2 Maffia fiú

Kiképzés

  A napok egyre jobban csak telnek. 1 hét után minden a terv szerint alakult a mi oldalunkat illetően. A mai nap végre Qwixnek se kell az ágyban maradnia. Ma reggel szokásosan a szobája felé tartok. Viccesen kipihentnek tűnik. Eddig csak én voltam olyan merész, hogy megpróbáltam felkelteni. Ez legtöbbször sikerült, de volt amikor hasba rúgott. Még szerencse, hogy nem 10 centivel lejjebb, mert lehet ott herélt volna ki öntudatlanul.
  -Jó reggelt, álomszuszék!-Rontok be az ajtaján vigyorogva. Abban a pillanatban felébred, de miután realizálja, hogy megint én zaklatom és nem a szél vágta rá az ajtót, fog egy párnát és a fejére teszi, hogy elbújjon alatta.-Na azt nem! Egész idáig addig aludhattál ameddig akartál. Most azért kelj fel.-Becsukom az ajtót és lehuppanok mellé az ágyba.
  -Ez vicces, mert valaki, mindig akaratomon kívül felkeltett.-Hozzám vágja a párnáját én meg röhögve ugrok rá.-Ah, hülye!-Kiált fel hirtelen. Duzzogva kel fel. Na, ez az én régi Qwixem.
  -Arra gondoltam, hogy megint megküzdhetnénk.-Qwix oldalra billenti a fejét és továbbra is kérdőn néz rám.-Tudsz harcolni, engem is pillanatok alatt kiütöttél, de 2x is elraboltak és alig tudtál valamit csinálni.-Mintha csak fejen találtam volna visszadőlt az ágyba. Szerencsétlen pedig még a fejét is beverte. Nem szép dolog, de hangosan felröhögök.
  -Kösz.-Visszaül velem szembe a fájó pontját fogva.-Nem félsz, hogy megint elverlek, mint legutóbb?-
  -Nem igazán.-Mondom lazán.-Sőt! Azt se bánnám, ha megismételnéd amit akkor tettél, de, most nem hagynám annyiba. Azért még mindig durvábban szeretem.-Miközben mondom neki, közelebb hajolok hozzá. Qwix erre egyszerűen a képembe tenyerelve lök arrébb. Ezen már csak röhögni tudok.-Amúgy is kell egy kis kondi. Ránézésre megmondom, hogy legalább 10 kilót fogytál, ami nem biztos, hogy egészséges. Gyere kajálni, ha kész vagy!-Lemászok az ágyáról és elhagyom a szobáját. Biztos vagyok benne, hogy duzzogva, de el fog jönni velem.

