hogy még én is itt vagyok és megszólalt.
- Adsz? - kérdezte a jegesteámra mutatva, amit szó nélkül a kezébe nyomtam, ő pedig beleivott - Köszi.
- Semmiség - vontam vállat.
Abban a pillanatban lehuppant mellénk Ricsi.
- Mizu? - kérdezte, majd kettőnket megnézve elvigyorodott - Nem láttátok Kittit?
- Nem - ráztam meg a fejem.
- Pedig hoztam neki piát - bosszankodott Ricsi - Szerintetek baj, ha megiszom helyette? - röhögött fel.
- Biztos értékelni fogja - röhögte el magát Casso.
- Add ide, megkeresem - vettem át az üveget.
Hogy miért vállaltam be? Az indok egyszerű. Hogy Ricsi nehogy Tomival találja meg.
Bár így utólag nem tudom, miért kell beleavatkoznom ebbe, de mindegy, akkor így döntöttem.
Az öltöző felé vettem az irányt, ahol Kittit hallottam, ahogy azt kiáltja (boldogan), hogy "elhívott randira!!!". Na, még jó hogy én jöttem.
- Ki hívott el? - léptem be az öltözőbe gondosan becsukva a fából készült ajtót.
- Tomi - vigyorgott.
- Akkor ezt most nem mondom el Ricsinek - jegyeztem meg "gondolkozzál kisanyám, barátod van, legyen kicsit több intelligenciád, mint a sminkkészletednek" stílusban. Kitti nem vette az adást, csak bólintott - Ezt a barátod küldi - nyomtam meg a "barátod" szót.
- Ok, köszi - vette el az üdítős üveget, majd kimentem.
Visszasétáltam Ricsihez és Cassohoz.
- Na? - kérdezte Ricsi.
- A sminkjét igazítja - vágtam rá - De köszöni.
- Oké - bólintott Ricsi, aki látszólag bevette.
Casso viszont szerintem átlátott rajtam, hogy nem teljesen igaz, amit mondok, úgyhogy összehúzva a szemöldökét, egy sejtelmes mosolyra húzta a száját, amitől persze én ott helyben elolvadtam, úgyhogy kimentem levegőzni. Az indokom természetesen nem az volt, hogy "Casso, kimegyek a levegőre, mert máskülönben elolvadok a szexi mosolyodtól", inkább az a klasszikus "fáj a fejem", mert az mindig bejön. :)
Kivittem magammal egy pohár citromos teát (mi mást? :D), majd elfoglaltam a szinte törzshelyemmé vált kispadot.
Felhívtam Sacit.
- Szia! - köszöntem a telefonba.
- Hali! - válaszolt Saci - Milyen a buli?
- Húúú, olyan sztorim van - vágtam bele a mesélésbe, majd elmondtam neki a Kittis dolgot.
- Hát, nem tudom, hogy ennek most örüljek, vagy ne... - mondta Saci - Leginkább Ricsi miatt, tudod...
- Ugyanez - bólintottam.
Ahogy ezt a témát kiveséztük, Saci "lapozott" egyet a beszélgetésben.
- Hétvégén pizsiparti nálam?
- Oké - mosolyodtam el.
- Szupi - lelkendezett Saci - Esetleg a hajamat is rendbetehetnénk.
- Klassz - vigyorogtam, majd elindultam be az épületbe, ugyanis fázni kezdtem. Közben témát váltottunk - Egyébként nem merek levegőt venni az orromon, hogy bennem maradjon Casso illata, remélem, ez normális. Ha ez egyáltalán lehetséges, mégjobban beleestem - meséltem sóhajtva.
- Ez annyira cuki - nevetgélt Saci, miközben beléptem az előadóterem ajtaján.
- Mármint micsoda? - nevettem el magam.
- Hát ti. Cassoval - magyarázta - Amúgy képzeld el, Bobó mozizni hívott.
- Milyen Bobó? - ráncoltam össze a szemöldököm.
- Könyves Botond. Tudooood! - mesélte.
- Ja, akivel a buszon beszélgettetek? - kérdeztem.
- Aha - felelt Saci - Szóval holnap mozizunk.
- Mozi? - kérdeztem mosolyogva - És eléd jön?
- Igen, órák után.
- Ez nagyon klassz - biccentettem - Várod?
- Aham. Jófej srác - mesélte.
Miután elköszöntünk egymástól, egy összeráncolt szemöldökkel méregető Ricsivel találtam szemben magam, akit észre se vettem, hogy a közelemben van.
- Ki az a Bobó? - kérdezte a szemeimbe nézve.
- Egy fiú - azta, ez meglepő volt - Sacival egy buszon találkoztak, és holnap moziznak - meséltem.
- Mi a neve?
- Könyves Botond - feleltem, majd utólag rájöttem, hogy ez lehet egy kicsit elhamarkodott volt.
- Hát, oké - biccentett - Amúgy hétvégén lesz valami programod? - kérdezte - Szombaton buli lesz nálunk.
- Nem érek rá, bocsi - ráztam meg a fejem - Sacinak már megígértem egy ottalvós estét.
- Akkor mindegy - legyintett - Majd küldünk képet.
- Oké - bólintottam mosolyogva.
A buli további részében már csak tánc volt. Az osztály szinte minden fiú tagjával táncoltam. :)
Hazaérve mindent elmeséltem Anyunak és Apunak, akik valamiért nem értik, hogy Magyarországon miért tartjuk a Valentin-napot, de azt mondták, hogy ettől függetlenül örülnek, ha jól éreztem magam. :)

Mai nap - 5/4: összességében jó volt, csak nem tudom, hogy mi lesz Kittivel és Ricsivel. El kéne mondani Ricsinek, ugye?