14. Fejezet

117 3 0
                                    

Matt döbbenve nézett engem ahogy hátra léptem és ezeket a szavakat mondtam neki. Teljesen összezavar. Eddig nem kellettem neki, most meg hirtelen igen? Mi ütött belé? Megint elkezdtem haragudni rá, viszont a szívem így is a tokromba volt. Valahol még vonzódtam Matthez ettől pedig megrémülök.

Másnap reggel be kellett volna mennem órára, de annyira fáradt voltam hogy végül nem mentem be.
Hanna írt:

"Merre vagy? Nem jössz órára?"

"Nem Hanna totál levagyok merülve."

"Jól van pihenj csak, de minden rendben jól vagy??

" Attól függ! Tegnap Matt megpróbált megcsókolni. "

" Hogy mi van??! "

" Igen, azt mondta sajnálja hogy össze jött a nővéremmel, megbánta. "

" Ez most kicsit képmutatás a részéről. Eddig bezzeg jó volt Jasminet megrakni, de érzelmileg meg te kellesz neki?! Én most azt bánom hogy múltkor azt mondtam neked békülj ki vele. "

"Nyugi Hanna egy darabig nem fogok. Valahol még mindig szeretem... De ezt nem tudom neki megbocsátani."

"Sajnálom Lili! Nem ezt érdemled! De nem baj, itt az ideje hogy végre olyan pasit találj magadnak aki viszont szeret, és csak te kellesz neki."

Mosolyogva olvastam az üzenetét, már éppen vissza akartam írni mikor kopogásra lettem figyelmes.
-Igen?
Adam nyitott be.
-Hát te? Megtanultál kopogni? - Mondtam kicsi szarkazmussal.

-Nagyon vicces. - Forgatta meg a szemeit, de végül elvigyorogta magát. - Van kedved játszani?

-Játszani? Mivel?

Azzal a háta mögül elővett egy ps5-ös kontrollert.

-Óóh!! - Pattantam ki az ágyból.
-Sok játékod van?

-Gyere válogass! - Biccentett a fejével miközben mosolygott.
Vigyorogva felpattantam. Fel sem öltöztem csak a pizsimbe mentem át Adam szobájába.
Rengeteg játéka volt, alig tudtam választani de végül megakadt a szemem a borderlands 3-an és vigyorogva azt nyújtottam a kezébe.
-Jó választás! Ezt elkezdtem de egyedül nem olyan jó.

-Miért nővéred nem szokott veled játszani? - Kérdeztem miközben betette a CD-t a konzolba.

-Régebben igen, de.. - Huppant le mellém kezembe adva a másik kontrollert. - De nagyon elfoglalt lett. Meg végre talált egy normális pasit aki nem használja ki, így ő lett a mindene. - Adam arcát nézve nem tudtam kivenni hogy ez most boldogság vagy szomorúság miatt ilyen.

-Mond csak, neked mindig olyan palijaid voltak akik így hátba támadtak? - Kérdezte miközben nyomkodjuk a kontrollert hogy ne haljunk meg.

-Mattre gondolsz? Ő nem volt a pasim. Tegnap meg akart csókolni azzal a szöveggel hogy sajnálja amit velem tett.

-Hagytad neki?! - Csattant fel és meg is halt a játékban.

-Dehogy! Ne nézz már hülyének! Matt ezt egy életre elbaltázta. - Miközben beszélgettünk nem néztünk egymásra csak a játékra.

-De még szereted nem? - Erre a kérdésére viszont felé fordítottam a fejem.

-Nem tűnik el ez az érzés egyik napról a másikra. De majd elfog.

-Szerintem erre az a jó megoldás ha magadra koncentrálsz.

-Igen tudom! - Vigyorogtam rá.

-Hogy van a torkod? - Kérdezte most már engem nézve.

-Jobban.

-Helyes.

3 órán keresztül játszottunk. Ez idő alatt sok mindenről beszélgettünk. Kinek mikor van a szülinapja, mi a kedvenc kajája, színe, vagy hogy régen mi akart lenni ha nagy lesz. Jól éreztem magam Adammel, sokat nevettem mellette, de ami még jobban esett az az hogy ő is. Kezdtem nagyon megkedvelni őt.

I Feel There Is Hope Where stories live. Discover now