engem választottál [DRARRY FF.]

7. fejezet; Szürke Doboz

1994 AUGUSZTUS 25.

Harry vigyorogva turkált táskájában, miközben Draco az ágyukon ülve bekapta az utolsó pár darab megmaradt popcornt ami a mérkőzésről.

Az Írek lelettek söpörve a pályáról a Bolgárok által, akik most a tábor területén hatalmas ünneplést csaptak, de a két fiúnak nem volt kedve csatlakozni a tömeghez. Örültek hogy eddig nem találták meg őket a sajtó emberei, így inkább bevonultak a sátrukba, és megvacsoráztak a Piton professzor által készített Bolognaiból. (Ami meglepően finom volt.)

Harry kivett a táskájából egy tégla alakú, szürke színű, nem túl nagy dobozt. Draco érdeklődve nézte, ahogy kihúz belőle egy rudat, majd megnyom rajta egy gombot.

A szürke doboz most furcsa, recsegő hangot hallatott.

Draco a biztonság kedvéért megragadta a pálcáját és a dobozra szegezte (bár a keze remegett), és elszörnyedve nézte Harryt, aki most a gombszerú dolgokat tekergette a dobozon.

-Miez Potter? Tedd le. Tedd már le!- kiáltotta, és felpattant az ágyról.

Harry felkuncogott.

-Ez egy rádió.

-Micsoda?

-Egy rádió- mondta Harry, és tovább tekergette a gombokat míg a dobozból hirtelen fel nem szólalt egy férfi hang.

-Jó estét kívánok minden kedves hallgatónknak, ez a hármas rádió, én pedig Miachel Carter vagyok.

Draco elkezdett kirohanni az ajtón.

-MEGFIGYELNEK MINKET! LEHALLGATNAK MINKET! ITT A VÉG! PERSELUS!- kiáltotta miközben keresztapjához menekült.- Potternél lehallgató van!

Piton összevonta a szemöldökét. Harry az ajtóban állt, kezében egy mugli rádióval, amiben éppen az aznapi híreket mondták be.

-Draco. Ez egy rádió.

-Igen, ezt már Potter is mondta. Ezzel hallgatnak le minket!- nyafogta Draco, miközben megtörölte szemét a kigördülő könnyektől.

-Dehogy hallgatnak le minket!

-Akkor mit?...- kezdett bele Draco, de egy hatalmas petárda durranás félbeszakította.

-Nagy bulit csapnak a Bolgárok- jegyezte meg Harry feltörő nevetését elnyomva, majd tologatni kezdte az antennát, mivel a rádió elvesztette a jelet.

Újabb dörrenés.

Draco összerezzent, és egy lépéssel közelebb ment Harryhez, aki feladta a jelkeresést. Visszatolta az antennát és ő is egy lépéssel közelebb ment a másikhoz, hogy egy kicsit megnyugtassa. Piton kételkedve felhúzta az orrát, majd hirtelen kirohant a sátorból.

A dörrenések folytatódtak, Dracot az őrületbe kergetve. Alsó ajkát beharapva körbenézett, majd elindult az egyik fotel felé, de abban a pillanatban Piton zihálva visszajött a sátorba, bal karját markolva, arcán egy tőle nem megszokott arckifejezéssel, és fájdalomtól elhomályosult tekintettel.

-Nem buliznak. Hozzátok a táskáitokat, el kell tűnnetek most azonnal.

Egy kétségbeesett kiáltás után, egyre több hallatszódott fel.