𝐕𝐚𝐫𝐚́𝐳𝐬𝐥𝐨́𝐤 𝐕𝐢𝐥𝐚́𝐠𝐚| 𝐃𝐑𝐀𝐂𝐎 𝐌𝐀𝐋𝐅𝐎𝐘 𝐅𝐅.

11. rész - Amortentia.

Nagy nehez feltápászkodtam, nem volt sok kedvem az egészhez.
Helyet foglaltam mellette...
__________________
Nyeltem egyet, majd nagy nehezen megszólaltam.

Szia! - mondtam, de persze válasz nem jött.

- Figyeld, hidd el én sem örülök, hogy veled kell lennem. De az én felelősségem az ha bajom esne. De mint látod, még élek, és senki sem tör az életrmre. Úgyhogy kérlek ne kezelj gyerekként. Egyébként is ez egy tanóra, máshogy nem tudunk jó munkát végezni, csak ha hozzám szólsz!

- Evie! Értsd meg hogy nem szeretném ha bajod esne. Nem tudod megvédeni magad, és én nem leszek ott mindig! Meg igazából ez elől én sem tudlak.... - motyogott a végén Draco

- Jó, megértettem! de legalább órán szólalj meg Malfoy!
- mondtam idegesen

- Legyen. - felelte grimaszolva

- Na de kezdjük már, mert sehol sem tartunk.

- Tk 33. oldalon ott a recept
- mondta Draco mintha az én feladatom volna az egész bájital elkészítése.

- Csak nem gondolod, hogy egyedül csinálom? - kérdeztem idegesen

- Ms.Potter és Malfoy úr! Megkérdezhetem mi a veszekedés tárgya? Mint látom, el sem kezdték a munkálatokat....ejnye, ejnye
- szólt be Piton professzor

- Elnézést tanár úr, de én nem tudok Malfoyyal dolgozni!

Ekkor már nagyon ideges voltam, visszatért az az undok Draco mint akivel először találkoztam. Lehet túlreagáltam az egész helyzetet, de én ezt teljesen jogosnak éreztem. Malfoy igenis megbántott, és ma nem vagyok jó passzban, ha pedig lehetne akkor nem vele dolgoznék

- Nem érdekel, hogy tud-e vele dolgozni, vagy sem. Tegyék a dolgukat. Ezért a rossz viselkedésért pedig 10 pontot levonok a mardekártól!

Na már csak ez kellett. Magamban már fortyogtam a dühtől, de próbáltam higgadt maradni. Malfoy egész végig figyelmesen nézte, hogy mennyire ideges vagyok. Még egy pimasz mosollyal is jutalmazta a kifakadásom.
Piton professzor sosem szeretett. Talán mert Harry testvére vagyok. De az is lehet, hogy csak beképzelem. Elvégre ő senkit sem szeret....

Ezután kinyitottam a könyvet majd már az idegesítő fiú is mellettem aktivizálta magát, és előkészítettünk minden kelléket.
A többiek már az amortentia szérumuk felénél tartottak.

Elkezdtük a folyamatot, és elég jól haladtunk. Már egészen lenyugodtam, de a kedvem továbbra sem volt valami szuper. Nekem nem annyira ment a bájital készítés, de Draco kiválóan csinálta. Igaz, hogy egy szót nem szólt hozzám, de legalább a dolgát jól végezte. Óra végére elkészültünk, bár a többieknek előnyük volt az időben, így is eléggé meggyűlt a bajuk a feladattal.

Meg akartam nézni, mit is készítettünk, így fölé hajoltam.
Egyből megcsapott egy nagyon finom illat.
Már éreztem korábban ilyet. De ez most sokkal intenzívebb volt. Alma és fás illatok keverékét éreztem. Mennyei volt, nem bírtam betelni vele. Draco arca is ellágyult egy kicsit, bár lehet, hogy csak rosszul láttam.

~ Draco szemszöge ~

Miután elkészültünk a bájitallal, amit valójában nagy részt én készítettem, hátradőltem a székemen. Nem volt a mai napom valami jó, de legalább a bájital sikerült. Éppen elmélkedtem, mikor egy nagyon kellemes illatot éreztem meg. Hiába próbáltam másra figyelni, megbódított a csereszne és vanília, ami a levegőben szállt. Ekkor jöttem rá, hogy miből jön ez az illat. Az Amortentiából. Hiszen egyik órán már tanultunk róla elméletben, és ez az egy dolog meg maradt a fejemben, hogy olyan illatot érzünk, akihez vonzódunk.
Nem akartam érezni ezt az illatot, mert túlságosan emlékeztető, és jó volt, így letakartam minél hamarabb.