Leeteuk villámhárít

7.fejezet

Voilá, itt az új rész szaftos fordulatokkal! :P 

Dermedten szemeztem a ruhával és végül habozva kiemeltem azt, hogy jobban szemügyre vehessem. Pánt nélküli bájos kis mini ruha volt.

– Leeteuk... - kezdtem volna bele, bár igazából nem tudtam, hogy miként is folytassam, de nem is kellett, mert ő beszélt helyettem.

– Ma már jártam a városban néhány dolog miatt és megláttam ezt a ruhát. A tiéd még úgy sem száradt meg, és ha jól sejtem reggeli adásban szerepelsz ma az exo-s kis öcsikkel. – kacsintott rám és én visszamosolyogtam.

– Köszönöm Leeteuk oppa! Mondtam már, hogy te vagy a legjobb? – vigyorogtam és visszacsomagoltam az ajándékot, majd neki láttam a reggelihez. Leeteuk is hasonlóképp tett.

– Mellesleg már mondtad. – kezdett el kuncogni, mire egy pillanatig értetlenül meredtem rá, majd leesett a mondat jelentése. A reggelit vidám hangulatban folytattuk tovább, bár sietősen, mert mindkettőnknek jelenése volt. A telefonomra érkezett hívásokat és üzeneteket elnézve ma reggel tényleg egy csatorna vendégei voltunk. Már nem is mertem megkérdezni Leeteuk-öt, hogy honnan tudta meg. Mosolyogva csóváltam meg a fejemet és gyorsabbra kapcsoltam a készülődésre.

– Boo, én kész vagyok. – kiáltotta el magát Leeteuk valahonnan az előszoba irányából, éppen mikor kiléptem félősen a vendégszobából. Lesütött szemekkel babráltam a kontyomból kimaradt egyetlen tincset és felhúztam a magas sarkúmat.

– Woah, Boo káprázatosan festesz! – álmélkodott az idősebb. Amikor felnéztem az arcára láttam a meglepettséget és az elégedettséget, hiszen az ő általa választott ruhát viseltem. Illedelmesen meghajoltam miközben nem értettem miért is lettem ilyen zavarban attól, hogy engem bámult. Nevetséges, mintha lámpalázas lettem volna vagy valami hasonló. Még a liftben is vetett rám pár gyors pillantást, de az idő nagy részében a telefonját nyomkodta.

Nem telt bele pár perc és már Szöul utcáit szeltük.

– Megígértem Suho-shinek, hogy elviszlek a csatorna forgatására. Nekem úgyis csak később lesz a Sukira-ban műsorom. – magyarázta egy kanyarodás közben. Szóval innen vette a mai programomat. Természetesen a fotósok és néhány fan is rájött az exo tartózkodási helyére, így már ott toporogtak az épület bejárata előtt. Hangos visítozásba kezdtek a lányok, mikor megpillantották Leeteuk-öt, aki készségesen kinyitotta nekem az ajtót.

– Köszönök mindent Leeteuk oppa! – mosolyogtam, amit viszonzott egy széles vigyorral.

– Nincs mit, már megszoktam a gondoskodást másokról. – vonta meg a vállát és széttárta a karjait. Gyengéden megöleltem, majd elköszöntem tőle és besétáltam a ma reggeli szereplésem színhelyére.

– Csá! Milyen volt az este Boo? – vigyorgott perverzül Sehun, amint a sminkes szobába léptem. Erre kisebb felfordulás kerekedett, mert mindenki velem vagy rólam akart kommunikálni.

– Hűha, valaki lehúzta a Super Junior leader-ét! – füttyentett Xiumin, ahogy a ruhám címkéjét vizsgálgatta a hátam mögött. Az sem vettem észre, hogy mögém lopakodott.

– Miért? – kérdeztem vissza, de Chanyeol is pont ugyan ezt a kérdést tette fel egy adag chipssel a szájában csámcsogva.

– Maradjunk annyiban, hogy valakinek az éves fizetése sem lenne elég rá. – jegyezte meg csendesen elsétálva a legidősebb csapattársam, mire mindannyian egyszerre hördültünk fel.

– Avass be a részletekbe szivi! – dörzsölte össze a tenyerét Sehun és kéjesen végig nyalt az ajkán. A szememet forgatva közöltem vele, hogy nem történt semmit. Mégis mit képzel magáról ez a srác? Háborogtam szépen magamban, de persze ezt nem közöltem vele.