Várakozás (Bexi)

Előszó

Mint azt már sokan tudjátok én Budai Rebeka vagyok, de immár nem Bexi. Nem mondhatom azt, hogy már soha nem leszek az, mert még nem tudhatom, de én egyenlőre maradok Rebeka, a barátoknak Beki és persze neki Beka. És, ha már szoba került Ő. Sejtem, hogy mi érdekel és a válaszom igen, minden rendben van velünk egy év se veled se nélküled kapcsolat után végre együtt vagyunk. Én szeretem őt ő pedig szeret engem, vagyis remélem, vagyis ajánlom neki. A mi történetünk egy duettel és egy csókkal kezdődött. Aztán dalt írtam neki, később Londonba mentünk ahol az útvégén végre valamerre elkezdett tartani a kapcsolatunk, de ugye milyen könnyű lenne, ha minden rendben lenne, hát nem volt és sokan tudjátok mi volt vagyis bocsánat inkább ki volt az oka. Később miután újra beszéltünk kicsit közelebb kerültünk végül pedig az ő szavait használva leütötte a labdát és végül Gerit is amiért haragudtam rá. Egy jó ideig külön voltunk és nem is találkozutunk, végül megtudtam, hogy mit miért tett és a bájos Lizike esküvőjén újra összejöttünk. Ó, de hát itt persze nincs vége, mert valaminek vagy valakinek mindig közbe kell szólnia most az utóbbi történt, de most nem szakítottunk, velem volt igaz, hogy titokban, de velem volt. Aztán végül mindenki tudomást szerzett a kapcsolatunkról és ezzel együtt nyilván Balogh is. Bár együtt mentünk vissza a nyaralóba Márkkal, de az egész nem úgy alakult, ahogy elterveztük, mert hazudnom kellett neki és szakítanom vele. Bár ez rohadt önzőn hangzik, de miatta tettem és most is meg tenném. Végül, Márk megtudta, hogy miért hazudtam neki és aztán megbocsájtott nekem és azóta boldogok vagyunk, nagyon. A kapcsolatunkat még ennél rövidebben is a dalokkal tudnám összefoglalni Körte szavait használva. Írtam olyan dalt ahol repültem a felhőkön, meg volt amiben, mindent feladtam, írtam olyan is, amiben ezernapot választanék azért, hogy egyet eltöltsek vele, aztán megírtam, hogy nem bírom, de mégis bírtam valahol. Na szóval ott tartottam, hogy nagyon boldogok vagyunk és minden rendben. Ó én kis naiv még nem szoktam hozzá, hogy valami mindig történik. Hát ez most sem volt másképp...

Rövid részlet a folytatásból
- Beka, Beka könyörgöm nyisd ki a szemed - hallottam Márk hangját, de olyan távolinak tűnt. - Kérlek nyisd ki a szemed - kérlelt tovább, de bármennyire szerettem volna megtenni amit kér nem tudtam nem volt erőm hozzám még hallottam hangokat, de nem tudtam beazonosítani őket. Aztán egyszer csak minden mégjobban elhalkult továbbra sem láttam semmit aztán egy pillanatra megjelent egy kis fény, de utána minden elhallgatott és megjelent a sötétség.