- prológus -

708 73 16
                                    

Yoongi utálta a bulikat.

A barátai pedig kénytelenek voltak együtt élni a ténnyel, hogy a fiú ezzel egész egyetemista korára megbélyegezte magát, mint „hangulatgyilkos". Annak ellenére, hogy megállás nélkül rágták a fülét – különösen Hoseok – Yoongi továbbra sem vett részt egyetlen összejövetelen sem, hiába szerepelt a meghívottak listáján. Tudniillik, nemcsak utálta, egyenesen gyűlölte a bulizást. Ő az az ember volt, aki szívesebben volt a szobájában, a takarójába bugyolálva görgetve a különböző internetes oldalakat.

Akkor miért? Mit keresett éppen egy partin? Erre még ő maga sem tudta a választ.

- Engedd el magad, Yoongi- küldött felé egy játékos mosolyt Hoseok, a buli házigazdája, miközben egy pohár italt nyomott a fiú kezébe. - Hisz nem temetésre jöttél!

Yoongi eleresztett egy sóhajt. Hoseok részeg volt és ez nem jelentett jót. Egy részeg Hobi semmi jóval sem kecsegtetett, ezt mindenki nagyon jól tudta. Ilyenkor kétszer olyan érzékeny és százszor olyan hangos volt, mint általában, ami nem jó ómen. A fiú Hoseokra meredt, aki gondolkodás nélkül tolt felé egy újabb italt. Yoongi közben azon gondolkozott, vajon ő hogy birkózna meg azzal a másnapossággal, ami a barátját holnap reggel le fogja dönteni a lábáról.

Amikor a fiú visszautasította az alkoholt, Hoseok hisztizni kezdett, majd elkapta a barátja csuklóját és erőszakosan vonszolni kezdte maga után.

- Hoseok!- figyelmeztette őt Yoongi. - Jung Hoseok!

A spicces fiú azonban nem figyelt rá, helyette tovább húzta őt. Yoongi többször is próbált kiszabadulni barátja szorításából, később azonban rájött, hogy feleslegesen erőlködik, ezért felhagyott az ellenkezéssel. Hoseok erre győzelemittasan elvigyorodott, ami az áldozatát újabb sóhajra késztette. Ám amikor észrevette, hogy Hoseok egy nagy csapat hangoskodó részeg haverjához akarja őt vinni, Yoongi azonnal a fiúra kapta a tekintetét és kétségbeesetten rázni kezdte a fejét.

- Nyugi, nem hozzájuk megyünk- rötyögött Hoseok a barátja arckifejezésén. - Hanem hozzájuk!

Yoonginak csak később esett le, kikre gondolt a fiú. Hunyorogva próbálta kivenni az egyre közelebb kerülő arcokat, ám amikor felismerte azt a pár srácot, akik egy asztal körül kártyáztak, megkönnyebbülten csapta meg Hoseok karját.

- Idióta! Nem mondtad, hogy ők is itt lesznek. Kevésbé lettem volna passzív, ha tudtam volna, hogy ők is eljönnek.

Hoseok megint csak nevetett.

- Bocs haver. Gondoltuk, úgysem ismerkednél másokkal, ha tudnád, hogy mi is itt vagyunk. Seokjin-hyung mondta, hogy vegyünk rá, hogy új arcokkal találkozz, de mivel nem jött be, már mindegy.

Yoongi gondolatban a kezeibe temette az arcát a barátai terve hallatán.

- Hé, skacok!- kiáltotta Hoseok, a kezében lévő pohárral integetve nekik, mire mind egy emberként fordultak felé, hogy köszönjenek, ám amikor megpillantották Yoongit, úgy tűnt, mintha egy leheletnyi bűntudat suhant volna át az arcukon.

- Nem működött, mi?- nevetett kínosan Jimin.

- Természetesen nem, de azért kösz- mondta Yoongi, miközben Jimin odébb csúszott, hogy helyet csináljon a barátjának. Taehyung ugyanezt tette, hogy Hoseok is le tudjon ülni. - Na és mit csinálnak a hülyegyerekek?

A fiú kíváncsian a kártyalapokra emelte a tekintetét, ami a többiek kezében volt. Jungkook erre vigyorogva megfordította a lapját, felfedve annak fekete hátoldalát.

