𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+

14

- Oh huncut hangot hallottam az előbb - mosolygott rám Yuna mire ismét csak elpirultam.
Tovább folytatva kényesztetésemet behelyezte két ujját.
- Ide nézz - szugerált.

- Hallgass már! - kuncogtam fel zavaromban.

- Miért? Látni akarlak! - váltott gyorsabb tempóra.

Igaz, hogy Yuna incselkedése miatt borzasztóan ingerült voltam, aztán nehezen, de mégis csak elengedtem a magam és hagytam hogy az élvezet bejárja minden porcikámat.

Percek múltán ahogyan a testem megfeszült egy kellemes érzés öntötte ell amibe bele remegtem.
Mikor Yuna ajkát nyalva felegyenesedett vártam hogy valami tréfás beszólása legyen, de csak mosolygott. Továbbra is szaporán véve a levegőt csak felsóhajtottam ami hallatán felém fordult és megcsókolt lágyan.

- Siess azért - simított végig a derekamon majd kiment amit követően beálltam a zuhany alá hogy minél hamarabb végezhessek a fürdéssel.

Ez valami.. Úristen..

Miután végeztem felöltöztem és kimentem.

- Kicsit sokáig voltál - nézett rám anya mikor leültem az asztalhoz.

- Bocsánat - húztam a számat mire Yuna halkan felkuncogott.

Rohadj meg

- És te merre voltál? - szólalt fel Phung közben Yunát szugerálta.

- Csak megmostam a haját - vágta rá mire majdnem félre nyeltem a vizet.

- Jó mindegy.. Jó étvágyat! - mondta anya mire mindannyian enni kezdtünk.

Miközben ettem, éreztem ahogyan valaki kissé méghúzza a hajamat mire kérdően Yunára néztem aki a mögöttem levőre pillantott.

- Ne piszkálj amikor eszek! - csaptam Tae felé aki mosolyogva kikerülte a kezemet.

- Ülj le enni - szólt neki anya mire csak megrázta a fejét.

- Majd később rendelek egy pizzát.. - indult meg a szobájába ahová egy alacsony sötét hajú lány követte.

- Jó estét - köszönt a lány mire mindannyian köszöntünk neki.

Most komolyan Tae? Új lány már megint?

Miután elmentek,anyáék csak összenéztek.
Éreztem magamon Yuna tekintetét, ezért lassan felé fordultam. Miután tekintetünk találkozott arcán egy halvány mosollyal játszani kezdett a hajammal majd kicsit közelebb ült hozzám.

- Olyan puha a hajad.. - simogatta a fejem búbját, valamint a frufrumat birizgálta.

Nem tudtam hogyan reagálni rá, csak elmosolyodtam és tovább ettem.

- Jaj.. - fogta a fejét Phung néni amit követően arra figyeltünk fel hogy a teste rázkódni kezd.

- Rohama van! Hívjatok a mentőt! - szólalt fel kétségbeesetten anya.

Egyből hívni kezdtem azt, majd 5 perc múlva meg is érkeztek addig telefonon keresztül igazgatta minket hogy hogyan tudunk neki segíteni.

Yuna csak dermedten ült az asztalnál míg mi magyarázkodtunk a mentősöknek akik próbáltak pár infót szerezni tőlünk még mielőtt bevinnék kivizsgálásra Phung nénit.

- Szeretnék bemenni hozzá! - szólt az egyik mentősnek Yuna.

- Amíg vizsgáljuk az édesanyját nem tudja látogatni, legalábbis ma nem.. De holnap minden bizonnyal már láthatja őt - mondta a férfi.
Csak Yunára néztem aki bólogatott párat majd vissza leült.

Amint elvitték a mentősök Phung nénit vissza mentünk a házba.
Míg anya telefonált Yunához mentem.

- Hé.. - guggoltam le elé mire kezeinket összefonta.
- Ne aggódj, biztosan minden rendben lesz - néztem rá.
Tekintetét lassan felém vezette majd láttam hogy szemei könnybe lábadtak amit próbált bent tartani.

Soha nem láttam még sírni..

- Yuna, tudok segíteni valamiben? - néztem továbbra is őt amit követően elengedte a kezem és felállt majd kiment azt ajtón.
Csak anyára néztem aki intett hogy utánna megy.

Csak felsóhajtottam és felmentem a szobába hogy kicsit megnyugodhassak a történtek után.