VANILLA | TaeGyu

2. - Érted bármit

|TAEHYUN|

- Nem tudom vállalni az ügyet.

- Márpedig fogod.

- Soobin, apa leszek, Dosie-nak szüksége van rám nem sodorhatom magamat veszélybe!

- Én pedig nem hagyom hogy az öcsém veszélybe kerüljön csak azért mert nem végzed a dolgodat.

- Akkor tegyél úgy mint egy igazi testvér és védd meg te!

- Csak hogy én nem tudom. Fogalmam sincs hogy mire vagytok képesek valójában, de azt tudom hogy én kevés vagyok ehhez. Szeretném ha Beomgyu biztonságban lenne és jelenleg csak te védheted meg.

- Ott van Hyuka is! - Hoztam fel egyből, de csak összefonta a karjait maga előtt és kényelmesen hátradőlt a székében miközben adott némi bosszús pillantást. - Ha Dosie is bajba kerül, én magam foglak megölni.

- Elfogadom. De még valami! - Szólalt fel mielőtt még otthagytam volna, így csak unottan pillantottam rá. - Úgy csináld hogy nem mehetsz a közelébe, még csak ne is jusson eszébe hogy valaki megfigyeli.

- Egyébként miért is nem találkozhatok vele soha? Talán tudna segíteni a múltammal kapcsolatban.

- Ő sem ismert igazán, imponált neki hogy egy idősebb igaz alfa szemet vetett rá, ennyi.

- Azért gondolom ennél többről van szó. - Fontam össze a karjaimat magam előtt és várakozva néztem rá, mire sóhajtott egyet és egy kis időre elpillantott rólam.

- Beomgyu... Ő igen nehezen viselte hogy a baleset után hirtelen eltűntél, nem tudta hogy kórházban vagy. Bűntudata van és szép lassan beleőrült... Egy ideig járt orvoshoz és eleinte úgy tűnt segített is neki, de aztán kezdődött minden előröl és még rosszabb lett. Fogalmam sincs hogy mit reagálna ha újra meglátna téged vagy akárcsak megérezné az illatodat. Nincs jó kapcsolatunk, de igenis aggódom az öcsémért és jót akarok neki.

- És mi van ha mégis meglát?

- Akkor azon a ponton már mindegy, fogd le, különben benned vagy magában tesz kárt.

- Az öcséd egy omega, kizárt hogy ártani tudna nekem.

- Engem háromszor próbált megölni, Kai-t négyszer az ilyen összeomlásai miatt. Lehet hogy omega, de erősebb, mint gondolnád.

Hallottam már arról hogy omega alfára támad, de azokat aligha lehet gyilkossági kísérletnek mondani, nem hiszem, hogy tett volna akkora kárt bármiben is. Soobin hívást kapott, így félrement majd el is köszönt tőlem és egyedül hagyott. Írtam Kai-nak hogy meséljen valamit arról hogy mit is tett pontosan Beomgyu amikor megtámadta.

Míg vártam a válaszára lementem a bárhoz, hogy igyak valamit és némi sörrel leültem az egyik sarokban lévő asztalhoz.

Csak unottan iszogattam egy ideig, mire végre jelzett a telefonom, így megnyitottam az üzenetet és pár igen meglepő képet kaptam Hyuka-tól. Többnyire vágások és ütések nyoma volt rajta, de olyat is küldött amin merevítőben volt a nyaka. Tudtam hogy történt vele valami, egyszer találkoztam így vele, de fogalmam sem volt arról, hogy mi történt akkor és így visszagondolva nem is kérdeztem.

Elbeszélgettem vele egy ideig és megvártam hogy részletesen elmesélje mi is történt.

Ismertem innen mindenkinek az illatát, így amikor megéreztem az ismeretlen vanília illatot keveredve némi égetett karamellel egyből felkaptam a fejemet, de meg is bántam, mert olyan fájdalom hasított belé mintha legalábbis most ütöttek volna fejen egy vasrúddal.