- Gyilkososat játszunk!

A srác cselekedetének hatására többen felhördültek.

- Tudtam, hogy te vagy a gyilkos!- jelentette ki Namjoon, vádló mozdulattal a fiatalabb fiúra mutatva. Jungkook küldött felé egy önelégült mosolyt, összefonva maga előtt a karjait.

- Egy újabb szerencsétlen hiba a rendőr részéről- dünnyögte Seokjin, megfordítva a saját lapját, ami piros színű volt. Erre mindenki elnevette magát, a legidősebb pedig szégyenkezve lehorgasztotta a fejét, a balszerencséjét hibáztatva a történtekért.

- Ez már legalább a tízedik alkalom, hyung- röhögött fulladozva Taehyung.

- Tizenegyedik- javította ki kacagva Jimin.

- Gyilkosos?- ismételte Yoongi. - Hé, ez nem az, amit az elmúlt hetekben megállás nélkül játszotok?

- Ja...

- Tényleg annyira jó, hogy megéri még tanulás helyett is ezt játszani?- kérdezte Yoongi kíváncsian, mire Jimin szemei felcsillantak és azonnal lelkes bólogatásba kezdett.

- Nagyon!- csapta össze a kezeit izgatottan. - Ki kellene próbálnod, hyung!

- Nem hiszem, hogy...

- Jungkook! Keverd meg a paklit!

Yoongi kivételével az összes fiúnak felragyogott az arca. Ő csak fáradtan pislogott, miközben Jungkook összeszedte a lapokat és nekiállt összekeverni őket, közbeszúrva egy-egy trükköt, amin mindenki nagyon jót derült. Még Yoongi is laza félmosolyra húzta a száját. Miközben Jungkook produkálta magát, Namjoon dióhéjban összefoglalta a játék lényegét Yoonginak, de erre nem volt sok idő, mert kisvártatva a legfiatalabb már le is fordította a kártyákat.

- Akkor osztok!

Jungkook gyorsan szétszórta a lapokat a barátai között. Amikor Yoongi a kezébe vette a sajátját és felfordította, csak a kártya kék hátoldala nézett vissza rá.

Polgár.

Ezt követően több kört is játszottak egyhuzamban. Meglepő módon még Yoongi is jól érezte magát, de órákkal később, amikor már mindenki hazament a buliból, magukra hagyva a szűk baráti kört, a fiú egy nagyot ásított.

- Szerintem ennyi elég volt. Elfáradtam.

- Én is- helyeselt Seokjin álmosan. - Már órák óta játszunk!

- Ne már srácok- nyávogott Hoseok, amihez a többiek is csatlakoztak. Seokjin a hangzavar közepette Yoongira sandított, mintha telepatikusan akarná megkérdezni, hogy van-e kedve még egy utolsó körhöz. A fiú egy hosszú pillanatig nem mondott semmit, ám amikor észrevette, milyen reményteli arccal néznek rá a többiek, végül bágyadtan biccentett egyet. Ennek láttán mindenki felélénkült és a kelleténél egy kicsit erősebben dobták Jungkook felé a lapjaikat.

- Nyugi van skacok- motyogta Jungkook, miközben összegyűjtötte a kártyákat a földről.

A fiúk nyugodtan csevegtek egymással, miközben a legfiatalabb még egyszer utoljára megkeverte a paklit. Jungkookra már nem is figyeltek, ami rá nézve elég elszomorító volt, mivel a srác csak azért gyakorolta be a látványos kártyatrükkjeit, hogy szórakoztassa a barátait.

Többen titokzatosan felhördültek, amikor megkapták a lapjaikat, hogy egy kis drámai hatást adjanak a játéknak, Yoongi azonban nem foglalkozott velük.

Lazán a kezébe vette a lapját.

Rendőr.

E szerint szabadon legeltethette a szemeit a barátai között, hogy minél előbb elkapja a gyilkost. A fiú összeszűkítette a szemeit, miközben a többieket figyelte, hátha így nem kelt akkora feltűnést. Eleinte senkit sem talált gyanúsnak, amikor hirtelen...

- Meghaltam!

... lekapcsolódtak a lámpák.

KILLER KILLERWhere stories live. Discover now