𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

1

- Hana kérlek ébredj fel! - ébredtem fel anya hangjára, pontosabban rikácsolására.
Takarómat a fejemre húzva csak át fordultam a másik oldalamra, percekkel később pedig egy ajtó csapásra figyeltem fel.

Úgy tűnik megint hétfő van..

Nehezen, de kimásztam az ágyból és a szekrényemhez kúsztam.

Hol az egyenruhám..

Miután felöltöztem sóhajtva lementem a lépcsőn majd a nappaliban állva intettem anyának hogy elindultam.

Éppen hogy csak vége lett a nyárnak.. Nem akarok iskolába menni..

Miközben haladtam az úton a vállamon lévő iskolatáskát markolásztam közben egy kisebb kavicsot rúgdáltam magam előtt. Minden egyes lépésnél annál inkább vártam azt a percet hogy végre vege legyen ennek a napnak és haza érhessek, még ha csak most indultam ell az iskolába.

Percekkel később egy kisebb lökésre kaptam fel a fejem. A bátyám, Tae volt az.

- Hova mész te nyomi? - támaszkodott rám.

- Tudod te azt jól - válaszoltam szememet forgatva.

- Boldog szülinapot - paskolt vállon mire elmosolyodtam.

Kedves tőle hogy nem felejtette el

- Hallgass - paskoltam vissza.

- Elvigyelek? - intett a fejével a motorára amit a múlthéten kapott.

- Az jó le..- folytattam volna ha Tae barátai nem szólnak közbe.

- Szia Tea - pacsizott le vele egy magas fiú, más néven Joonwoo.

Nem Tea, hanem Tae! Taehyoung!

- Sziasztok! - jött hozzánk két lány.

- Akkor én megyek.. - néztem Taera aki a barátaival volt elfoglalva.

Az állomáson ülve hajamba túrva bámultam jobbra-balra.

Örülnék ha ma kivételesen nem járna a metró..

Csak felsóhajtottam majd lassú lépteket véve felszálltam a járatra ami az imént érkezett meg a megállóba.

Remélem hamar vége lesz a mai napnak..

Telefonomat bámulva kapaszkodtam a korlátba mikor is váratlanul fékezett egy nagyot a metró mire szinte megmarkoltam azt a korlátot amennyire is csak tudtam. Miután újból elindultunk csak akkor éreztem meg a derekam körül átfonodó két vékony kezet.
A váratlan érintést egy ismerős hang is követett.

Hát ez?..

- Bocsi - motyogta a lány majd átment a járat másik végébe.

Miután fellélegeztem éreztem ahogyan a hasam görcsbe rándul.

Pedig már próbáltam elkerülni..

Félszemmel Yuna után pillantottam aki szokásához híven a nála idősebb fiú haverjaival nevetgélt.
Miután szemünk találkozott meggondolatlanul leszálltam a következő megállónál.

Jézusom..

- Rohadtul elfogok késni! - súgtam magam elé.

Ezt most miért csináltam?És.. Egyáltalán hol vagyok?..

Csak leültem a legközelebbi padra és várni kezdtem a további vágatra.