Egy pillanat, és beléd estem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..."

37. Vágy és félelem

November 20. (péntek)
Reggel sajnos esett, úgyhogy az esőkabátomat felvéve bepattantam Napsugár mellé a kocsiba.
A suliban a terembe érve Saci nosztalgikus Pou-t játszott, viszont most azzal szórakozott, hogy mondott valamit, amit Pou is megismételt, csak vékonyabb hangon.
- Saci, könyörgöm - fejelte le a padot Ricsi.
- Okééé, na - kapcsolta ki sértődötten Saci.
Az első óránk töri volt Bíróval, aki (sajnos) röpit íratott velünk. Elég sok jegyet kapunk szinte minden tantárgyból, így nehéz lerontani/javítani az átlagodat. A második óra tesi volt, úgyhogy rohantunk átöltözni.
Amíg Saci és én csendben átöltöztünk, Nikinek és Kittinek szokás szerint ma is folyamatosan járt a szája.
- Láttad, hogy milyen helyes ma is? És amúgy ma megint szemeztünk - tette hozzá Niki vigyorogva, miközben felrázta a fullasztóan erős illatú dezodorját, én pedig itt félre is nyeltem a vizemet, amit közben ittam a kulacsomból - Meg ugye streakelünk is, és amúgy tegnap küldtem neki egyet és azonnal megnézte!
- Úúúristen, tuti crushol.
- Tuti, full egyértelmű - vigyorgott Niki.
- Na jó, és amúgy tudod, velem mi volt? - kérdezte Kitti, mire óvatosan a mellettem cipőjét bekötő Sacira néztem - Amikor leejtettem a füzetemet, Ricsi azonnal felvette nekem! Szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy legkésőbb március elejére összejövünk.
- Én pedig Cassoval - tette hozzá Niki, majd vihorászva karon fogták egymást, és kimentek az öltözőből.
Sacival szomorúan összenéztünk, majd átmentünk a tornaterembe, ahol kötelet másztunk (jegyre). Szerencsére meglett az ötös. :)
Fizikán Szekeressel összefoglaltunk a TZ-re. Irodalmon Bogdánnal a középkor epikáját, vagy mit tanultunk (nem igazán figyeltem, gondolataimban éppen egy romantikus videoklipben voltam, amiben Casso a helyes, menő srác, én pedig a szerelmes lány, aki a fiú egy baseball-meccsén szurkol neki, ő rámkacsint a pályáról, megnyerik, majd a meccs után átfurakodik a tömegen, odajön egyenesen hozzám és megcsókol, ahhw), ezután matekon halmazműveleteket oldottunk meg, angolon pedig ismét haladtunk az anyaggal. "Nekem van egy mérges kutyám". No comment.
Ofőórán Pásztor egy újabb játékötlettel rukkolt elő.
- A mai ofőórán hasonlót játszunk, mint az előzőn, csak most az egyik cetlire a legfőbb vágyunkat, a másikra pedig a félelmünket kell leírni. Vegyetek elő egy papírt, vágjatok két cetlit, az egyikre írjátok a félelmet, egy másikra meg a vágyat, majd külön-külön adjátok be - utasított, mire kérése szerint cselekedtünk.
Az én félelmem a "magány" lett (kreatív, tudom, de azt mégsem írhatom, hogy "Casso összejön egy lánnyal és az eddiginél is jobban összetöri a szívem"), vágyhoz pedig nem írtam semmit, csak egy vízszintes vonalat húztam. Pedig nagyon is van vágyam, amit most nem írnék le. Szerintem, aki olvassa a naplómat, az rájön... Igen, egy fiúval kapcsolatos. Igen, igen. Casso. Talált, süllyedt. :)
- Akkor olvasom a cetliket. Nem kell kitalálni, ki írta, és annak sem kell meg mondani, akié, csak meghallgatjuk, hogy milyen félelmek és vágyak vannak - mesélte nagyban mutogatva Pásztor - Kezdjük a vágyakkal... - húzta ki a cetliket, amikről felolvasta a szavakat.
Átlagosak voltak, olyasmiket írtak, hogy "boldogság", "sok barát", "élmények", esetleg "egy kutya", a legutolsó papírnál viszont meglepődtem - Leni - olvasta Pásztor, mire döbbenten körbenéztem a teremben. Egy pillanatig reménykedtem, hogy Casso írta, de elvetettem. Egyrészt Casso arcáról semmi ilyesmit nem olvastam le, tök közömbösen röhögött Ricsivel, meg amúgy is volt már, (ha jól tudom), valami poént írt, amit nem hallottam, de mindenki jól szórakozott rajta, én meg nem akartam megkérdezni utólag, mert az tök gáz. Másrészt pedig: én miért kellenék neki? Engem tuti nem szeret, észre sem vesz. Ott van Niki, őt már nagyobb eséllyel, végül is halál jó alakja van, vagy kettővel nagyobb a mellmérete az enyémnél, menő, jók a ruhái, a cipői... szóval igen, ő "az" a lány, én pedig "ez" a lány vagyok, ez pedig elég egyértelművé teszi a helyzetet. Ja, és ha már itt tartunk, Casso valószínűleg Nikit húzta. Pff...
- Következő. Félelmek - nyúlt Pásztor a másik kupac cetliért - ...Szerelem... - olvasta a sokadik cetlit. Szerelem? Valaki fél a szerelemtől. De ki? Neee, miért nem mondják el?

Mai nap - 5/?: ööö... nem tudom. Fura.