𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

70

Az előző rész tartalmából: 69.

- Hiányzik egyszerűen, de az olyan egoista pöcsök mint te, ezt sosem fogják megérteni - figyeltem fel arra hogy a zár lassan át fordul mire pánikolva azt sem tudtam hogy mit csinálhatnék, vagy hogy hova bujjak.
- Lehetséges hogy tényleg .. Bele estem - találkoztak a szemeink Yunával mire a szívem is kihagyott hirtelen pár ütemet.
- Vissza hívlak - tette el a mobilját miközben szemivel szugerálni kezdett.

- Hát téged is látni itt? - nézett rám a tarkóját vakarva enyhén piros arccal mire egy árva szót sem tudtam továbbra sem kibökni.
- Hallgatóztál? Az nem szép dolog! - dőlt a falnak közvetlen velem szemben.

- Nem is ide akartam jönni! - hadartam el majd hiper-szuper sebességgel kinyitottam az ajtót és kiviharoztam azon de Yuna a kezemnél fogva megállított.
- Szerintem ezért a bűncselekményért egy szép bilincset is tehetnék a pici kezeidre te kis gazember - nézett rám a szemöldökét össze húzva mire vissza zártam magunk után az ajtót majd szólásra nyitottam az ajkamat.
- Állj oda - mutatott a sarokba mire keresztbe tett kézzel megráztam a fejemet.

- Nem vagyok már kisgyerek, nem szükséges ilyesmit alkalmaznia rajtam maga biztos úr! - fordítottam el a fejemet tőle mire félszemmel láttam hogy felnevetett majd vissza állt a szerepébe.

- Nem azért mondtam hogy büntesselek, hanem azért hogy ne.. - nézte az ajtót ami egy nagy lendülettel neki vágódott a fenekemnek.

- Aú! A francba! - tapogattam ellenőrzésként a hátsómat hogy egyben van még ami láttán Yuna jóízűen felnevetett.

- Ezért mondtam - nézett rám miközben arrébb húzott.
- De mostmár muszáj vagyok kihallgatni magácskát,mert elég gyanús lett a szememben - kezdett el tolni a sarokba ahová mindvégig szúrós szemekkel néztem rá.
- Szóval miért hallgatóztál? - nézett rám mire az ajkamra haraptam.

- Én nyem..Vagyis nem! Nem is hallgatóztam! - ez volt az a pillanat mikor olyan sokkba estem hogy már beszélni sem tudtam rendesen mire Yuna felhúzta az egyik szemöldökét.
- Nem hallottam semmit abból amit Jiminnel beszéltél, becsszó! - kapaszkodtam a vállaiba mire Yuna felnevetett. Ekkor az én arcom is elgyengült és kifújtam magam.

Még a végén szükségem lesz egy ügyvédre!

- Nem tudom hogy miért mondtam Jimin nevét, mivel nem hallottam semmit.. - haraptam az ajkamra miután leesett hogy elszóltam magam.

- Mindegy, az ügyet elengedem..- fogta a fejét mosolyogva.
- Részeg vagy? Mennyit ittál?.. - mért végig a szemeivel miközben kezeit a háta mögé fonta.

- Ha ez még mindig a kihallgatás része inkább keresek egy ügyvédet - nyúltam az ajtó kilincs felé de sikeresen meg is billentem.

- Szóval tényleg részeg vagy - fogott a derekamra míg vissza nem tért az egyensúlyom.
- Nem gondoltam volna hogy ilyen egy pimasz vagy! - mosolygott rám.

- Nem vagyok részeg?! - szorítottam össze az ajkamat mire Yuna ismét felkuncogott.

- Különben nagyon csini vagy ma - felejtette rajtam a halványan csillogó szemeit.
- Bár Haeinek is hasonló ruhája van, úgyhogy annyira nem tetszik - motyogta maga elé majd megindult az ajtóhoz.

Nem hagyhatom hogy elmenjen pont most!/

- Yuna - szóltam utána mire a tekintetét egyből vissza kapta rám.
- Rólam volt szó? - néztem a lányt miközben az ujjaimmal idegesen babráltam. Szinte zakatoló szívvel vártam a válaszát amitől kétségen kívül féltem.

- Miről beszélsz..? - fagyott le kissé.

- Szóval..? - álltam elé mire bezárta vissza az ajtót.
- Egyáltalán nincs semmi szükség arra hogy minden rólam szóljon de.. Ebben az esetben annyira boldog lennék - néztem Yunát továbbra is.
- Annyira össze vagyok zavarodva, és amióta az életem része vagy azt sem tudom hol van a fejem.. - sóhajtottam fel.
- Csak légy őszinte velem - bámultam magam elé.
- Igaz én sem voltam most az imént őszinte mivel hallottam amit beszéltetek de.. - halkultam el.

- Megőrítesz, tudod? - túrt a hajába mire értetlenül néztem vissza rá.
- Olyan kedves, és gyengéd vagy.. És csinos, és szexi.. - fűzte hozzá mire paradicsommá vált az arcom.
- De nem értem hogy miért pont én.. Miért pont velem vagy ilyen?Hiszen meg lenne az okod arra, hogy gyűlölj - indult meg felém.
- Ez az egész még a számomra is új, és komplikált..- emelte rám a szemeit.
- Fél éve még csak a nevedet sem tudtam.. És mikor Jimin legelőször feldobta az ötletet, hogy játszunk veled egy kicsit, gondolkodás nélkül bele mentem mert nem ismertelek akkor még.. Nem tudom hogy mit képzeltem mikor olyan dolgokat tettem veled, amit senki nem érdemelne meg az életben.. Egy szörny voltam veled mindvégig - pásztázta a földet.
- Idővel aztán egyre inkább kezdtél magaddal ragadni.. A hangod, a finom illatod, az aranyos nevetésed, a puha hajad, a fényesen csillogó bőröd.. - sorolta fel ezt mind majd elhallgatott.
- Régebben az unalmas szürke hétköznapjaim kizárólag magamról szóltak, anyáról, és Jiminről.. De most pedig minden reggel mikor felébredem te vagy az első gondolatom, este pedig az utolsó.. Aztán egyre inkább kezdtem arra feleszmélni hogy már csak rád tudok gondolni, és ezért sokszor kiadtam mert tudom hogy nem érdemellek meg.. - nyúlt a kezemért.
- Jimin számtalanszor ellenem szegült emiatt, és persze én ittam meg a levét utána, de nem érdekelt - húzott magához elég közel mire a szívem is gyorsabban kezdett el pumpálni.
- Félek hogy megbántalak valamivel ismét Hana, vagy összezavarlak és fájdalmat okozok neked - cirógatta ujjaival a kezemet.
- Rossz embernek érzem magam amiért ilyen vagyok veled, és néha utálom azt aki vagyok - nézett rám az ajkát harapdálva.

- Yuna szeretsz engem? - kerestem a tekintetét.
- Mert én..- szakított minket félbe az ajtó túloldalán lévő női hang.

- Hé! Ki van bent?? Mindjárt ide rókázok! Nem bírok tovább várni! - kezdett el dörömbölni az ajtón mire ijedten Yunára néztem aki a csuklómra fogott majd kinyitotta az ajtót és kihúzott azon.

- Beszéljünk máshol.. Rendben? - nézett rám mire bólintottam párat és követtem a lányt akivel egy hosszú folyosón haladtunk át közben szorosan az emberek között szlalomoztunk egészen addig míg meg nem álltunk egy szobánál amit Yuna bezárt magunk után.

- Itt jobb azért.. Nem? - ült le az ágyra majd kezeit felém nyújtotta mire oda mentem hozzá és leültem mellé.