Várakozás (Bexi)

1. Aszádék

Miuátán vége lett a Pop/Rock sztár leszek! mostani évad első részének megvártuk Márkot, aki nem mellesleg nagyon jól helyt állt zsűriként és Evelinékkel, Danielláékkal és Aszádékkal Körtéékhez mentünk.
Daniella, Anti és én Márkkal mentünk autóval. Evelin és Pabló pedig Körtével és Bettyvel mentek, Aszádék pedig taxival.
- Hát beszarás volt ahogy te ma értékeltél és a te előadásod is- dicsért meg minket, Daniella a saját stílusában.
- Szerintem is nagyon jók voltatok - helyeselt Anti.
- Tudom - biccentett Márk.
- Köszönjük - mondtam Márk helyett is. - Amúgy tényleg nagyon ügyes voltál - dicsértem meg, Márkot.
- Mondtam már, hogy tudom - forgatta a szemét mosolyogva.
Az út további részét beszélgetéssel töltöttük, leginkább a műsorról beszéltünk, hogy kinek melyik produkció tetszett a legjobban és nyilván arról is beszéltünk, hogy Márk mikor miért azt mondta értékelés ként és, hogy milyen ügyes volt. Mert nyilván, ha Nagy Márk ott van akkor ki más lehetne a téma mint ő. Mivel egy percig se maradtunk csöndben az út nagyon hamar letelt és mire felkaptam a fejem már ott voltunk Körte háza előtt. Bementünk és meglepetten néztem körbe.
- Aszádék hol vannak? - kérdeztem csodálkozva.
- Még nem értek ide - mondta Körte.
- Hát, de még előttünk elindultak már ide kellett volna - mondtam.
- Jólvan gyerek biztos mindjárt ideérnek - mondta nyugodtan.
Hát talán Aszádékat ismerve Körtének nem kellett volna ilyen nyugodtnak lennie. Már húsz perce ültünk Körténél, amikor még, Bogyóék sehol sem voltak. De mi csak vártunk, vártunk és még mindig csak vártunk, amikor megcsörrent Körte telefonja, Pepe hívta.
- Ti meg hol vagytok már? - kérdezte Körte kicsit idegesen.
- Szasz Körte - köszönt lazán Pepe. - Miért hívtál? - kérdezte. Mire mindannyian kérdőn néztünk egymásra.
- Mi az, hogy miért hívtalak? Először is te hívtál másodszor pedig hol vagytok - kérdezte Körte egyre idegesebben.
- Jaa, hogy én hívtalak nem emlékszem biztos - mondta Pepe és lehetett hallani a hangjon, hogy már nem igazán szomjas. - Hogy hol vagyunk? Háát... azt nem igazán tudom - mondta.
- Hát én nem hiszlek el titeket kábé harminc perc telt el azóta, hogy szétváltunk és már most olyan részegek vagytok, hogy nem tudjátok hol vagytok és, hogy te hívtál fel engem. Hát én beszarok - idegeskedett Körte.
- Hááát az úgy volt.... - kezdett magyarázni Pepe, de Körte félbe szakította.
- Maradjatok ott ahol vagytok és ne csináljatok semmit mindjárt ott vagyok - mondta Körte.
- De, hogy maradjak ott, ahol azt sem tudom, hogy vagyok vagy hol vagyok - mondta Pepe. Én nem hiszem, hogy ennek a mondatnak volt valami értelme, de a többiek arcát figyelve ők is valami hasonlót gondoltak.
- Jó figyelj rám, mindenki ott van veled? - kérdezte Körte.
- Ja itt van a báros van pincér egy csomó jó csaj akinek mind nagyon nagy a... lelke - mondta.
- Idióta én Bogyóra és Pudingra gondoltam - mondta Körte a szemeit forgatva.
- Ja igen ők is itt vannak - mondta.
- Oké akkor hangosíts ki, hogy ők is halljanak - mondta Körte.
- Itt vagyunk, Körte hallunk, bár a látás már nehezebben megy - mondta Bogyó.
- Na most mindannyian leültök szépen egy székre és nem emelítek el onnan a seggeteket - mondta Körte idegesen. - És persze ez a bárosnak meg a nagy lelkű lányoknak nem szól csak nektek hármatoknak - tette hozzá
- Oké, de mégis hárman, hogy üljünk egy székre? - kérdezte értetlenül Puding.
- Te nagyon okos mind a hárman külön székre üljetek, ne mozduljatok és mindjárt ott vagyok - üvöltötte Körte és lerakta a telefont.
- De, ha nem tudták elmondani, hogy hol vannak akkor te, hogy fogod megtalálni őket? - kérdeztem csodálkozva. Persze mikor már kimomdtam leesett.
