FREJA MEDWIN egész házasságát a túléléssel töltötte, hiszen düh problémákkal küzdő férje kiszámíthatatlan, és soha nem lehet tudni, hogy mikor telik be nála a pohár. Az ártatlan fiatal nő rettegésben él, de férje bántó karjai között elfogadta sorsát...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Addison és én egy nagyon kedves meglepetéssel készültünk. Addison elmesélte, hogy ma van az édesapja születésnapja és ilyenkor mindig tortát készítettek az édesanyjával. Részben szomorú voltam, hiszen érezhető volt, hogy mennyire hiányzik neki az anyukája. Igazából a ház minden szegletén érezni lehet a hiányát. Nem akartam szomorúnak látni Addisont, ezért megígértem neki, hogy együtt csinálunk egy finom csokis tortát. Az iskola előtt azonnal elmentünk a legközelebbi szuper marketbe, hogy minden fontos hozzávalót beszerezzük. - Ilyet is! - Addison a hűtők elé lépett, majd egy zacskóra mutatott, amiben fagyasztott eprek voltak. Úgy gondoltam, hogy az eper illik a csoki tortához, ezért kinyitottam a hűtőt, majd betettem a kosárba. Szerencsére pár dolog már volt otthon, ezért csak instant kakaó port, étcsokoládét, tejcsokoládét és cukor vettünk.
- Szeretnéd még valamivel feldíszíteni a tortát? - megálltam a habzsákok előtt, majd egyet a kosárba tettem. - Ezzel szép habcsókokat nyomhatunk a torta tetejére - magyaráztam, hiszen láttam rajta, hogy nem ismerte fel a habzsákot és a hozzá tartozó fém csövet. Addison mellett minden percet élveztem. Vele minden nagyon könnyű és éreztem rajta, hogy ő is nagyon jól érzi magát. Ennek a családnak köszönhetően kezdem elfelejteni a régi életem és a sok rossz emléket ami hozzá köt. Részben izgatott voltam, hiszen még mindig ismerkedtem az új életemmel és Addisonnal, de a szívem mélyén éreztem, hogy rossz dolog már nem érhet.
- Vegyünk még színes cukorkákat - megragadta a kezem, majd a következő sor felé húzott. Ma volt az édesapja születésnapja, ezért egész délutánt a torta elkészítésével töltöttük A vizes piskótát ügyesen megsütöttük, majd az ablak közelébe helyeztük, hogy teljesen kihűljön. Amíg a piskóta hült, addig próbáltuk összekeverni a krém hozzávalóit. Szerencsére hagyományos csoki tortát készítettünk, ezért sok baj nem volt vele. - Olyan finom ez a krém - Addisont mutatóujját a csokis krémbe nyomta, majd megkóstolta.
- Szabad ilyet csinálni?! - helyeztem csípőre a kezem, majd vigyorogva én is megkóstoltam.
- Freja! - kuncogott a pultra támaszkodva. - Szerintem apa örülni fog neki!
- Remélem is - húztam ki magam mosolyogva. - Sok munkánk van benne, igaz?
Miután a torta kihűlt, leválasztottam a formáról, majd egy lapos papír tálcára helyeztem és középen ketté vágtam. Az elkészült krémmel bekentem, majd vissza illesztettem a torta másik felét. A maradék krémmel bekentem a torta oldalát, majd a tetejét is. - Most jön a kedvenc részem - dörzsölte Addison a kezét. - A díszítés! - tárta szét a kezét.
A torta szélére fehér csokoládé, és étcsokoládé reszeléket helyeztünk. A tetejére olvadt, csokoládé réteg került. Ezután fél órára a hűtőbe tettük, közben pedig elpakoltunk. Addison alig várta, hogy a torta tetejét eperrel és tejszínhabbal dísztítsük, ezért húsz perc múlva már ki is vettem a tortát. Délután vége felé befejeztük az utolsó simításokat, habzsákkal fehér habcsókot nyomtam a szélére és elismerően vettem tudomásul azt, hogy valóban szép torta lett.