***

  Kaja után átöltözve várom a kicsit általam átalakított szobában. Anyámról még mindig semmi hír, de egyenlőre minden békés és rendben van erre felé. Különben nem csinálnék ilyeneket. Bár, nem tervezek olyan harcot, ahol tényleg verekszünk, már, csak Qwix állapotát figyelembe véve, szokásosan betekerem a kezeimet. Hamarosan Qwix is megjelenik egy fehér pólóban és a katonák által is hordott terepmintás nadrágban.
  -Azt kell mondjam, hogy jól áll. Rajtam is csak addig áll jól, ameddig nincs rajtam a kabát. Annyi a baj, hogy furcsa vagy. Fehér hajjal jobb lenne.-Qwix egy kicsit nyugodtabb lesz. Jej, elértem amit akartam.
  -Nem tudom eldönteni, hogy ilyenkor flörtölsz velem, vagy sértegetsz. Hófehérke.-Lassan, egyáltalán nem fenyegetően elindulok felé.
  -Hát, nem tudom, hogy kell, szóval, ki tudja?-Kíváncsi vagyok mit reagál majd a meglepi támadásomra. Elé érek és megfogom a haját.-Nyugi, ezt meg majd vissza cseréljük. Csak, egyszer legyen vége ennek az agymenésnek.-Mivel azért annyira nem vagyok tapló egy számomra nem gyűlölt emberekkel, ezért most nem fogom a hajánál fogva a földre rántani, helyette, meglendítem a lábamat. Direkt nem rúgok erőset és ki is tudja védeni.
  -Figyelemelterelés. Általában működik.-Az alapállásomat gyorsan felveszem és egy-két mozdulattal határozottan megindulok felé. Persze, ahogy számítottam rá, elkezd hátrálni. A falnál lehajol az ütésem elől és megpróbál jobbra elhúzni, de egy jó lépéssel megakadályozom.-Na jó, kezdjünk középről.-Egymással szemben felállunk. Ő is felvesz egy alapállást, csak úgy, mint legutóbb mikor így álltunk fel egymással szemben. Most nem teketóriázik, ő kezdi a támadást. Mivel teljesen más sportokat űzünk, így az ütései nem kiszámíthatóak számomra, viszont vele ellentétben, amint lehetőségem van rá, ellentámadok. Megtántorodik egy pillanatra, de hárítja az ütést. A testsúlya áthelyeződik, én pedig megragadom az alkalmat és kigáncsolom. Persze, nem akarom, hogy nagyot essen, így megfogtam volna, de mielőtt ez megtörténhetne, áthelyezi a súlypontját a másik oldara, leteszi a kezét megfordulás közben feláll, onnan pedig egyet hátralép. Ha így folytatja, ki fogja magát fárasztani. De legalább nincsenek felesleges mozdulatai és menőn néz ki. Újra megindulok felé, és ez úttal a lehető legvérfagyasztóbb aurámmal. Szinte én se fogom fel, mi történik.
  Még előre is lép egyet, hogy a következő pillanatban lefagyjon. Ezt utólag észleltem én is. Kirúgtam a bal lábát és meglöktem ő pedig a padlón találta magát.
  -Újra!-Lépek hátrébb. 20 másodperc és újra a földre kerül. Újra, újra, újra és újra. Az utolsónál nyöszörgött egy keveset és inkább lent maradt.-Feladod?-Gúnyolódok vele. Persze, már alig van a lábán. Miután se nem mozdul, se nem szól vissza közelebb megyek hozzá. A pofátlan meg oldalról le akar rúgni. Tompítom a kezemmel, de nem eléggé, így az utolsó erejével hasra fordul és közben a földre rántana, ha nem lennék elég jó kondiban. Miként feltűnik neki, hogy vesztett most is, önként vissza fekszik a földre.-Ez jó volt. Ez meglepett.-Egy kicsit elfáradtam, de közel se annyira mint ő.-Mi a baj? Mindig leblokkoltál.-Liheg egy kicsit, szóval megvárom, ameddig kifújja magát.
  -Nem tudom. Mindig ez van.-Válaszol miután felül.-Abban a pillanatban, hogy tennem kéne valamit, kikapcs.-Egy kicsit elgondolkodok, de hamar rájövök a problémára.
  -Asszem meg van a megoldás, de az fájni fog.-Vállat ránt.
  -Ha nem leszek használhatatlan utána, én benne vagyok.-Nagyon zavarhatja a dolog, ha ilyen könnyen belement. Nem is csodálom. Láttam már versenyen és első is lett volna, ha nem szakítja félbe az egészet egy merénylet.
  -Ha úgy nézzük, akkor már el is kezdtem. De, hadd avassalak be. Addig is össze tudod szedni magadat. Egyikünknek se túl nagy titok, hogy igen puhapöcs vagy, ha mások életének megkeserítéséről van szó. Az eddigiek alapján pedig magadat igencsak nem sajnálod ilyen szempontból.-Rosszul esnek neki a szavaim. Persze. Senki sem szereti, ha a hibáiról beszélünk.-Szóval azt találtam ki, hogy tudat alatt fogom biztosítani benned a dolgot. Ergo: ha lefagysz, az nagyon fog fájni. Talán így könnyebben tudatosul végre benned, hogyha nem ölsz, akkor megölnek. De előbb még ki akarok valamit próbálni.-Felrántom a földről. Egy kicsit előrébb lép. Úgy teszek, mint aki megigazítja a cipőjét mielőtt elkezdjük, de igazából az egyik pengémet veszem magamhoz.
   Nem készülök gyilkosságra, de, ha ő nem érzi az életveszélyt, akkor mindennek lőttek. Alapjáraton, most már szinte teljesen megbízik bennem. Elég tapasztalt vagyok már a dologban, szóval simán el fogom vele hitetni a dolgot. A kérdés az, hogy összeesik, vagy ellentámad. Mivel nem tudja mire készülök, már így feszült és a fáradt is. Ilyen állapotban is képes kell legyen regnálni, ha pedig összeesik, akkor nehezebb dolgom lesz. Öntudatlan cselekedet. Úgy mint mindig, egy egyszerű támadásként indítok. Alapjáraton nem csinálnék ilyet, de biztonsági okból a pengémet kicsit lejjebb csúsztatom. Így időben kiszúrja. Abban a pillanatban elképed, mikor pedig tényleges gyilkos aurával továbbra is támadok rá, szinte pánikolni kezd. Fél és nem csak tőlem. Darabosak, kiszámíthatóak lesznek a mozdulatai. Egyértelműen távol akar tartani magától. Az egyik jobb egyenesem elől hátralép, így pedig felsértem a bőrét. Simán megint a földre vihettem volna, de annak túl sok értelme nem lenne. Megint közelebb lépek. Nem engedi magát sarokba szorítani. Egyértelműen kiélesedtek az érzékei. A következő támadásom alatt újra lefagy, majd megtántorodik és velem együtt elesik. Jobbról célzom meg a nyaki ütőerét. A bal kezével hárít, megfogja a csuklóm, a jobb kezével pedig jobbról probálja meg ugyanazt tenni, amit én. Sikerül hárítanom, de még így is rendesen eltalál.
  -Jól van, működik ez.-Szállok le róla. Qwix még mindig a történtek hatása alatt állva a földön fekszik.
  -Mi a tököm volt ez?!-Csessz le egyből, amint felocsúdik. Felteszem a kezemet, a tört pedig visszateszem a zoknimba.-Vágná el a lábad.-Elmosolyodok a rossz kívánságára.
  -Csak így tudtam kideríteni működsz e öntudatlanul.-Megtörli a a kezével a vérző arcát.
  -Ha nem működnék öntudatlanul, az már feltűnt volna amikor lefeküdtünk.-Elsőre le se esik neki, hogy mit mondott. Oldalra fordítja a fejét egy elég feltűnő mozdulattal, de a füle elárulja, mennyire paradicsom vörös is.
  -Ha akarod, azt is tesztelhetjük.-Jobb visszaszólás híján csetteg egyet. Mellé megyek és magam felé fordítom a fejét. Lenyalom a vérét az arcáról, és mielőtt felpofozási kísérletet tenne, odanyomok egy zsepit. Kinyújtom rá a nyelvem és úgy hátrálok el.-Mindig is kíváncsi voltam, milyen finom véred van. De csalódnom kellett...-Direkt figyelem a reakcióját a szemem sarkából. A végtelenbe bámuló morcos hörcsög effektus.-...isteni.-Felém kapja a tekintetét meglepődött ábrázattal, majd elkezd pirulni. Hátat fordít nekem és morog egy sort magának. Nem hazudtam. Vissza kell fognom magamat, mert nem akarom a beteg elmémet szabadjára engedni. Egyszer majd biztos ki akarom vele próbálni a vérben és kéjbe úszó sexet, de arra még úgy érzem nem állunk készen.-Újra! Penge nélkül.-Csak rá kell nézni, hogy le lehessen szűrni, mennyire is nem tud mit kezdeni a helyzetekkel. Nekem nem új, de mindig azt mondtam amit a lányok hallani akartak. Semmi súlya nem volt a szavaknak egy lánynál kivéve. Csak, azt meg ő nem gondolta komolynak.
  -Meddig kínzol még?-Kezd el nyavalyogni. Aha, tele van velem a töke.
  -Életed végéig.-Adom meg a legőszintébb választ.-De most, csak még... hát másfél órát. Egy nagyobb szünettel.-Qwix a hír hallatán teljesen besokall.
  -Biztosan nem.-Jelenti ki egyből és meglepően határozottan.
  -De.-Kezdek el vitatkozni vele. Nemlegesen megrázza a fejét.-Ha ennyire szabadulni akarsz, tessék! Vedd el.-Mutatom fel neki a zsebemben tartott kulcsot.

Pfhu... nehéz szülés volt, de nekem tetszik a végeredmény :D
Remélem elég jó volt, hogy kárpótoljon titeket a 2 hetes kihagyásért.
Kellemes szünetet mindenkinek! ^^