24. Fejezet

126 5 2
                                    

Már a színpad mögött állok amikor kicsit görcsbe rándul a gyomrom.
Nyugi Lili.
De valahogy nem tudok megnyugodni. Eddig nagyon sok kritikát olvastam magamról, félek hogy újra ezeknek az olvasásával fogok foglalkozni. Két kézzel szorítom a mikrofont, biztos hogy énekelni akarok?
Biztos hogy ezt akarom csinálni?
Miért kételkedem magamban? Depresszív gondoltaimből egy erős kéz zökkent ki. Átkarolta a vállam ezzel szorosan magához húzzva. Felpillantva rá veszem észre hogy vigyora mennyire édes és szexis. Persze valahol látszik is rajtam hogy olvadozok Adamért amit ő is lát rajtam, szóval eléggé zavarba jövök.

-A-adam. - Mindig dadogni kezdek ha hozzám ér.

-Na itt az ideje hogy meg mutasd az embereknek mire is vagy képes. - Vigyorogását semmi nem hervasztotta le. Már egy órája fel kellet volna lépnünk. A közönség már türelmetlen volt.

Adam összekulcsolja a kezét az enyémmel. Újjai forró és gyengéd, míg az én kezem jég hideg. Egyszer csak húzni kezd. Nem is fogom fel mit csinál, pár pillanat alatt kint vagyok a színpadon. Adam még mindig fogja a kezem.

-Hi everybody! - Emeli a ajkaihoz a mikrofont. - Remélem kibaszott jól éreztétek magatokat az elmúlt egy hétben. Már aki végig velünk volt. - Erre csak egy sigongatás és ordítás jött válaszul.
Adam belevigyorog a mikrofonba,majd folytatja.
-Tudjátok mikor először színpadra léptem még álmomban sem gondoltam hogy egyszer eljutunk idáig. - Újabb sikítások.
Most pedig itt van velem ez a nagyszerű lány. Akinek szerintem kibaszott jó hangja van. - És megint újjongás.
-Mit gondoltok? Bővülhet a banda egy új taggal? - Ekkor rám mosolygott. Döbbenve nézek rá.
Mindebkjmas csak újjong sikít. Emberek ezrei nézik végig ahogy Adam kicsit közelebb húz magához. Le engedte a mikrofont és most csak hozzám szólt.

-Ez nem egy kérdés volt valójában. - Húzza mosolyra ismét száját. - Nem mintha eddig nem lettél volna bandatag, de most már hivatalos. - Kacsint rám. Belém fagy a szó is. Igaz együtt voltunk, együtt csináltunk mindent. Az új dalokat, az album borítóját, de az hogy nyilvánosság előtt így felvállalt....Ez életem egyik legszebb pillanata. Nem igazán éreztem még így. Ezektől az "apró" gesztusoktól egyrészt jobban és jobban kedvelem, másrészt annyira vonzó az egész pasi hogy legszívesebben ráugranék. De nem! Van méltóságom, még ha ez nehéz is.
Adam ki megy a színpadról, hogy minden tekintet rám szegeződjön. Csak Peterék vannak mögöttem. Először nem bírok meg megszólalni sem, de nam akarom hogy azt higyjék gyáva vagyok.

-Sziasztok! Lilian vagyok! - A közönség érdeklődve nézz, mindenki rám figyel.
-Tudjátok ez a hét nagyon fárasztó volt mind lelkileg mind fizikailag. - Megjön a bátorságom és folytatom.
-Megismerhettem álmaim zenekarját és most itt állok velük hogy énekelhessek. - Mosolyra húzom a szám amitől a nézők egyhe tapssal reagálnak.
-Adam nélkül és persze a Rentless nélkül nem állnék itt. Nekik köszönhetem hogy most ti hallgatok.  Ezért egy olyan számot fogok énekelni amit erre a napra tartogattunk. - Lehet kellet volna mondanom még valamit, de nekem ez is sok volt. Nem, gondoltam volna hogy tudok bátorságot meríteni, de abból sikerült ahogy az emberek milyen megjegyzéseket tettek. Adamnak volt igaza. Ezért pedig hálás leszek neki.

---

-Úristen skacok! Imádtam ezt a hetet. - Ölel át hátulról Peter ahogy lejöttünk a színpadról.
-Adam hallod van egy új ötletem! - Most Adamet ölelte át.
A két fiú jókat nevet és gondolom arról beszélnek hogy mi legyen a következő szám. Vagy album. Én kicsit lemaradok tőlük, ahogy nézem tele vannak energiával és tényleg oda voltak ezért a hétért. Csak mosolyogva állok mert nem hiszem el hogy megcsináltam. Túl tudtam lendülni a negatív kommenteken, erre pedig sosem voltam képes.
Oda megyek a fiúkhoz és mind a kettőnek átkarolom a karját. Ők meglepődve pillatanak rám, Adam melegségét érezni megint.... perzseli a bőröm.
Egy könnycsepp gördül le az arcomon.

-Lili! Mi a baj? - A fiúk egyszerre és aggódva torpannak meg.
Én csak nevetek, talán évek óta most előszőr ennyire felszabadultan.

