12.rész

336 22 2
                                    

Selena

Reggel kellemes nyugalommal ébredtem, nagyokat nyújtózva az ágyamban mozgattam meg elnyúlt végtagjaimat, mikor egy szuszogó hangra lettem figyelmes.

-Baszki!-pattantak ki azonnal a szemeim, majd mint akit megijesztettek felültem az ágyban, és a szoba másik felébe néztem, ahol a kanapémon egy majdnem 1,80 magas fiú feküdt összegubózva, megviselt tekintettel, édesen szuszogva.

Sietve az órámra pillantottam, ami szerint már tíz óra múlt.

Na ez nem jelentett jót.

A szüleim nem tudhadták meg, hogy Luke Hemmings egész éjszaka a szobámban aludt. Bár a szüleim kedvelték a fiút, és valóban olyan volt már, mint valami elveszett uncsitesónk, de azért mégse tolerálták volna, hogy az édes, ártatlan kislányuk felcsempészett az éjszaka közepén egy hormontúltengéses kamaszt.

Így hát gyorsan kikeltem az ágyamból, és már szaladtam is lefelé a lépcsőn. Ahogy számítottam rá, apa szokás szerint a vasárnapi meccset nézte a nappaliban a tv-n, míg anya a konyhában tevénykedett.

-Jó reggelt édesem!-puszilt homlokon anya, miközben már elő is készített nekem egy tányért, és teát öntve intett, hogy üljek le reggelizni.

-Szia anya! Köszi, de ma inkább fent ennék. Elég sokat kell tanulnom, gáz lesz a jövő hetem. Szeretnék nyugalomban lenni és csak a tanulásra fókuszálni. -húztam el a számat ügyelve a mimikáimra, hogy el ne áruljanak, hogy hazudtam.

-Oh, persze, menj csak.-vágott szomorú fejet, mire magamban jól megsajnáltam. De Luke álcázása most fontosabb volt. Anya már épp csatlakozott volna apához, mikor utána szóltam.-Calum?

-Szerinted?-nevetettt fel-Alszik mint a bunda. 6-kor jött haza.-mesélte, majd már tovább is állt. Egy kis ideig megsajnáltam a testvéremet, hogy mi vár rá. De gyorsan elhesegettem a gondolatot. Inkább megragadram az alkalmat és gyorsan teletömtem a tányérom kajával, majd már fel is siettem az emeletre.

Mikor benyitottam a szobámba Luke már a kanapén ült, teljesen ébred. Egyből a sérüléseire irányult a figyelmem, amik már egy kicsit lelankadtak, de ugyanúgy csúnyák voltak.

-Szia!-suttogta rekedtes hangom, mire a gyomrom már csak a hangjától is vetett egy szaltót.

-Szia! Hoztam reggelit.-adtam át a púpos tányért, mire láttam, hogy a fiú szeme felcsillant, de abban a pillanatban le is rakta a kaját a dohányzóasztalra.

-Köszönöm, de mennem kell. A szüleid ha észrevesznek...-tiltakozott, mire gyorsan félbeszakítottam.

-Az miatt ne aggódj. Elintéztem. Szóltam nekik, hogy egész nap tanulni fogok, és hogy ne zavarjanak.-nyugtatgattam, mire Luke összeráncolta a szemöldökét.

-Hazudtál nekik miattam?-nézett rám csodálkozva, mire épp válaszolni akartam, mikor nyílt az ajtó.

-Selena, komolyan mondom, remélem nagyon erős indokod van arra miért is kellett felkelnem a pihe puha ágyamból. A tesó kódexet csak nagyon, de nagyon szükséges esetben szabad kijátszani. Tudod te hánykor értem haza? Olyan vagyo....-mérgelődött kómás fejjel engem szidva Calum, de mikor teljesen kinyitotta az ajtómat és felnézve meglátta, ki is áll mellettem, belé akadtak a szavak.-MI A FRANC?!-kiáltotta el magát hangosan, mire egy szempillantás alatt mögé léptem, becsuktam az ajtót, és szúrós tekintettel meredtem rá.

-Ne üvölts te idióta!-szúrtam le, mire Cal is észbe kapott és döbbenten meredve a barátjára közelebb lépett hozzá.

-Szia, haver!-húzta halvány mosolyra a száját Luke, de Calum egyáltalán nem volt mosolygós kedvében, meredten bámult a fiúra.

Mielőtt híres lettél (5SOS FF.) /SZÜNETEL/Where stories live. Discover now