A Múlt Árnyéka

48. Fejezet

Ash a téli szünet első napján szinte kirepült az ágyból, amikor kinyitotta a szemét. Aznap találkozhatott végre édesanyjával. 

Izgatottan rángatta magára a ruháit és már rohant is le a nagyterembe reggelizni. A szokáshoz híven, idén is csak egyetlenegy asztal kapott helyet a nagyteremben a hatalmas karácsonyfa mellett. 

Mivel még korán volt, nem sok ember tartózkodott az asztalnál. Belépve a nagyterembe az első dolog, amit meglátott, az egy bizonyos, vadul integető fekete hajú griffendéles volt. 

- Jó reggelt Black, minek köszönhetem a kitüntetett figyelmed már ilyen korán reggel? - kérdezte egy félmosollyal a lány, miközben leült Sirius mellé.

- Drága, csak örülök, hogy láthatlak a nap ezen csodálatos időszakában. Volna szíved elrontani a boldogságomat? - vigyorgott a tipikus vigyorával.

- Természetesen. - nevetett Ash, miközben leült a griffendéles fiú mellé, és szerzett egy kis tojást az egyik közeli tányérjáról. Érezte, hogy valaki bámulja, ezért felpillantott, és szinte meglepetten látta, hogy Delicia bámulja olyan tekintettel, amivel ölni lehetne. Csak hogy bosszantsa a lányt, Ash a mellette ülő Siriushoz fordult, és kedélyes hangon megszólalt.

- Sirius, hallottad Regulustól, hogy Lumpsluck újévi bált rendez, és a Lump Klub tagjai meg vannak hívva?

Az említett kérdő tekintettel fordult oda a mellette ülő lányhoz, de Ash látta, ahogy Regulus a bátyja mellől először a lángoló tekintetű lány felé pillant, majd egy gonosz vigyor jelenik meg az arcán. Neki leesett az, amire a hollóhátas készült, ellenben a bátyjával.

- Nem, miért? - kérdezte a fiú, és Ash látta szeme sarkából, ahogy a szőke lány elégedetten elmosolyodik.

A fekete hajú lány nem hagyta ennyiben, folytatta a zseniálisnak gondolt tervét.

- Arra gondoltam, hogy jöhetnél velem. Amolyan kísérő gyanánt.

Ash nem tudta, hogy tőle kapott enyhe rúgás, vagy a Regulustól kapott oldalba könyöklés világosította fel a griffendélest, mindenesetre egy hatalmas vigyor terült el az arcán, amikor leesett neki, hogy mire készül a lány. És nem lett volna Sirius Black, ha nem megy bele a lány játékába.

- Drága, már vártam, hogy megkérdezd. - mondta vigyorogva, miközben átkarolta a mellette ülő lányt.

Delicia ekkor felpattant, és dühösen kiviharzott a nagyteremből. Pár perccel később leült Ash-el szembe Perselus, és felvont szemöldökkel figyelte, ahogy a lány, és a mellette ülő két Black valamin vihog.

§

Reggeli után Ash Perselus társaságában ücsörgött a könyvtárban. Az utóbbi a bájitaltan könyvét böngészte, míg az előbbi idegesen dobolt az asztalon. Tűkön ülve várta az ebédet, hogy utána rohanhasson fel Dumbledore-hoz, és mehessen a Mungóba.

- Abbahagynád? - pillantott fel a fiú a könyvéből.

- Mi? Ja, persze. Bocs, csak ideges vagyok. - mondta félszegen a lány.

- Azt látom. A látogatás miatt?

Ash bólintott. 

- Esetleg nem jössz el velem? - kérdezte lesütött szemmel, miközben talárjának szélét bizergálta - Talán kicsit könnyebb lenne, ha...

- Már vártam, hogy megkérdezd. - vágott közbe a fiú mosolyogva - Amúgy ez más téma, de min nevettetek Blackel a reggelinél?

Ash-nek vigyoroghatnékja támadt, ahogy eszébe jutott a dolog.