1.9.

2.9K 150 8
                                    

Megismételhetnénk...lehet ha a találkozásra írta ezt? Tekintve hogy barátnője van és messze áll attól hogy meleg legyen ezért azon
állapodtam meg magamban hogy a házi feladat írásra írta oda ezt.

Egész órán ezen töprengtem, de nem jutottam előrébb semmivel sem. Tekintve hogy rosszabb kedvében volt nem mentem oda hozzá megkérdezni hogy ezt hogy értette, de jobb is szerintem. Lassan véget értek az órák, majd Flórával haza ballagtunk. Ez a hétfő eddig elég szarul sikeredett.

Délután édesanyámmal voltunk bevásárolni a városban lévő nagyobb szupermarketben és körülbelül ebből telt a délutánom és hogy jobb legyen nem csak az a napon hanem az egész hetem szóval így utólag eléggé unalmas volt. Minden nap ugyanaz a mese, keveset beszéltünk Luissal, annyira nem akartam faggatózni mert szerintem csak rontottam volna vele a rosszkedvén.

Szóval így telt el egy hét, persze ezzel együtt közeledett a második hétvégi baráti összeülés is, amire igazából rajtunk kívűl 2 embert hívtunk meg, én Flórát, ő pedig az egyik barátját. Szombat délutánra volt tervezve ez és szintén jól akartam kinézni ezért jó hamar felkeltem szombaton. Nem tudom nekem mi ez a mániám hogyha délután vagy késő délután kell menjek valahova akkor én már korán reggel készülődök, aminek a vége általában az, hogy felöltözve punnyadok egy helyben a szobámban és nézek ki a fejemből.

Tehát ma is ez volt a terv, gyorsan felöltöztem, feltettem egy arcmaszkot és természetesen ettem egy jót. Lassan délután közeledett, viszont csodálkoztam hogy Flóra még nem hívott, ezért felhívtam de nem vette fel. Arra alapozva hogy biztos készülődik többet nem hívtam. Elérkezett az idő arra hogy induljak ezért az Uberen keresztül hívtam egy taxit majd  amint az megérkezett indulhattam is. Utcájukba beérve Déjá vu érzésem lett.

Fura, Flóra még most sem hívott pedig a megbeszélt időpontra jöttem. Enyhén aggódva Flóra miatt becsengettem, majd a nagy kapu kiterítette elém Luisék nagy zöld udvarát, ahova természetesen bementem, a házuk felé.
Luis már az ajtóban várt mire odaértem, egy kézfogásra köszöntött engem, majd bementünk, mire Luis megszólalt:

-Mielőtt elfelejteném, ketten leszünk csak. - mondta Luis rám nézve.

-Hogyhogy? Mi van Flórával és a barátoddal? - kérdeztem enyhén zavarba jőve.

-Felhívtak hogy nem tudnak jönni, Flórának valami sürgősségi ügy, de ő jó van, a barátom meg nem lényeg. - tudatta velem az infókat.
-De, így is jól meg leszünk,Sőt! - mondta ezt majd besétált a konyhába hogy töltsön inni valót. Erre a kijelentésére a reakcióm egy összezavarodott fej és egy biccentés volt.

Egy új kezdet...vagy mégse?Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz