𝐕𝐚𝐫𝐚́𝐳𝐬𝐥𝐨́𝐤 𝐕𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐚| 𝐃𝐑𝐀𝐂𝐎 𝐌𝐀𝐋𝐅𝐎𝐘 𝐅𝐅.

1. rész - indulás!

Sziasztok elérkeztünk az első részhez, remélem tetszeni fog a történet. Ötleteket és visszajelzéseket szívesen várok. Jó szórakozást!
________________________

Korán reggel van.

Ma is Vernon bácsi hangos kopogására és ordibálására keltem. Harryvel náluk lakunk, és utálnak minket. Én megkaptam a tesóm régi gardróbját, ő pedig Dudley egyik nem használt szobáját.

Utálok itt lakni de hát muszáj. Eddig rengeteg időt kellet velük kibírnom de mostantól ez megváltozik, ugyanis megyek a Roxfortba. Harry már 2.-os lesz. Emlékszem amikor elsőbe ment milyen nagy cirkusz volt. Megszállták a levelek az egész házat. Aztán elköltöztünk, hátha nem találnak meg minket a baglyok, de jött Hagrid és elvitte a tesómat. Nekem sajnos maradnom kellett mivel még nem voltam 13 éves. Elhihetitek, kész szenvedés volt. Egy ideig nagyon haragudtam a testvéremre, hogy egy teljes évre itt hagyott, aztán még kitudja mennyire. Féltem, hogy bennem nincs mágia és itt maradok örökre.
De szerencsére ez az aggodalman most végleg elszállt.

Már Nagyon izgulok. Harryvel nagyon jóba vagyok, mindig megnyugtat ha szomorú vagyok, és mindig mindenben számíthatok rá...legalább rá. Vernon bácsiék egész nap dolgoztatnak minket. Nekünk kell reggelit csinálni, ebédet, vacsorát. Mi hozzuk be az újságot meg a postát, és még rengeteg feladatunk van.
Ezeken kívül pedig szeretetet semmit nem kapunk, hanem állandóan csak kiabálnak velünk, mint egy szolgával.
Hiányoznak anyuék. Nem ismertem őket, de biztos vagyok benne, hogy jobb szülők lennének.
Na mindegy hagyjuk is inkább, mert nincs kedvem szomorkodni és sajnálkozni.

Ma megyünk bevásárolni Hagriddal. Sosem voltam még az abszolúton, de Harry már rengeteget mesélt a kalandjairól. Az biztos, hogy már nagyon igatott vagyok!

- Evie! Evie! Kelj már fel, hozd be a leveleket, és csináld meg a reggelit. Mondta Petúnia néni.

- Megyek már, bocsánat...

Hát ennyi volt a mesélésem. Már is mennem kell. 3 óra múlva megyünk Hagriddal és addigra össze kell kapnom magam ugyanis már nem jövünk vissza, csak majd nyáron az első tanév végeztével.

Elindultam ki a postaládához, és gyorsan bevittem a leveleket az étkezőbe, és átadtam a címzetteknek. Harry már csinálta a reggelit. Odamentem hozzá és egy jó reggeltet elmormoltam.

- Kitartás hugica, hamarosan megyünk.

Aztán beszélnem kellett a bácsikámmal, mégha ez nem is szokott egykönnyen menni.

- Öhm...Vernon bácsi.

- Mi van? - nézett rám lenézően

- Ma megyek először a Roxfortba, és délutàn már indulunk Hagriddal és Harryvel. Majd nyáron jövünk vissza..Ugye nem probléma?

- Végre elmész, már alig vártuk. Tőlem aztán azt csináltok amit akartok, és oda mentek ahova akartok. És nem muszáj ám visszajönni!

Én válasz nélkül kimentem a nappaliból, ami egybenyílt a konyhával, és elmentem be a ,,szobámba" ami igazából csak egy kis lyuknak nevezhető, majd elkezdtem pakolni a ruháimat. Nem volt sok holmim, Dudley és Petúnia néni kinőtt, megunt ruháit kaptam meg. Igazi leányálom...

Közben bejött Harry.

- Szia Evie!

- Szia! Hogy vagy?

- Ezt inkább nekem kéne kérdeznem tőled, én is nagyon izgultam az első nap. Amúgy jól vagyok, végre az igazi otthonomba mehetek. Már alig várom. Tudunk egy kicsit beszélni? Vagy nagy pakolásba vagy?

- Tudunk beszélni persze. Egy kis szünet mindig belefér.

- Szuper! Figyeld én tudom, hogy nagyon izgulsz. De tudd, hogy Rám, Ronra és Hermionére mindig számíthatsz majd. És bármelyik házba is oszt be a teszlek süveg, mindegyiknek örülni fogok, és nem fogok megsértődni, vagy haragudni rád amiatt, ugyanis a teszlek süveg sosem téved. Nagyon szeretlek és örülök, hogy végre te is Roxfortos diák leszel, és mégjobban annak, hogy nem kell itt hagyjalak.

- Köszönöm, Harry. - Majd egy szoros ölelésbe vontam.

- Nos van még 1 óránk szóval elmegyek én is pakolni. Szia hugi.
___________

Közben én is folytattam a pakolást... Asszem minden megvan, vagyis remélem. Még sosem mentem semmilyen utazásra, így remélem nem maradt el semmi fontos. Kivittem a bőröndöt, és felmentem Harryhez, hogy hogy áll, ő is kész volt úgyhogy lementünk együtt...

Egy kis idő múlva végre megjött a várvavárt Hagrid. Meg sem várva míg bejön...ha egyáltalán bejön, kirohatunk hozzá.

- Sziasztok gyerekek!
Azta Harry mekkorát nőttél!
És Evie te pedig kész nő lettél! Végre te is velünk jöhetsz, és megismerheted a Roxfortot. Hidd el nagyon jó iskola, és jól fogod érezni magad.
Készen vagytok?

- Igen készen vagyunk. Gyorsan még elköszönünk Vernon bácsiéktól, hogy tudják hogy elmentünk...mondjuk nem nagyon érdekli őket. - jegyeztem meg

- Jó rendben! De siessetek!

Gyorsan beszaladtunk, és elköszöntünk, de Vernon bácsi még csak ránk sem nézett.
Igazából szerintem már nem akar minket itt tartani, ugyanis a tavalyi eset nagyon megviselte őket. Dudleynak a malac farkát alig bírták leműttetni.

Indulhatunk! - Mondtuk kilépve, és feltettük a csomagokat Hagrid repülő motorjára, majd szorosan megkötöttük, hogy le ne essen. És elindultunk a levegőben. Természetesen Hagrid nem feledkezett meg bekapcsolni a láthatatlanná tevést a motorján.

Újraírva: 2023.03.12