engem választottál [DRARRY FF.]

4. fejezet; Egymást megmentve

1994 JÚLIUS 17.

A nap arany fénye halványan világította be a griffendéles hálótermet. Az ég végre tiszta volt, és kék színben pompázott, a madarak boldogan csiripeltek. Harry előző ébrenléte után visszaaludt, de rá két órára megint felkelt. Draco még mindig rajta feküdt, és az egyik napsugárcsík pont az arcára, és a hajára esett. Draco úgy nézett ki mint egy földreszállt angyal, ahogy fehér bőre szinte vakítva világított a fénnyel közösen, bár haja ezer felé meredezett. Harrynek tetszett a látvány. Megmutatta hogy Malfoy is emberibb. Megmutatta hogy Malfoy sem tökéletesen beállított hajjal kel fel reggelente.

Draco is lassan nyitogatni kezdte szemeit, de amint a nap a beletűzöt, mordult egyet, majd durcásan fogta és megfordította fejét.

Harry felnevetett.

-Valaki nincs ma jó hangulatban- jelentette ki.

Draconak kipattantak a szemei, és riadtan felnézett Harryre.

-Potter?- mondta kétségbeesetten, Harry pedig csak öntelve mosolygott, és Draco szemeibe nézett.

-Emlékszel hogy mit mondtál tegnap az időtöltésről?- kérdezte. Draco visszatette fejét mellkasára, és most Weasley éjjeliszekrényére szögezte tekintetét, mert nem bírt Harryvel szemkontaktust tartani.

-A könyvtárra gondolsz?- motyogta.

-Nem.

-Akkor a könyvekre? Hogy milyen szépek és hogy milyen jó belőlük művelődni?

-Neeeem.

Draco mélyet sóhajtott. Alig kelt még fel, és Potter máris ilyen dolgokkal kell hogy fárassza.

-A szociális kapcsolatok ápolására?

-Majdnem, de mégsem.- mondta Harry bolondosan.- A sportról.

Draco a szemét forgatta.

-Arra hogy kinevettelek amiért egy teljes napodat rászántad a seprűd felújítására?- Pottert nem zavarja ha valaki az életére tör, és majdnem megöli, de az igen ha valaki kineveti mert nevetségesen sok időt áldoz sportjára? -Jó. Bocsánat. Sajnálom. Mostmár nem haragszol?- kérdezte.

Harry döbbenten pislogott, majd megrázta fejét. Draco Malfoy éppen bocsánatot kért tőle az előbb?

-Nem.

Draco kezdett ideges lenni. Miért nem tudja Potter csak simán kinyögni?

-Merlinre Potter tényleg nem tudom. Ha annyira akarsz valamit mondani, akkor mondd ki, és ne akard azt hogy kitaláljam!- közölte Draco, és felemelve fejét, jeges pillantást lövellt a másikra.

Harry arcán mosoly terült szét, és szeme körül nevető ráncok jelentek meg, kiemelve szemét, és milyen zöldek voltak azok a szemek ó Merlin! Draco eddig még nem vette észre. Vagyis... Tudta hogy Harrynek zöld szemei vannak, de most, hogy nem volt rajta a szemüvege, és most, hogy Draco ilyen közel volt hozzá... Azt hitte hogy kiugrik a szíve a helyéről.

Harry kimondottan jól szórakozott Draco sértődékenységén.

-Arra gondoltam hogy azt mondtad hogy túl sok időt szánok a repülésre.