Charlotte Valerie Umbridge Avagy a Pink Démon Lánya //SZÜNETEL//

24

Mikor beléptem még gyönyörűbb látvány tárult elém, mint az előtt. Minden ugyanúgy sötét és rideg volt, de valahogy...valahogy megragadott.

Megmutatták a szobám, meg Doloresét is.

Az enyém Dracoéval szemben van, Doloresé pedig mellettem 2-vel. Amikor beléptem, elakadt a lélegzetem. Nem olyan volt, mint amire számítottam.

Nem volt, rideg, ijesztő hangulata. Nem voltak a függönyök zöldek, se a szőnyeg ahogy pl Draco szobájában. Az én szobám... nos piros volt!?!. A kanapé fehér volt, bőr. A kanapé mögött (a szoba közepén) az ágyam volt. Arany volt a kerete, az ágynemű pedig piros csíkos. Volt egy íróasztalom és egy kisebb könyvtáram.

- Tetszik? – kérdezte mögülem Draco félénk hangja, ami kizökkentett az ábrándozásból.

- Ez...tökéletes – mondtam mosolyogva, miközben megfordultam. Draco egy nagyobb dobozzal állt az ajtóban. – Az meg mi? – kérdeztem kíváncsian.

- Hát, mondtam hogy kapni fogsz még ajándékot – vette fel a híres Draco mosolyt – mit képzeltél, egyetlen rózsát kapsz? – közelebb léptem hozzá, és megöleltem. És semmi. Nem éreztem azt a fajta érzést amit Cedric iránt éreztem.

Kissé csalódottan elszakadtam tőle, majd elvettem a felém nyújtott nagy dobozt.

- Köszönöm – nyomtam egy puszit az arcára, majd elkezdtem bezárni az ajtót.

- Nem nyitod ki? – kérdezte miközben a fejét folyamatosan döntötte hogy lásson a még nyitott ajtó résén.

- Nem – vigyorodtam el majd rácsaptam az ajtót.

Nem bontottam még ki a karácsonyi ajándékaim egyikét se, nem Draco Malfoyé lesz az első amit ki fogok. Mit gondol fontosabb mint a többiek?

Mosolyogva beraktam a kicsi karácsonyfa alá a többi ajándék mellé. Boldogan nyugtáztam magamban, hogy az első hópelyhek leszállingóztak. Ez holnapra ha így halad meg fog maradni.

Mivel Dolores nem lesz itthon karácsonykor (legalábbis délelőtt, mert ma este hívták be a minisztériumba) önfeledten fogok hógolyózni és hóembert csinálni. Évek óta nem csináltam ezt.