engem választottál [DRARRY FF.]

10. fejezet; De Hát Nem Lettetek!

1994 SZEPTEMBER 3.

Harry halkan benyitott a pincében lévő lakrész ajtaján, miközben szíve hevesen vert. Sosem járt még egy tanári lakrészben sem korábban, pláne nem Pitonéban. A helyiség sötét, és rideg volt, mélyzöldre festett fallal, azon szürke mintákkal.

Illet Piton professzorhoz, az biztos.

Mikor Harry elérte a folyosón lévő második ajtót, azon is benyitott.

A szűkös, de fehér falú szobában egy íróasztal, kettő székkel, egy kályha, egy nagy kanapé és egy dohányzóasztal volt található. Az egy darab ablakon a tó zöldes színe halványan beszűrődött, kellemes összhatást adva a kályhában lobogó tűz fényével.

Draco törökülésben ült a kanapén, talárja az egyik szék támlájára dobva, miközben jegyzetet írt. A sötét szobában szőke haja még erősöbben fénylett.

-Szia- mondta Harry, miközben becsukta maga mögött az ajtót.

Draco egy kicsit megugrott, majd megkönnyebbülve elmosolyodott.

-Szia.

Harry letette táskáját a földre, majd leutánozva a fiút; ő is törökülésben leült a kanapéra.

-Hogy van a szemed?- kérdezte aggódva, miközben próbálta a félhomályban szemügyre venni Draco sebét, de nem sikerült neki.- Lumos Maxima- mondta, és közelebb ült a fiúhoz, hogy jobban lásson.

-Jo...jobban- válaszolta Draco nehézkesen, Harry lehelletét érezve az arcán.

-Nott elmehet a faszba- jelentette ki Harry, Draco pedig jókedvűen felnevetett, majd elővett egy pergament és Harry elé dobta.

-Kezdjünk neki. Már csak két óránk van vacsoráig.

Harry csak szájathúzva elkezdett figyelni Dracora. De nem arra hogy miről beszél. Hanem arra, hogy hogyan hullik előre a haja amikor artikulál, hogyan csillannak fel a szemei amikor valamibe beleéli magát, hogyan adja át magát a tantárgynak...

***

Hát, mint kiderült, Harry biztos nem azért várta az aznapi korrepetálást oly nagyon hogy tényleg tanulhasson, hanem valami teljesen érthetetlen ok miatt.

Draco amint nekiálltak a gyakorlásnak végigkérdezte az összes lehetséges kérdést, ami az első éves tananyagtól kezdve felmerülhetett egészen a harmadikos végéig, és Harryt nem kímélve, több-kevesebb sikerrel megpróbálta belevésni az agyába.

A két órás megállás nélküli gyakorlás után, Harry örült hogy végre kiléphetett a sötét helyiségből, és végre megvacsorázhat.

Jókedvűen leült barátai mellé, akik érdeklődve vizslatták őt, ahogy maga elé vett egy nagy adag véres hurkát.

-Milyen volt, Harry?- kérdezte meg végül Hermione.- Malfoy nagyon undok volt veled?

Harry megrázta a fejét, miközben beletemetkezett az előtte lévő tányérba.

-Hányszor támadt rád, haver?- kérdezte most Ron.

-Egyh'cer s'he- válaszolta Harry teli szájjal.

-Ki se röhögött?- szólalt meg Ginny Ron jobbjáról.

Harry megrázta a fejét, aztán lenyelte a falatját.

-Nem. Igazából úgy tűnt mintha egészen komolyan venné a dolgát.

Ron felmordult.

-Mondjuk Pitont se értem hogy miért küldött téged Malfoyhoz, amikor utáljátok egymást.

-Azt hitte hogy jóba lettünk- válaszolta Harry.

-De hát nem letettek!- csattant föl Hermione, miközben töltött magának egy pohár sütőtöklevet.- Nem akart volna legalább megkérdezni róla titeket előtte?

Harry csupán megvonta a vállát, magában mosolyogva.

Átnézve a terem másik végébe, tekintete összetalálkozott egy szürke szempárral, amelynek gazdája halványan mosolyogott rá, és magával hozta a hatodik hullámot.

Sziasztoooook
Elkezdtem fordítani az IWAJAG-et és Úristen, ANNYIRA várom hogy nyár legyen, és kiposztolhassam!!!!!
Btw bocsi a rövid részért, de tudjátok az okát:)

Puszi: Elvira💕