-Lili? - Kérdőn néznek rám és várják hogy mégis mi olyan vicces, pedig ők aggódnak értem. Igen ilyen az arckifejezéssük. Ezen még jobban nevetek végül megölelem őket.

-Köszi fiúk! - Szerintem nem értik most mi zajlik bennem,de nem baj. Életem egyik legjobb napja volt.

-Na! - Engedem el őket. Kicsit megszédülök ezért Adam karjába támaszkodom.
Adam átkarolja a derekam és szorosan tart ne hogy elessek.

-Lili! Jól vagy?

-Igen... Csak nem igazán ettem a héten. - Vigyorgok kínosan. Tényleg nem ettem sokat. A stressz miatta vagy mert ép nem volt rá időnk. Szóval így egy hét után jó lenne valami energia forrás.

-Basszus, hányszor mondtam hogy egyél, mert kell ez energia. - Aggódó hangnemben szid le a világ leghelyesebb pasija. Erre csak vigyorgok mint a tejbetök.

-Lefoglaltam egy étterem VIP részlegét. - Jön oda Emmett. - Szóval összepakolunk és megyünk is. - Csapja össze tenyerét.
-Vigyázz rá mert apád engem öl meg ha nem, utána téged. - Vigyorog Emmett.

-Igen apa. - Válaszol cinikusan Adam, de végül mindenki kitör a nevetésben.
-Na gyere hercegnő, szedjük össze a holmid. - Mire ezt kimondja már elterveztem hogy meg indulok a szobám felé, de miszter magas és szexi nem enged el. Felkap az ölébe és úgy indul meg velem.

-Adam!! Tudok járni!!

-Igen igen, csak nem szívesen nézem végig ahogy összeesel, mert nincs energiád. Szóval maradj csendben. - Vitatkozni lenne kedvem, de jól esnek ezek a szavak.

-Haaaa. - Sóhajtásom kíséri inkább ezt és hátrahajtott fejjel, szét terülök.

-Ezzel nem segítesz. - Nézz rám bosszúsan.

-Igen tudom. - Nevetem el magam.

Egyszer csak letesz és szorosan a falnak nyom.
-Én egyszer úgy meg foglak bűntetni. - Először komoly arckifejezéssel nézz a szemembe majd elröhögi magát.
-Bocsi, de legszívesebben megcsókolnálak. - Vigyorodik el.
-Idegesítő vagy, de jó értelemben ez pedig vonz engem. - Na erre mit lehet mondani? A mostohabátyám, aki Adam Scroll, híres énekes megakar csókolni. Egy darabig csak nézzük egymást, ez egy engedély kérés volt arra hogy megcsókoljon, válasz helyet csak megmozdulok, ahogy ő is. Egyszerre esünk a másik ajkának. Átkulcsolom a karomat a tarkóján, ő pedig szorosan a öleli a derekam.
Olyan mint a filmekben, mikor elképzeled hogy megy egy kellemes zene ti pedig csak egymás pillanatival foglalkoztok.
Voltam már szerelmes..... Vagy várjunk? Talán az csak egy rajongás volt. De ez valami más. Mellette azt érzem bármi lehetséges. A legjobb barátom lett. Bármit eltudok neki mondani gátlások nélkül. Nem mondtuk ki egymásnak, de elég a szemébe néznem és tudom hogyan érez.

-Most már én is éhes vagyok.... - Engedi el ajkaim suttogó szavakkal kísérve.

-Akkor ideje hogy el engedj. - Nevetem el magam.

-Nehezen megy. - Szinte bele vigyorog az ajkaimba alig pár milliméterre tőle.
Kiszabadítom magam és benyitok a szobámba. Össze kell szednem a sminkes cuccaim meg pár ruhát. Aztán gondolom vissza megyünk a szállásra és holnap haza indulunk.
Kicsit rossz hogy véget ért, de jól fog esni egy kis pihenés.
Már majdnem összepakolok mikor rezegni kezd a telefonom. Ahogy rápillantok a kijelzőre kicsit aggódni kezdek. Anya hív. Beszélnék vele, de félek attól hogy megint a szokásos veszekedésünkről lesz szó. Remegve de felveszem a telefont.

-Anya.. Szia.

-Szia Lili. Merre vagy?

-Jelenleg Chicagoban. Miért?

-Hogy kerülsz oda? Egy hete nem tudok rólad semmit. Elárulnád hogy miért nem vagy itthon? Na és Adam?

-Anya, Micheal nem mondta hogy éppen turnén vagyunk? Elég sok volt nekem ez a hét és fáradt vagyok ehhez.

-Mihez is?

-Hogy vitatkozzak.

-Jobb lesz ha haza jössz! Adam nincs jó hatással rád.

-Miért ne lenne? Mert énekelek? Ez tényleg ilyen nagy bűn?!

-Nem Lili, de az már igen hogy szerelmes vagy a mostohabátyádba.

Teljesen lefagyok. Ezt mégis honnan... Csak Hanna és Greg tudja. Vagyis tudta. Anya mégis kitől....


I Feel There Is Hope Where stories live. Discover now