Avengers oneshots[BEFEJEZETT]

💚Loki #17💚

Fallen_Purdy kérésére

T/N = te neved

Tony Stark lányának lenni nem mindig olyan egyszerű. Főleg, hogy velük élek a toronyban. Nem is azzal van a baj, hogy velük lakok, hanem azzal, hogy így apa minden lépésemet figyelteti J.A.R.V.I.S.-szal, aki persze kábé minden fontosabb dologról beszámol neki. Köztük arról is, hogy igen gyakran vagyok Loki társaságában. Ez a dolog pedig igen sok vitát okozott kettőnk közt, de még apa kedvéért se mondanék le a Csínytevések istenéről.

– T/N, szerinted ma mennyi idő lesz, mire Stark megtudja, hogy megint a társaságomban vagy? – kérdezte Loki, miközben az egyik könyvemet olvasta.

– Nem tudom - vontam vállat. –, de annyira nem is érdekel. Szeretek a társaságodban lenni, szóval...

– Miért szeretsz ennyire velem lenni? – kérdezte szomorkásan.

– Loki, mondtam már, hogy ne gondolkozz ilyeneken – ültem mellé, és megöleltem. – Egyébként pedig azért, mert rendes vagy, jókat lehet veled beszélgetni, és imádom, mikor varázslatokat mutatsz nekem. Ráadásul... Azt hiszem, több vagy, mint barát.

– Vagyis, te most azt mondod, hogy úgy szeretsz? – csodálkozott.

– Igen - mosolyogtam, és megcsókoltam. Ám, ekkor...

– Miss Stark... – kezdte J.A.R.V.I.S.

– Tudom, apa vár a laborjában, beszélni akar velem, satöbbi. Tudod, J.A.R.V.I.S, néha igazán tarthatnád a szád.

– De Mr. Stark kéri, hogy szóljak.

– Én pedig azt, hogy ne – sóhajtottam, majd kénytelen-kelletlen elindultam a labor felé. Ahogy beléptem a helyiségbe, apa már zúdította rám a gondjait.

– T/N, mégis mi a fenét gondoltál?! Már azt se bírom nézni, ha csak beszélgetsz Lokival. Most pedig smároltatok!

– J.A.R.V.I.S, muszáj kamerázni is?! Egyébként pedig miért baj az, ha kedvelem?!

– Mert rengeteg embert ölt meg, és mert...

– Nem önszántából támadott New Yorkra! Hányszor kell még elmondanom?!

– Nem érdekel! Ameddig itt laksz, felejtsd el, hogy bármilyen romantikus izét eltűrök!

– És ha elköltöznék?

– Nem. Felejtsd el!

– Egyszer az a baj, ha itt vagyok, másszor pedig ha elmennék! Annyira elegem van már! Tudod mit? Nem érdekel, ha tiltod, akkor is Lokival leszek – zártam le a vitát szipogva, és visszarohantam a szobámba.

Time skip, mert Tony hisztis másnaposan...

Reggel arra ébredtem, hogy fázok, fáj a torkom és még sorolhatnám.

– Miss Stark, értesítsem az apját arról, hogy beteg? – kérdezte J.A.R.V.I.S.

– Nem kell, köszi – motyogtam, majd, miután felkeltem, kiléptem a folyosóra, és elindultam a lift felé, hogy lemenjek a konyhába reggeliért és valami gyógyszerért. Reméltem, a többieknek nem tűnik fel, hogy milyen borzalmasan nézek, ki, de, ahogy kiléptem a liftből, Natashával találkoztam össze.

– Jó reggelt, T/N. Minden rendben? – kérdezte aggódva. – Eléggé ki, vagy pirulva.

– Persze, minden oké – hazudtam, és tovább mentem.

A konyhába érve nem éreztem késztetést a reggelizésre, így csak ácsorogtam ott. Hirtelen kirázott a hideg.

– J.A.R.V.I.S, meggondoltam magam. Mégis szólj apának, légyszi – sóhajtottam.

– Sajnálom, de Mr. Stark jelenleg házon kívül van. De ha gondolja, értesíthetem.

– Azt megköszönném – motyogtam, és nekiláttam teát főzni.

– T/N, minden rendben veled?

– Ha még egyszer valaki megkérdezi – fordultam meg, és ekkor megpillantottam Lokit.

– Ahogy látom, megbetegedtél – nézett rám aggódva, majd a homlokomra tette a kezét, de a következő pillanatban el is kapta onnan. – Miben tudok segíteni?

– Hát... Ha megvárnád, hogy megfőjjön a tea, és tennél a kulacsomba belőle, azt megköszönném.

– Rendben. Addig szerintem feküdj le a kanapéra, és takarózz be – mosolygott. – Ja, várj! – mondta, majd eltűnt, de egy pillanat múlva ismét felbukkant, kezében a kedvenc bolyhos plédemmel.

– Köszi – mosolyodtam el halványan, majd, miután kivettem a kezéből a plédem, a kanapé felé vettem a z irányt. Lefeküdtem, és összegömbölyödve vártam a teámat.

Néhány perc múlva Loki leült mellém, és a kezembe nyomta a kulacsomat.

– Köszönöm. Esetleg még nagy baj lenne, ha azt kérném, hogy hozz egy kis lázcsillapítót?

– Az nem kell. Itt vagyok én – simogatta a hajam.

– Miattam nem kell átváltoznod a jötün alakodba. Tudom, hogy nem szereted.

– Nem is akarok átváltozni. Így jóval alacsonyabb a testhőmérsékletem az átlagnál.

Ezután behunytam a szemem, és hagytam, hogy Loki az arcomat cirógassa.

Time skip, mert Buckynak kellenek a szilvái

Amikor legközelebb kinyitottam a szemem, két dolgot láttam meg. Az egyik az, hogy Loki mellettem alszik, a másik pedig, hogy apa a konyhánál áll vigyorogva, kezében egy pohár alkohol.

Óvatosan felkeltem a kanapéról, majd odamentem a konyhához, hogy igyak egy pohár vizet.

– J.A.R.V.I.S értesített, hogy megbetegedtél – kezdte apa. –, ezért hoztam lázcsillapítót, mert úgy emlékeztem elfogyott, de úgy látom, megoldottad.

– Igen... – sóhajtottam.

– Jobban vagy?

– Egy kicsit.

– Nézd, sajnálom az eddigieket. Tegnap rájöttem, hogy túlzásba estem. Nem mondom, hogy megkedvelem Lokit, de igyekszek elviselni, hogy te meg ő...

– Köszönöm – öleltem meg, ami igencsak váratlanul érte.

– Semmiség. És tényleg sajnálom, csak tudod, elég nehéz így...

– Tudom – mosolyogtam rá.