I Feel There Is Hope

4. Fejezet

- Szóval hova megyünk? - Kérdeztem átkarolva a lányt.

-Ez egyértelmű!

-RockBlame! - Mondtuk egyszerre. Ez egy nagyon menő rock bár. Belül úgy van megcsinálva a díszlet hogy pókhálós érzetet adjon. Imádom ezt a helyet. Főleg rock zenék mennek de van hogy poposabb is.

-Úristen izgulok. - Állt meg Hanna a bár előtt.

-Nyugi már! - Húztam befelé a lányt. De ezt inkább nekem kellet volna mondanom. Amikor megláttam annál az asztalnál Adamet ahova mentünk.

-Hanna?

-Ne nézz rám én nem tudom mit keres itt!

-Hanna. - Egy szőke hajú srác ölelte át a lányt. - Nagyon vártalak már. - Hűha! Szép pasit fogtál Hanna.

-Szia. - Nyújtotta felém a kezét.
-Greg Carter.

-Lilian Taylor. - Visszonoztam.

-Úgy látszik tőled nem szabadulok. - Állt fel Adam mosolyogva.

-Ő az a lány? Apud barátnőjének a lánya? - Mutatott rám Greg. Adam bólintott. - Ejha! Kicsi a világ.

-Ti ismeritek egymást? - Hülledezett Hanna.

-A legjobb barátok vagyunk már 10 éve. - Fogta meg a kezét Hannanak. A lány bocsánat kérően nézett rám miközben Greg az asztalhoz kísérte. De mindegy volt. Ebből nem jövök ki jól érzem. Tényleg véletlen lenne hogy ennyi egybefüggő dolog történik velem?!
Mivel Hanna leült Greg mellé, kénytelen voltam Adam mellé ülni.

-Lányok mit isztok? - Tette fel kezét Greg hogy a pincér oda jöjjön.

-Whisky! - Jelentettem ki határozottan. Nem hittem el hogy mellettem ül a Rentless énekese aki a fogadott tesóm és neki a legjobb haverja az én barátnőmmel jár. Erre innom kell!! Matt is eszembe jutott, de ezt most hanyagolni akarom.

-Na végre. - Nézett rám Hanna. Tudta hogy ha Whiskyzek akkor jó kedvem lesz.

-Hanna? Mit iszol?

-Én vodkázok. - Mondta kicsit félénken de a szememből kiolvasta hogy ne legyen az.

-Adam?

-Whisky. - Ránéztem és most vettem észre hogy végig engem nézett. Kicsit zavarba jöttem de gyorsan összekaptam magam.

Megkaptuk az italokat és egy kör utána kikértük a következőt.

-Na most hogy is van ez? - Finytorgott Greg miután lehúzta a teuqiláját. - Most ti együtt fogtok élni? - Erre a kérdésre majdnem kiköptem a drága whiskyt. Erre nem is gondoltam de NagOn remélem hogy nem! Az kéne még.

-Nem hiszem! - Vágtam közbe Adam szavaiba mert láttam mondani akart valamit. - Attól hogy a szüleink együtt élnek nekünk még nem kell. - Mutattam rám és a fiúra.

-Pedig jó móka lenne. - Valami perverz vigyort ejtett felém Adam.

-Kizárt. Van egy testvérem akit az ördög se fogadna be, nem kell még egy köszi. - Kortyoltam bele italomba.

-Csak nem olyan szörnyű? - Könyökölt Greg.

-Oh dehogynem! - Itta meg a vodkát Hanna.- Tudtátok hogy Lili szerelmes volt abba a srácba akivel együtt nőttek fel -... - Mutogattam neki hogy na ne mesélje már el, de ha Hanna iszik, rengeteget beszél.
- És a nővére vette el tőle. - Fejezte be.

-Uh na az már durva. - Húzta össze szemöldökét Greg.

Ekkor megszólalt egy Rentless szám és már volt bennem három whiskey.

-Na neee! - Ringatni kezdtem magam a zenére, mire kapcsoltam hogy az énekes mellettem ülve engem bámul, és éppen kinevet.

-Mi olyan vicces? Ez egy jó szám, művelődj már. - Lehet béna volt de nem jutott jobb eszembe.

-Ennyire Rentless rajongó vagy? - Pillantott fel rám abból a pimaszul helyes mosolyól.

-Az hagyján! De hallottad volna énekelni! - Hanna!!

-Hanna! A jó isten áldjon meg! Add azt ide. - Elvettem a piát tőle, hogy ne igyon többet mert kb. mindent elkotyog rólam.

-Na add azt vissza! - Persze nevetésben törtünk ki de akkor is kínos volt hogy ezt mondta.

-Te tudsz énekelni? - Adam a felém lévő karját feltette a támlára és érdeklődve figyelte a válaszom.
Lopva néztem Hannára aki sokat bólintott hogy mondjam már.

-Igen.

-Na halljuk!

-Mi? Nem!

-Dede!

-De a zene is szól úgy se hallanád.

-Azon ne múljon. - Felpattant és a pultos lányhoz ment ekkor a zene megszűnt. Nem voltak sokan a bárban de minden tekintett Adamre majd rám szegődött. Lefagytam

-Lilian! Lilian! Lilian! - Kezdett bele Adam majd a többi ember is. Bassza meg. Gyilkos tekintettel néztem barátnőmre,de ő csak mosolygott.

Nem hazudok nekem egy órának tűnt de percekig mondogatták a nevem.
Vettem egy mély levegőt és kértem még egy whiskyt. Adam adta a kezembe, fura bizsergő érzés járta át a testem ahogy másodperc töredékére összeértek az ujjaink. Amint letoltam a piát feltettem a kezem hogy most az én hangom jön. Abba hagyták a nevem mondását és vártak.
Becsukott szememet a lámpa fény felé emeltem, hogy ne lássam mennyien hallanak most.
Majd levegő vétel után jöttek a hangok.

Ez a zene most arról szól hogy egyszer ott leszek azok felett akik egész életembe lenéztek. Az első két sor után fel bátorkodtam, felálltam és gesztikuláltam még jobban átadva magamat a zenének. A közönségem felvette velem a ritmust és úgy doboltak, csörögtek hogy teljesen illet a szövegemre.
Éreztem hogy Adam végig engem nézett, volt hogy a közel mentem hozzá és úgy búzdítottam a népet hogy igenis legyenek önmaguk. Amikor abba hagytam a dalom Adammel szembe álltam meg alig egy méterre.
Taps vihart kaptam. Ezt... Ezt akartam érezni! Adam tekintetéből nehéz volt olvasni. Karba tett kezekkel állt ott előttem és végig a szemembe nézett. Még mindig tapsoltak és újjongtak az emberek Adam pedig zsebre tett kézzel megtörte a köztünk lévő távolságot. Annyira közel jött hogy illata a talpamig hatolt. Lehajolt az arcomhoz alig egy centi volt köztünk. Remegni kezdtem. Mi bajom van?!

-Na ez.. Nem volt semmi. - Mosolyodott el miközben nekem rák vörös lett az arcom. Gyorsan hátrébb léptem két lépést.

-Hanna levegőzöm egyet.

-Jól vagy? Menjek?

-Nem. Nem maradj csak, pár perc. - Mondtam majd felkapva bőrdzsekim kimentem a friss levegőre.

Szóval ilyen érzés amikor az emberek azért tapsolnak meg mert átadod nekik az érzéseidet. Ez... Fantasztikus érzés.