I Feel There Is Hope

9. Fejezet

Így lett pedig! Eljött a másnap és ott vártak rám a banda tagok.

-Te vagy az a lány aki elcsavarta a mi Adamünk fejét a hangjával?! -Jött oda a dobos, akit Peternek hívtak.

-Alig várjuk hogy halljuk a hangod! - Ezt pedig Will mondta a basszus gitáros. Persze hogy tudom a nevüket, elég nagy fan vagyok. De ez még most sok nekem!

-Oké! Mondom mi lesz! - Jött be az ajtón Adam.
-Lilian, kell az a zene amit a bárban énekeltél!

-Miért pont az?

-Azt fogjuk megcsinálni, vagyis az lesz a szolo számod! Az új album kint van, de azt szeretném ha a koncerten velem énekelnéd el a dalokat.

-Várj Adam! - Szólt közbe Peter.
-Nem nagy falat ez még neki? Nem biztos hogy végig tud énekelni ennyi zenét. -

Adam rám nézett. Várta hogy reagáljak arra amit Peter mond.

-Menni fog! - Vágtam rá egyből. Ne hidje senki hogy nem féltem, alig hittem el ami történik és talán nem voltam kész arra hogy meg mutassam magam a világnak,de valahol vágytam rá.

-Ez a beszéd! Na kezdjük el!

Minden egyes nap órákat próbáltunk, a dalokat nem volt nehéz megtanulni, de megírni az én dalom... A szöveg készen volt, de ezt egy rockos változatra alapozni elég nehéznek bizonyult. Annyit próbáltunk ebben a két hétben hogy kicsit begyulladtak a hangszálaim.

-Úristen Lili!! - Hanna volt a szobámban, mára már véget ért a próba, pihennem kellet.

-Eszméletlenül jó vagy! - Ölelt meg. Igen ő is gyakran ott volt velünk, sokat segített. De ő legalább tényleg foglalkozik a tanulással.

-Anyukád mit szólt?

-Nem tudja.

-Mi?! Nem mondtad el neki?!

-Nem Hanna! - Néztem rá értetlenül. - Ha elmondanám csak összevesznénk, és nem értené meg.

-Lili egyszer el kell mondanod neki. Órákra sem jársz be, ez hogy nem tűnt fel neki?

-Megoldom! Ő is sokat dolgozik szóval most nincs ideje rám figyelni. Inkább mesélj hogy vagytok Greggel.

-Hát hogy is mondjam... Nagyon elcsavarta a fejem, de ezt csak neked mondom. Nem akarom hogy lássa rajtam, azaz még nem. - Kuncogott.

-Örülök neked de tényleg! - Simogattam meg a buksiját.

-Mattel mi van? Néha ír nekem hogy hogy vagy mert állítólag nem írsz neki vissza.

-Igen ez így van. - Eszembe jutott múltkor milyen csúnyán szólt hozzám. - Nem akarok vele beszélni.

-De Lili azért még is csak barátok vagytok.

-Jó ez igaz! Majd keresem őt oké? Csak még idő kell nekem.

-Igen gondoltam mondtam neki hogy legyen veled türelmes.
Néha nekem sem megy. - Nyújtotta ki rám a nyelvét.

-Hé! - Vágtam hozzá a párnám.

-Jól van na, viccelek!!

Másnap folytattuk a próbákat, már egész jól haladtunk a számommal. Adam sokat segített nekem, és meglepő de türelmes volt velem. Kicsit többet rontottam főleg hogy közeledik a koncert és én már most tiszta ideg vagyok.
Bár az egyetemre tényleg nem nagyon jártam be a ZH-ra tanultam és be mentem megírni.
Mivel anya hozzáfért az elektronikus jegyeimhez, szóvátette ahogy haza érkeztem.

-Lili! Egyre gyengébbek a jegyeid. És most jött az értesítés hogy alig vagy bent.

-Csak egyszerűbb itthon tanulni ezért nem akartam bemenni.

-A jegyeid nem ezt mutatják. Biztos hogy minden oké? Lehet Mattnek van igaza és nem tesz jót neked ez a környezet.- Nézett aggódó szemekkel anya. Nagyon nem esett jól ez a kijelentése.

-Dehogy nem erről van szó! Kicsit úgy éreztem pihenni akarok, de kijavítom ígérem! - Anya kicsit gyanakvóan nézett de megadóan megvonta a vállát.

-Jól van úgy legyen!! De! - Tette hozzá mielőtt ott hagyhattam volna. - Ha továbbra is rontasz vissza költözünk. Sokat vagy Adammel és nem szeretném ha több lenne köztetek mint mostoha testvériség. - Erre sem tudtam mit mondani. Ez sem esett jól, de nem akartam vitatkozik vele.

-Igen anya, ne aggódj. - Erre elmosolyodott és lágyan megölelt. Megint úgy érzem csalódás okozok neki. De anniyra akarom ezt a koncertet.

-Te mit csinálsz? - Jött be a szobámba Adam megint kopogás nélkül.

-Na jó! Meguntam! - Rávágtam az ajtót. - Addig nem jöhetsz be amíg nem tanulsz meg kopogni. - Kiabáltam neki az ajtón keresztül.
Hallottam ahogy felsóhajt majd kopog!
-Igen, szabad. - Mosolyogtam a fiúra aki bosszúsan nézett rám.

-Na ha befejezted a gyerekjátékaid akkor elkészülhetnél.- Támaszkodott az ajtóba.

-Hova?

-Nem mondta anyukád? Britney és a férje ma haza látogatnak, jön a te nővéred is meg az a Matt gyerek.

-Hogy mi?! - Totál elfelejtettem! Pedig anya említette. Az már ma van??! Hogy mennek a napok, ami azért is aggaszt mert egyre közelebb van már a koncert napja.