76

669 24 1
                                    

Amint ismét csak eljött a hétfő egy kisebb gyomor görccsel indultam el az iskolába. Borzasztóan rosszul éreztem magam a beadandó miatt mivel nem készítettem el.

Végülis csak ezen múlik hogy évet kell ismételnem vagy sem.. Nem olyan nagy cucc! Nem is értem miért vagyok ilyen izgatott..

A metrón ücsörögve próbáltam nyugtatni magam miközben idegesen jártak a lábaim.
Már éppen azon filóztam hogy jobb lesz ha haza megyek inkább és álomba sírom magam de ekkor megláttam Yunát.

Hétvége óta nem is beszéltem vele egy árva szót sem.. Biztosan nagyon összeveszhetett Phung nénivel.. Még az üzeneteimre sem válaszol..

A lányt látva egyből felálltam és magabiztos lépéseket véve felé indultam.

- Yuna.. - érintettem meg a lány vállát aki kissé ijedt tekintettel nézett vissza rám majd az arca elgyengült.

- Szia - húzta le a fejéről a fejhallgatóját.
- Te már ilyen korán suliba indulsz? - futott végig rajtam a szemeivel.

- Igenn.. Bár nincs sok kedvem - szorítottam össze ajkaimat.

- Mégis miért nincs? - kezdett el játszadozni a nyakkendőmmel.

- Furán érzem magam.. A beadandó miatt - haraptam az ajkamra.

- Nem kell hogy rosszul érezd magad, már megcsináltam és leadtam - nyúlt a kezemért amit össze fonott a sajátjával.

- Tényleg? - maradt tátva a szám.

Nagy kő esett le a szívemről!

- Csukd be mert bele repül egy légy - húzta végig az ujját az ajkamom ami miatt elmosolyodtam.

- Szóval te.. Te nem jössz suliba? - néztem a lányra akin nem egyenruha volt.

- Nem, ma nem megyek.. - sütötte le a szemeit.
- De te menjél csak! Had legyen legalább az egyikünk okos! - simogatta meg az arcomat mire ismét csak elmosolyodtam.

Most hogy itt van Yuna sokkal jobban érzem magam!..

- Hova mész? - húzódtam közelebb hozzá miután egy rakat gyerek ellepte a járatot.

- Anya kitalált valami butaságot.. - pillantott félre.
- Annyira zűrös most minden köztünk - sóhajtott fel.

- De mi a baj? - tettem a kezeimet a derekára.

- Igazából ez hosszú.. És bonyolult - harapott ajkára majd picivel közelebb húzott magához.
- De erről most nem szeretnék beszélni - dörzsölte meg a szemét finoman.
- Legyél jó a suliban, jó? - mosolygott rám mire bólintottam párat.

- Nem válaszoltál az üzeneteimre..  - kerestem a tekintetét.
- És rossz volt mert nem tudtalak elérni - valtam be az igazat miközben a lányt néztem de ő csak mosolygott.

- Bocsi csak tönkre ment a telefonom.. - vakarta a tarkóját majd a kezét vissza helyezte a derekamra.
- Igyekszem hamar szerezni egy másikat hercegnő - szugrálta az ajkaimat.
- És akkor küldözgetheted a cicás matricáidat egésznap - túrt egy tincset a fülem mögé.

- Alig várom - kuncogtam fel.

- A következő után szállnod kell.. - nézett az éppen akkor nyíló ajtók felé.

- Nem akarok még különválni.. - kezdtem el hisztizni.
- Miért megy ilyen gyorsan ez az izé? - toporzékoltam.

- Én tudod mit akarok? -  nézett rám kérdően mire megráztam a fejem.
Mielőtt bármit is mondhattam volna megemelte az államat majd finoman az ajkamra hintett egy csókot.

- Ebből én többet is szeretnék! - fogtam a kabátjára mosolyogva.

- Sziasztok! - köszönt ránk Phung néni a távolból mire Yuna lesöpörte a kezeimet magáról és kellő távolságot meghagyva köztünk hátrébb lépett.

- Baszki.. - nézett
Idegesen a karórájára majd megköszörülte a torkát.

- Szia Hana, milyen csinosan áll ez az egyenruha! - dicsért meg a nő mire magamra erőszakoltam egy kis mosolyt.

- Köszönöm.. - bámultam magam elé.

- Gyere.. Üljünk le - nézett Phung Yunára aki szemeit rajtam felejtette.

- Vigyázz magadra! - súgta oda Yuna majd elváltunk.



𝙄 𝙣𝙚𝙚𝙙 𝙮𝙤𝙪 | GxG 18+Where stories live. Discover now