- Amikor ti úgy gondoltátok, hogy elmentek kiruccanni Karintiába akkor honnan tudtam, hogy ti hol voltatok? Honnan tudtam, hogy a gerle pár merre túrbékól? - kérdezte Körte.
- Jó oké tudom, az applikáció - mondtam unottan.
- Na és akkor hol vannak? - kérdezte Márk.
- Kábé 20 percre innen van egy étterem ahol van külön bár és ott vannak - indult ki Körte az ajtón.
- Várj Körte megyek veled asszem Aszádéknál elkell a segítség - szólt Márk.
Végül úgy alakult, hogy mindannyian elmentünk Aszádékért. Betty és Evelinék kivételével. Danielláék Körtével mentek én pedig Márkkal.
- Vald be, hogy csak a nagy lelkű nők miatt akarsz menni és nem azért mert Körte nem fog bírni Aszádékkal - húztam az agyát.
- Ez nem is igaz - mondta Márk.
- Aha - dünnyögtem.
- Nem már, Beka, csak nem féltékeny vagy? - kérdezte azzal az imádni való mosolyával a fején.
- Én? Nem, dehogy - mondtam felháborodva.
- Jó oké mondjuk, hogy elhiszem, de tudod, hogy nincs miért, mert nekem csak te kellesz - mondta és már el is hittem, hogy Márkkal ilyen könnyű, amikor végül hozzá tette. - Mármint nem azt mondom, hogy pár csaj nem néz ki nálad jobban, de...- mondta röhögve, de nem hagytam, hogy befejezze.
- Hogy te mekkora bunkó vagy! - mondtam felháborodva és rá ütöttem a vállára.
- Imádlak te lány amikor féltékeny vagy - mondta és egy puszit nyomott az arcomra, mert közben megérkeztünk.
- Nem vagyok féltékeny - mondtam duzzogva és kiszáltam a kocsiból. Körtéék is pont ugyan akkor érkeztek, mint amikor mi így egyszerre indultunk be a fiúkért, de nem kellett sokáig mennünk, mert megláttuk őket amint a székeket a seggükhőz fogva futnak (persze már amennyire tudnak) ki.
- Mi a szar - nézte őket Daniella kicsit lesokkolva.
- Álljanak meg azokat a székeket nem vihetik el - üvöltött Aszádék után valaki az épületből.
- Ti bolondok mit csináltok? Tegyétek már le azokat a székeket és ne baromkodjatok - üvöltötte Körte idegesen.
- Hát, de te mondtad, hogy nem emelhetjük el a székről a seggünket mi csak a parancsodat teljesítjük - mondta Puding.
- Valaki állítsa meg őket könyörgöm, én ezt nem bírom - mondta Körte
- Majd én mindjárt elintézem - indult meg Daniella. Mikor a három Aszád meglátta, hogy Daniella feléjük rohan elkezdtek futni előle több, kevesebb sikerrel. A székek már nem voltak olyan fontosak így ledobták őket a földre. Bogyó elesett az egyik szék lábában így a földre hasalt, Pepének hányni kellett és sietett egy bokorba, Puding volt az egyetlen aki továbbra is próbált menekülni Daniella elől. Hát nem jött össze mivel Daniella utolérte és lábujjhegyre állva egy hatalmasat csapott Puding nyakára és a karjánál fogva oda rángadta hozzánk. A másik két Aszád is így járt, először Bogyó kapta a nyakast utána pedig Pepe miután végre kihányta magát. A jelenet nézve nagyon mosolyogtam azon, hogy az elsőre látásra tök bájosnak és aranyosnak tünő lány, hogy rángatja oda a nála valamennyivel nagyobb ittas srácokat. Ezen Aszádék kivételével mind nagyon jól szórkaoztunk. Mivel már nyár vége felé jártunk és késő volt ezért elég hűvös volt, így elkezdtem egyre jobban fázni. Márk észre vette ezért levette a pulcsiját és oda adta nekem, hogy vegyem fel, ahogy levette egy pillanatra látszott a díjnyertes felsőteste nem mintha bántam volna, na, de mindegy térjünk vissza a lényegre. Szóval odaadta a pulcsiját és hátulról szorosan átkarolt, hogy ne fázzak.
- Szeretlek, Beka - suttogta a fülembe.
- Én is szeretlek - mondtam halkan és hátra fordulva adtam neki egy gyors csókot.
- Na szóval hol is vannak azok a nagy lelkű lányok? - kérdezte tőlem.
- Hát ezt nem hiszem el - mondtam és elléptem tőle.